Category: Philosophy & Ethics

A tragikum

Az életnek és művészetnek minden tragikai jelensége, végső benyomásában, megnyugtató. Csak végső és határozó benyomásában, mert teljes hatását egyetlen érzésbe foglalni ép oly lehetetlen, mint általában a fenség képeiét, melyek a megaláztatás érzelmeiből emelnek föl bennünket...

Chapters

1. Part 1

Az életnek és művészetnek minden tragikai jelensége, végső benyomásában, megnyugtató. Csak végső és határozó benyomásában, mert teljes hatását egyetlen érzésbe foglalni ép oly l...

2. Part 2

Természetes, hogy Antoniusnak, a ki ekként megtagadta magát, vesznie kell. Kleopatra teszi tönkre: együtt az erkölcsi és hatalmi elvet, melynek hordozására született, családi él...

3. Part 3

Egy lépéssel tovább menve, a páthoszszal nem mint állandóan hódolóval, hanem mint meghódolttal találkozunk. Ideiglenesen összetűz az egyetemessel, valója gyarló oldalának felülk...

4. Part 4

Az ő eszményét, a görög-római tudományt és művészetet, feltámasztotta a renaissance Firenzében. A mily rajongással küzdött érte egykor Julianus, oly mély gyűlölet égett ellene S...

5. Part 5

A természet magcsúfolja s ő ebben mintegy hivatását ismeri föl, útmutatást rá. A külső ferdeségnek feleljen meg a belső félszegség, a természetinek az erkölcsi. Lábbal jött a vi...

6. Part 6

Ilyen szeretet Éva, a nő, az élettárs iránt, nemcsak természete szerint önzetlen, hanem nemesítő is. A hosszú pálya, melyet Ádám az álomképekben fut meg, ellentétes irányban fej...

7. Part 7

_A szegény Henrik_ majoros leánya is, Hartman von der Auenél és Longfellownál, tele van szerelemmel, úgy tele van, hogy életét akarja áldozni érte s – mégis boldogúl. De az ő fe...

8. Part 8

Bizonyára Hamlet lényének nem az akarat ereje képezi kiváló oldalát, ámbár az ő vérmérsékletével rendkívüli önuralom kell ahhoz is, hogy a furcsa álczát, az őrűltség színét, oly...

9. Part 9

A gyilkosságoknak e tömege, ez a kedvtelés a szörnyűben, duskálkodás a rémesben egyik jellemző vonása az ó angol drámaíróknak, kiknél a gondolat és érzés végletessége természete...

10. Part 10

Kérők elől be nem dugám fülem S rajtok ki nem adtam rest halasztgatással; Részvételem volt sebeikre gyógyír S telt nyomoruknak enyhe, lágy szivem; Özön könyűik irgalmam letörlé,...

11. Part 11

Még iszonyodik a gyilkosságtól. Nincs semmi sarkantyúja a szándokot segítni, mint a nagyravágy. De nagyravágyása már mértéktelen: dicsőséggel, nagysággal, elismeréssel, kitüntet...

12. Part 12

Így eseng atyja előtt Polyneikesért; majd meg ehhez fordúl s kérten kéri, hagyja abba Théba ellen szándékolt merényét. Hiába; a bűnös áldozatúl esett balsorsának. Antigone szíve...

13. Part 13

Íme úrnak mutatja magát ezen is: az Isten felövezi kardjával. E kard tehát vad indulatán vett győzelmének jutalma, a lelke nemesebb felébe vetett bizodalom jele. Hozzá van kötve...

14. Part 14

A páthosznak az egyetemeshez való viszonyában rejlik az alapkülönbség, a mint fentebb már röviden érintettük, az epikus meg a tragikus hős között. Amaz az egyetemes szolgálatába...

15. Part 15

A mondottakat megvilágítja egy futó tekintet Odysseus alakjára az antik époszban és drámában. Jellemének alapvonását, a furfangot, kijelölte a monda. De mily máskép használta fe...

16. Part 16

Szász Károly állandóan a bűn mellett marad s ez elnevezéssel is kifejezést ad abbeli nézetének, hogy «a tragikai felfogást valamint némi végzetesség, úgy erkölcsi vétség nélkül...

17. Part 17

Brutusnak e magára irányúló borúját irányozza Cassius Cæsar ellen, hevíti tetté. Othello is mi által lesz Jago prédájává? Heves és erőszakosságra hajló természete, gyanútlan és...

18. Part 18

De nem csupán ez önáltatásában, hanem egész viseletében is maradt valami a biróból. Az a késlekedés és fontolgatás is, melyet Greguss szemére vet: hogy «kézzelfogható erőlködéss...

19. Part 19

A természeti hatalmaknak ilyen ellenállhatatlanul romboló és megrémítő jelenségeit a költők gyakran szövik be motivumul cselekvényeikbe, nem mint a tragikai katasztrófa tényezői...

20. Part 20

Ha az erősön és gyöngén egyként erőszakoskodó végzetet, a halált általában, nem találhatjuk is tragikusnak, nem, például, mikor jelentéktelen áldozatokat ragadván el, nem ébresz...

21. Part 21

Örökké kérdés marad. Mirra megöli magát, mielőtt az iszonyúan durva szó elhagyná ajakát. E két jelenet hatása, melyben az egész benyomás tetőzik, épen abból az eszméből fakad, a...

22. Part 22

A magyar politika vezérgondolata, sok századon át, a nemzeti eszmének a keresztyén eszmével elválhatatlan egybekapcsolása volt. E politika alapját vetette meg Szent István s ez...

23. Part 23

Az ily összeütközések megoldása, a katasztrófa hátterében, természetökből önként következik. Láttuk, hogy e jelenségekben fő fontosságú az egyetemes egészének, uralkodó öszhangj...

24. Part 24

Annál kevésbbé fogadhatunk el velök, magukkal, kiegyezést. Az egyetemes, mely általok egész mivoltában, minden erkölcsi eszméjében megsértetik, úgy hogy az erkölcsi törvénynek ő...

25. Part 25

Kainnak e kitörése alatt már jelen van Luczifer s megigéri, hogy mindennel megismerteti, ha letérdel előtte. A daczos szív válasza ugyanaz, a mit _Manfréd_ből ismerünk. Nem tesz...

26. Part 26

Annak a bölcsejét is a templomban kell keresnünk. Maga az ó-keresztyén liturgia, mely minden későbbieknek forrását képezi, nem volt egyéb jelképes drámánál, mely a keresztyén va...

27. Part 27

Azonban a balladát nemcsak ilynemű, a klasszikai mondából vett tárgyak, hanem saját természete is mintegy vonják a rejtelmes felé. Első alakulásakor, északi szülőföldén már a ko...

28. Part 28

A tragikai felfogás sohasem nyugodott meg igazán a merő esetlegben, a fátum eszthetikai uralma alatt ép oly kevéssé, mint az erkölcsi eszmének tisztábban ragyogó fényénél. A tra...

29. Part 29

Tragikai ironia nyilatkozik a katasztrófa hirtelenségében is. A csapás jöhet biztos, de lassú léptekkel, mint _Lear_ben. De jöhet rohamosan, a tetőponton álló hőst egyszerre lep...

30. Part 30

Az ethikai irányban okoskodók közül nevezetes Corneille nyilatkozata, emlékezetes a miatt is, hogy Lessing az ő nézetéhez kapcsolja a maga fejtegetéseit. Corneille Aristotelesne...

31. Part 31

Ekként emelkedünk fel a tragikumban; szemünk szűk határa kitágúl s a fájdalmas érzések kiengesztelődnek. Az élvezet nem marad a félelem és szánakozás izgalmában, hanem ezek átal...

32. Part 32

A magyar eszthetikusok közül, kik behatóbban foglalkoztak a tragikum elméletével, csak az egy Greguss az, ki nézeteit, megfigyeléseit eredeti rendszerbe csoportosítani igyekezet...

33. Part 33

Vannak azonban térbeli művészetek, melyek nem geometriai idomokból szerkesztik alkotásaikat, hanem az élő természetet s ebben kiváltkép az embert ábrázolják. Az életet, de termé...

34. Part 34

E szavakból világossá lehetnek előttünk azok a határok is, melyeken túl a zene kifejező képessége nem hatolhat. A tartalmi mozzanat benne többé-kevésbbé mindig homályos, nem elé...

35. Part 35

Az önző akarat természete és csalódása 71. Bonaparte Napoleon 72. Shakspere Julius Cæsarja 74. Arany Edvárd királya 77. A gonosz fensége: III. Rikhárd 78. A gonosz önigazolásra...