A tragikum

Az életnek és művészetnek minden tragikai jelensége, végső benyomásában, megnyugtató. Csak végső és határozó benyomásában, mert teljes hatását egyetlen érzésbe foglalni ép oly l...

Természetes, hogy Antoniusnak, a ki ekként megtagadta magát, vesznie kell. Kleopatra teszi tönkre: együtt az erkölcsi és hatalmi elvet, melynek hordozására született, családi él...

Egy lépéssel tovább menve, a páthoszszal nem mint állandóan hódolóval, hanem mint meghódolttal találkozunk. Ideiglenesen összetűz az egyetemessel, valója gyarló oldalának felülk...

Az ő eszményét, a görög-római tudományt és művészetet, feltámasztotta a renaissance Firenzében. A mily rajongással küzdött érte egykor Julianus, oly mély gyűlölet égett ellene S...

A természet magcsúfolja s ő ebben mintegy hivatását ismeri föl, útmutatást rá. A külső ferdeségnek feleljen meg a belső félszegség, a természetinek az erkölcsi. Lábbal jött a vi...

Ilyen szeretet Éva, a nő, az élettárs iránt, nemcsak természete szerint önzetlen, hanem nemesítő is. A hosszú pálya, melyet Ádám az álomképekben fut meg, ellentétes irányban fej...

_A szegény Henrik_ majoros leánya is, Hartman von der Auenél és Longfellownál, tele van szerelemmel, úgy tele van, hogy életét akarja áldozni érte s – mégis boldogúl. De az ő fe...

Bizonyára Hamlet lényének nem az akarat ereje képezi kiváló oldalát, ámbár az ő vérmérsékletével rendkívüli önuralom kell ahhoz is, hogy a furcsa álczát, az őrűltség színét, oly...

A gyilkosságoknak e tömege, ez a kedvtelés a szörnyűben, duskálkodás a rémesben egyik jellemző vonása az ó angol drámaíróknak, kiknél a gondolat és érzés végletessége természete...

Kérők elől be nem dugám fülem S rajtok ki nem adtam rest halasztgatással; Részvételem volt sebeikre gyógyír S telt nyomoruknak enyhe, lágy szivem; Özön könyűik irgalmam letörlé,...

Még iszonyodik a gyilkosságtól. Nincs semmi sarkantyúja a szándokot segítni, mint a nagyravágy. De nagyravágyása már mértéktelen: dicsőséggel, nagysággal, elismeréssel, kitüntet...

Így eseng atyja előtt Polyneikesért; majd meg ehhez fordúl s kérten kéri, hagyja abba Théba ellen szándékolt merényét. Hiába; a bűnös áldozatúl esett balsorsának. Antigone szíve...

Íme úrnak mutatja magát ezen is: az Isten felövezi kardjával. E kard tehát vad indulatán vett győzelmének jutalma, a lelke nemesebb felébe vetett bizodalom jele. Hozzá van kötve...

A páthosznak az egyetemeshez való viszonyában rejlik az alapkülönbség, a mint fentebb már röviden érintettük, az epikus meg a tragikus hős között. Amaz az egyetemes szolgálatába...

A mondottakat megvilágítja egy futó tekintet Odysseus alakjára az antik époszban és drámában. Jellemének alapvonását, a furfangot, kijelölte a monda. De mily máskép használta fe...

Szász Károly állandóan a bűn mellett marad s ez elnevezéssel is kifejezést ad abbeli nézetének, hogy «a tragikai felfogást valamint némi végzetesség, úgy erkölcsi vétség nélkül...

Brutusnak e magára irányúló borúját irányozza Cassius Cæsar ellen, hevíti tetté. Othello is mi által lesz Jago prédájává? Heves és erőszakosságra hajló természete, gyanútlan és...

De nem csupán ez önáltatásában, hanem egész viseletében is maradt valami a biróból. Az a késlekedés és fontolgatás is, melyet Greguss szemére vet: hogy «kézzelfogható erőlködéss...

A természeti hatalmaknak ilyen ellenállhatatlanul romboló és megrémítő jelenségeit a költők gyakran szövik be motivumul cselekvényeikbe, nem mint a tragikai katasztrófa tényezői...

Ha az erősön és gyöngén egyként erőszakoskodó végzetet, a halált általában, nem találhatjuk is tragikusnak, nem, például, mikor jelentéktelen áldozatokat ragadván el, nem ébresz...

Örökké kérdés marad. Mirra megöli magát, mielőtt az iszonyúan durva szó elhagyná ajakát. E két jelenet hatása, melyben az egész benyomás tetőzik, épen abból az eszméből fakad, a...

A magyar politika vezérgondolata, sok századon át, a nemzeti eszmének a keresztyén eszmével elválhatatlan egybekapcsolása volt. E politika alapját vetette meg Szent István s ez...

Az ily összeütközések megoldása, a katasztrófa hátterében, természetökből önként következik. Láttuk, hogy e jelenségekben fő fontosságú az egyetemes egészének, uralkodó öszhangj...

Annál kevésbbé fogadhatunk el velök, magukkal, kiegyezést. Az egyetemes, mely általok egész mivoltában, minden erkölcsi eszméjében megsértetik, úgy hogy az erkölcsi törvénynek ő...

Kainnak e kitörése alatt már jelen van Luczifer s megigéri, hogy mindennel megismerteti, ha letérdel előtte. A daczos szív válasza ugyanaz, a mit _Manfréd_ből ismerünk. Nem tesz...

Annak a bölcsejét is a templomban kell keresnünk. Maga az ó-keresztyén liturgia, mely minden későbbieknek forrását képezi, nem volt egyéb jelképes drámánál, mely a keresztyén va...

Azonban a balladát nemcsak ilynemű, a klasszikai mondából vett tárgyak, hanem saját természete is mintegy vonják a rejtelmes felé. Első alakulásakor, északi szülőföldén már a ko...

A tragikai felfogás sohasem nyugodott meg igazán a merő esetlegben, a fátum eszthetikai uralma alatt ép oly kevéssé, mint az erkölcsi eszmének tisztábban ragyogó fényénél. A tra...

Tragikai ironia nyilatkozik a katasztrófa hirtelenségében is. A csapás jöhet biztos, de lassú léptekkel, mint _Lear_ben. De jöhet rohamosan, a tetőponton álló hőst egyszerre lep...

Az ethikai irányban okoskodók közül nevezetes Corneille nyilatkozata, emlékezetes a miatt is, hogy Lessing az ő nézetéhez kapcsolja a maga fejtegetéseit. Corneille Aristotelesne...

Ekként emelkedünk fel a tragikumban; szemünk szűk határa kitágúl s a fájdalmas érzések kiengesztelődnek. Az élvezet nem marad a félelem és szánakozás izgalmában, hanem ezek átal...

A magyar eszthetikusok közül, kik behatóbban foglalkoztak a tragikum elméletével, csak az egy Greguss az, ki nézeteit, megfigyeléseit eredeti rendszerbe csoportosítani igyekezet...

Vannak azonban térbeli művészetek, melyek nem geometriai idomokból szerkesztik alkotásaikat, hanem az élő természetet s ebben kiváltkép az embert ábrázolják. Az életet, de termé...

E szavakból világossá lehetnek előttünk azok a határok is, melyeken túl a zene kifejező képessége nem hatolhat. A tartalmi mozzanat benne többé-kevésbbé mindig homályos, nem elé...

Az önző akarat természete és csalódása 71. Bonaparte Napoleon 72. Shakspere Julius Cæsarja 74. Arany Edvárd királya 77. A gonosz fensége: III. Rikhárd 78. A gonosz önigazolásra...