Part 35

Az önző akarat természete és csalódása 71. Bonaparte Napoleon 72. Shakspere Julius Cæsarja 74. Arany Edvárd királya 77. A gonosz fensége: III. Rikhárd 78. A gonosz önigazolásra törekvése 82. Magánya 83.

IX. Ádám és Faust 84

Kiindúló pontjok különbözése: csüggedés és elbizottság 84. Viszonyuk az ördöghöz 87. Faust önzése és érzékisége: a Margit-epizód 90. A tragédia második része: Faust a megoldás küszöbeig önző 92. Ádám viszonya Évához 95. Az önzetlenség mozzanatai Ádám pályájában 97. Ádám elbizottságának kettős iránya 101. Összevetés: a két tragédia megoldása 104.

X. Külön forma-e a korlátlanságra törekvő ész? 106

Zeising nézete 106. A tudás mint a művészet tárgya 107. A tudásszomj mint szenvedély 108. Hatvani, Bisterfeld, a boszorkányok 109. Miért nem tekinthetjük külön formának az ész korlátlanságra törekvését? 110.

XI. A korlátlanságra törekvő érzés 112

Természete 112. Romeo és Júlia 113. A szükségszerűség mozzanata tragédiájokban 116. A szegény Henrik legendája 117. Racine Phædrája 118. Kármán Fannija 119. A nő az érzés kiváló képviselője: ennek tragikai fejleményei 122. Átmeneti formák az érzés és akarat között: Teleki Petron Maximja 123.

XII. Az egyén kiválósága és gyarlósága 125

A hős erkölcsi és eszthetikai joga: Szigligeti Boricsa 125. Elég-e az erőfeszítés relativ nagysága? 127. A kiválóság magában nem lehet tragikus 128. Kölcsey Körner Zrínyijéről 129. A gyarlóság sem lehet az egyedűl 130. Tehetetlen-e Hamlet? 131. Hamlet tragikuma és fensége 134. Goethe Clavigoja és Kisfaludy Károly Rajnáldja 136. Milyen gyarlóság van kizárva a tragikum köréből? 137. Az ártatlanúl szenvedő gyöngeség: franczia és német érzékenyjátékok 138. A sülyedtség 139. A kegyetlenség 139. Seneca Neroja és Kisfaludy Stiborja 141.

XIII. A tragikai gyarlóság természete és fő formái 144

A kiválóság és gyarlóság egymásba olvadva 144. Az ellenmondás megoldása 145. A gyarlóságnak négy fő formája 147.

XIV. A szenvedély fejletlensége: eszmei irányban 149

A szenvedély érzéki elemének túlsúlya: a thümosz 149. Rokonsága a természeti erőkkel 150. Shakspere Northumberlandja és Timonja; Petőfi Boricsa 151. A mennyiségi mozzanat: a tömeg szenvedélyei 152. Az ádázság: Marlowe Tamerlánja 153. Az ó-angol dráma és Shakspere Titus Andronicusa 155. Keménynek egy nyilatkozata 158. A gyülölködés: Eötvös pór-hada 158. Marlowe máltai zsidaja 160. Shylock 162. Gyülölködés és gyűlölet: Hamlet és Kemény Barnabás deákja 164. A gonosz alaki kifejezése: a rútság 166. Köstlin természeti tragikuma 167. A fogalom szorosabb meghatározása; Webster fehér ördöge és Hugo Borgia Lukréciája 165.

XV. A szenvedély fejletlensége: érzéki irányban 170

A szenvedély eszmei elemének túlsúlya 170. Csalódásai; viszonya a rokon jelenségekhez 171. 1. A kötelesség félszeg felfogása: Shakspere VI. Henrikje 173. Gyarlóságát hogyan emelte kiválósággá Shakspere? 175. Eötvös Ulászló királya 177. 2. Oktalan bűntudat: Szász Károly Géza herczege 178.

XVI. A szenvedély mértéktelensége 181

A hübrisz és természete 181. Sophokles Ajasa 182. Példák a görög tragikusokból 185. A fájdalom korlátlansága 188. A tragikai megsemmisűlés érzete 189. A Schopenhauer-féle lemondás az élet akaratáról 190. A mértéktelen szenvedély emeli a lelki tehetségeket: Macbeth tragikai fejlődése 191. Shaksperei példák 196. A nemes szenvedélyek mértéktelensége: Kemény Gyulai Pálja 197. A küzdés szenvedélye az Ember tragédiájában 200.

XVII. A szenvedély egyoldalúsága 203

Természete és összeütközésének magyarázata 203. Hegel Antigoneról 205. Mí emeli tragikussá a kényszerhelyzetet? 206. Antigone fejlődése és tragikuma 207. Antigone és Tompa Bosnyák Zsófiája 212. 1. A makacsság jelentéktelen: Tennyson Arden Enochja 217. 2. A makacsság mint fontos mozzanat: Goethe Tassoja 219. Cordelia tragikuma 222. Vischer a forradalmak hőseiről 225.

XVIII. A szenvedély következetlensége 227

Miben áll a következetlenség? 227. Esetei 227. Arany János Eteléje 228. A Buda halálának tragikai eszméje 232. Schiller orleansi szűze 233. Brutus alakja Shaksperenél; viszonya Cassiushoz 237. Következetlenség mint a boszúló nemezis eszköze 241. 1. A megtérő következetlenség: Vörösmarty Két szomszédvára 243. 2. A megfeledkező következetlenség: Biberach 245.

XIX. Az epikai és tragikai jellem 248

A tragikus egyén lelkének fő tartalma 248. Az epikai és tragikai jellem viszonya; példák 248. Az époszi hős mint tragikus 251. 1. A sikert kivíva: Rusztem 252. 2. A sikert biztosítva: Achilles 254. 3. Időleges győzelem és általános bukás: Etele 255. A világnézlet, melyen e mondák alapúlnak 256. Szász Károly Dsemsidről 257.

XX. A jellem teljessége 259

Az emberi képzelet személyesítő hajlama; példák 259. A jellemvonások sokasítása 260. A jellem teljessége az époszi formában 263. Vörösmarty Árpádja és a Zrinyiász hőse 264. A tragikai jellem teljessége 265. Odysseus alakja Homérnél és a tragikusoknál 267. Henszlmann a görög és keresztyén jellemrajz természetéről 271. Tévedése: Aristoteles éthosza, a görög színpad 273. Az analitikus forma 276. Mi a szenvedély egyéni kifejezése? 278. A jellem teljessége a tragikai érzelmek segítője 279.

XXI. A tragikai vétség 281

A páthosz öntudatlan és öntudatos ellenkezése az egyetemessel 281. A belső küzdelem: Corneille és Racine 282. A tragikai vétség és magyar műnevei 284. Erkölcsi és széptani jelleme 285. Az aristotelesi hamartia 288. A vétség formája a görög és keresztyén drámában 289. A vétség kifejezi a jellem teljességét: Macbeth 290. Az ősvétség 291. A valódi vétség mindig a teljes egyetemest hívja ki; ismét Macbeth 292. Szabadság és kényszerűség a vétségben: Hamlet, Petron Maxim 294. Schiller nyilatkozata e kérdésben; Greguss nézete 297. A tragikai akarat kitörésének módjai: 1. A belső fejlődés 298. Tetőpontja; a viziók: Hamlet 299. 2. A csábítás és izgatás 302. 3. Az ördög és szerepe 304.

XXII. Bánk bán vétsége 307

A vétség kifejezi a jellemet 307. Pédák: Oedipus, Rikhárd, Maxim 308. A vétség és jellem közötti ellentét látszatossága 309. Rákosi tragikai fölfogása 310. Vélemények Bánk tragikumáról: Gyulai, Arany 312. A tragikai helyzet Bánkban 315. Bánk egyes jellemvonásai vétségében 317. Bánk és Petron Maxim 323.

XXIII. Az egyetemesről általában 326

Mi az egyetemes? 326. Az egyetemes győzhetetlen hatalom; következtetések 328. Foglalatának változásai: az Ember tragédiájának egyes színei 329. A természeti és erkölcsi törvények viszonya, tartósság tekintetében 331. Következtetések a tragikai hatás szempontjából: Othello és Don Gutierre 333. A természeti és erkölcsi rend egymást áthatása 338.

XXIV. Az egyetemes: mint természeti törvény 340

A romboló természeti erők 340. Mellékes motivumul szereplésök 341. Erkölcsi vonatkoztatásuk: Cæsar, Lear, V. László 342. A fátum képzete 344. A halál; a félelmességét enyhítő mozzanatok 345. A haláltánczok 347. Schiller és Petőfi 349. Tragikus-e magában a halál? 349. A világtörvény tragikuma: Szép Ilonka és Kemény Csiafferje 350. Az isteni irígység képzete a görögöknél 352. A természeti fölfogás nyomai költészetünkben: Virág, Berzsenyi 356. Mikor tragikus a halál? 359. A haláltipusok különbségének magyarázata 360. A xanthosi hárpia-emlék, a pisai halálfresko, Holbein haláltáncza 361. Természeti törvény és babona 365. A sors-tragédiák: Schiller Messinai arája 368. Viszonyuk a franczia naturalizmushoz 371. Nyomaik a magyar költészetben: Kisfaludy Sándor regéi és Gombos Esküvése 371.

XXV. A természeti törvény mint sértett 375

Kapcsolat az előbbiekhez 375. 1. Vétség a vérközösség ellen: Alfieri Mirrája s rokon költői motivumok 476. A Medeia-tragédiák 376. E körről általában: az Árpádok 380. 2. Vétség a természeti korlátok ellen: az Ikarus-monda és Peregrinus Proteus 381.

XXVI. Átmeneti formák a természeti és erkölcsi törvény között 384

1. A család fölött lebegő végzetet az egyéni vétség hívja ki: Dárius 385. 2. A szenvedélyek öröklése: a Labdakidák 386. 3. A vétség isteni akaratból származik: Phædra 380.

XXVII. Az egyetemes: mint erkölcsi törvény 392

A hübrisz; Bayer nézete 392. 1. A dölyf fensőbbek iránt: Ajas 393. 2. A dölyf alsóbbak iránt: Odysseus és a kérők 395. Ellenkezés a közszellemmel; politikai ballépés 396. A magyarországi török párt 397. Az egyetemes egységének megbontása: a reformátorok 401. Sokrates 402. Gotschall históriai tragikuma 403. A szenvedő Krisztus 405. Tragikus-e Krisztus pályája? 406. Vischer erkölcsi összeütközése 412. Tévedése a fogalom körére nézve 414. Az erkölcsi ütközések megoldása: Antigone és Kreon 415. Az erkölcsi törvény előtérben; a támadások különbözése 417. 1. Az elkeseredés szóbeli kitörése: Camilla 418. 2. Vétségek jó szándékból: Iréne és Fehér Anna 419. 3. A szeszély vétsége: Kund Abigél 421. 4. A szenvedély oktalansága és tudatos gonoszsága: Macbeth 424. Az ily hősökkel ellenes rend természete 427. Teljes föláldoztatásuk szüksége. 431. A Kereszt imádása Calderontól 432.

XXVIII. A természeti és erkölcsi törvény mint sértett 435

Tájékozás 435. Az ide tartozó mondák lélektani alapja 436. A démoni és megszemélyesítése 437. 1. Az ördög mint természetfölötti hatalom: Byron Manfrédje 438. 2. Az ördög mint a jó ellensége: a Theofilus-legenda 443. Viszonya Fausthoz 444. Cyprianus 447. Byron Kainja; Brandes magyarázata 449. Calderonnak egy autoja és Madách drámája 453. Az egyetemes teljességének képe: az Ember tragédiája 455.

XXIX. Tragikum a görög és keresztyén drámában 458

A kérdés 459. A görög szellem érzékenysége a disharmonia iránt; nyomai a mithoszban 461. A Dionysos-kultusz s a tragédia eredete 464. A görög tragikai fölfogás a természeti nézleten alapúl 465. A keresztyén liturgia s a misztériumok; alapjok az erkölcsi fölfogás 468. A különbség nem merev 470. Ethikai vonatkozások a görög tragikusoknál; Aristoteles 471. Természeti nézlet a keresztyén drámában 475. Ungvárnémeti Tóth László 478. A görög tragédia fátuma 479. Jóslatok és álmok 482. Végzetesség a keresztyén költészetben 484. A természetfölötti: csak lélektani igazságok kifejezése; a beszámíthatóság 487. A fátum a külső és belső szükségszerűség teljessége; Orestes és Hamlet 492. A családi végzet Aeschylosnál és Shaksperenél 495. Oedipus 496. A kar és a görög tragikai felfogás fejlődése 498. A kérdés magyar fejtegetői: Greguss, Gondol, Szász 499. Összefoglalás 502.

XXX. A katasztrófa 505

A vétség és megtorlás kapcsolatának törvénye 505. Etele halála a Csaba királyfiban 507. Az egyetemes a katasztrófában 509. 1. A hösön kívül lép föl 509. 2. Magában a hősben érvényesűl 511. 3. A két forma egyesülése: Rikhárd 515. A hős ellenfelei 515. A tragikai irónia; elmélete és formái; Byron Sardanapalja 517. A katasztrófa hirtelensége; a peripetia: A Kegyencz 522. A halál szükségszerűségének kérdése a tragédiában; Szász Károly véleménye 523. A tragikai megsemmisülés nem szükségkép fizikai: Bánk bán 525. Magyarázata a páthoszból 529. Vezethet-e a tragikai fejlődés kibékülés felé? 530. A haláltalanság; fogalma és példái 535.

XXXI. A tragikum hatása 538

Aristotelesnek ide vonatkozó helye 538. Magyarázatai. 1. Ethikai irányban: Corneille, Lessing, Manns 539. 2. Eszthetikai irányban: Goethe 541. 3. Orvostudományi irányban: Egger, Bernays 542. A műélvezet mozzanatának kérdése a tragikumban 544. Megfejtésének nehézségei, Campbell, Lessing, Schiller, Vischer 546. Névy, Szigligeti, Greguss 548. A tragikai hatás magyarázata a balladán: Ágnes asszony 550. A szánalom és félelem megtisztulása s a fölemelkedés 553. Eltérő vélemények 558. 1. A szenvedés elégtelensége: Bajza Rikhárdról 559. A halál különfélesége: János király 561. 2. A szenvedés aránytalansága 564. A tragikai hős áldozatai; felfoghatók-e s mennyiben tragikailag? 566. A felindulás és megnyugvás alapjának közössége; Gyulai a Lelencről 568.

XXXII. A tragikum fajai 571

Osztályozások: Bayer József 571. Vischer és Gotschall 572. Köstlin és Zeising 573. Névy, Szász Károly, Greguss 575. Különböztetés új alapon 577. 1. A fogyatékos tragikum és két formája 578. 2. A teljes tragikum; viszonya a drámai formához 581.

XXXIII. A tragikomikum 583

Magyarázata 583. 1. Tragikomikus képek: Lear, Kemény lantosa. 584. 2. Tragikomikus cselekvények 586. Két formájok: Don Quijote és Alcest, Sven Dufva és társai 587.

XXXIV. A tragikum a művészetekben 592

A tragikum viszonya a térbeli és időbeli művészetekhez 592. 1. Építés 593. 2. Szobrászat 594. A szenvedély kifejezése a görög képfaragásban 595. A Niobidák 598. 3. Képirás; az ó-kori festés tárgyai 602. Rafael Heliodorja, Cornelius Trójai pusztulása, Matejko Varsói országgyülése 608. A cziklusos ábrázolatok: Michelangelo Utolsó ítélete 606. 4. Zene; Carriere Beethoven symphoniáiról 610.

XXXV. A tragikum a költészetben 614

A költészet és eszközei a tragikum kifejezésére 614. 1. Líra; Zeising tragikai lírája 615. 2. Epika 619. Tragikai époszok: Iliász, Mahabharata 626. Tragikum a regélyben; Kemény 622. A ballada; Arany balladája 624. 4. Dráma: a tragédia 627.

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

164 |csakls |csakis

318 |t a tett után |mindjárt a tett után

337 |zél sebb körre |szélesebb körre

384 |Atmeneti |Átmeneti

419 |Ncm tud |Nem tud

420 |Alom |Álom

450 |Aldatlan |Áldatlan

628 |Shaksrerenél |Shaksperenél]