Kárpáthy Zoltán: Regény

Csak egy homályos lámpa, fehér tejüveggel leborítva, világítá a szobát. Lehetett volna világosabbá is tenni, de a beteg szemeit sérté a fény. Különben is minden butorzat oly feh...

Zoltán valami hideg borzadályt érze végigvonulni lelkén. Nem Rudolf elszállt szelleme volt-e az, ki őt láthatatlan alakban védve környezé és most elszáll tőle, hogy messze, mess...

– Ön elég komoly arra, kedves Zoltán, hogy tökéletesen megértse, a miket mondok, s átlássa, hogy nem valami rendkivüli eset az, a mire önt elő kell készítenem, hanem a dolgok te...

Rudolfot ugyan meglepte néha az a meleg, részvevő hangulat, melyben a megbízott tudósítások tartva voltak a jurátus által, sokat is irt, sűrű négy oldalt mindannyiszor. Ez holmi...

A fölületes vizsgálók ebben valami rendkívüliségre véltek akadni, s a tényt Tarnaváry jellemének egyéb különösségei közé sorozták; pedig az nagyon felfogható volt: Tarnavárynál...

A mely kapun reggel kihajtatott Kárpáthy Zoltán ősi kastélyából, délben azon csörtetett be a tágas udvarra tekintetes Maszlaczky úr. Egy rossz félfedelű bricskában ült, mert fed...

És így megy ez a temetés első nap, második nap, harmadik nap. Negyednap társzekerek jelennek meg a kastély udvarán, felraknak rájok butorokat, házi eszközöket. A cselédség egy r...

A második választás letörlé az első gyalázatát; nem az intézmény volt kárhozatos, hanem azok, a kik visszaéltek vele, nem a nép volt a rossz, oh a nép mindig jó, hanem rosszak v...

Hogy látom magam előtt a paloták sorait, mik büszkén néznek a Duna vizébe fényes ablaksoraikkal. Minden magyar főúr építtet magának házat a nemzet fővárosában, hogy oda térjen m...

– Frater! kezdé, nem is üdvözölve Dabronit a báró. Azt tudod jól, hogy te egy alávaló ficzkó vagy, s én csak csak azt bánom nagyon, hogy még eddig ki nem vertelek innen. Ma aztá...

– Egy dolog az, kedvesem, biztosítá Eveline hideg méltóságos hangon. A halál csak elutazás. A ki innen elköltözik, átmegy egy másik csillagzatba; onnan ismét egy másikba és onna...

Talán nem voltunk még eléggé buzgók, talán nem szerettük eléggé sajátunkat, talán nem gondoltunk arra elégszer, a mire szüntelen gondolnunk kellett volna: hogy ime eljőjjön Iste...

Hasztalan dörömböltek a zárt ajtókon, ki fogja azt meghallani? mindenkit saját rémülete űz, senki sem törődik a másikéval. A táncztermekben is szétriadtak a párok, kiki otthagyt...

– Vilma kisasszony, az Istenre kérem, tegye félre irántam való haragját ebben a pillanatban, akármiért neheztel rám és siessen velem menekülni, mert az alant álló derék szabadít...

Az ügyvéd eltűnt a kapu alatt, akkor meg rohant Mauz úr az ablaknak, s azon kihajolva, kiáltozott utána «pörvesztő!» Maszlaczky az utczáról fel: «méregkeverő!» és mikor már olya...

– Most csak egy gondolatom van: hogy bármi árt szabjanak ellenfeleim a kárhozatos pör megsemmisítésének, én nem alkuszom velök, beleegyezem. Az, hogy azoktól, a kiket szívemből...

– Ezeket több emberbarát segélyével elszállítottuk szekereken a magasabban fekvő Rákosra; a mint innen visszatérve a város felé siettem, négy ágyúval láttam nagy sietve végig vá...

– Szép gyermek! gyönyörű fiu, mondogatják körül, a kik látják; lehetetlen, hogy ez… a többit súgva mondják egymás fülébe. Különösen egyet észrevesz rajta mindenki: azt, hogy moz...

Ezen ifju sokáig fog emlékezni ő reá, s az a kicsiny mag, mit gyermeteg ragaszkodása a hű szívbe ültetett, lombos fája lesz egykor a hálának, melynek baráti árnya alatt jó lesz...

Fölkelt s odalépett Zoltánhoz, megvilágítva előtte a kezébe vett gyertyával az arczképet. Maga a kép, e holt festmény, sokkal életszinűbbnek, sokkal mosolygóbbnak tetszett előtt...

Egy szép arczu fiatal ember adja a bankot, osztja a kártyát, egészen neki hevült a játék küzdelmeibe; fején daliásan félrevágott kucsma, nagy sastollal. Az ember úgy szeretne má...

– Hadd menjenek az együgyű emberek önkényt a kelepczébe. Ha valakinek kedve tartja a szerencséjét kihajítani az ablakon, ki gátolhatja meg abban? Én nem. Ilyen dolgokkal nem fár...

A tömeg részvéte könnyen megvesztegethető, a pathosz, az érzelem hamar utat talál a szivekhez; többen az asztalon keresztül kezeiket nyujtogatják Kőcserepy úrnak: nagy szükség v...

– Miután saját vagyonát evlerte, kedves nagyságod, igen természetes óhajtással fordult nagybátyja, nagyságos Kárpáthy János úr felé, kinek félmilliót jövedelmező birtoka szintén...

A nagy teremben, melybe innen belépünk, meglepne bennünket a pazar pompa, mely a függönyök arabeszkjeitől a padozat hímzett szőnyegéig a legválasztékosabb izléssel van felhalmoz...

– Nem úgy, kedves nagysád; dehogy. A tanácsos úr nem kártyázik soha; a nagyságos asszony nincs imádókban megszorulva s nem igen törődik velök. A mi pedig a kisasszony nőül vétel...

Annyira izgatott volt, hogy minden legkisebb zörejre összerezzent, könyveket vett elő, hogy olvasson belőlök s nem tudott odább menni az első sornál, a mit elolvasott sem emléke...

Egy magas épületből mindenki megmenekült már, csak a legfelsőbb emeletben van még egy családapa beteg nejével és gyermekeivel; egy csónak érkezik oda bátor harczfiakkal, megálln...

Az ellenfél az által még vérszemet kapott s a távozóknak rohant egész dühvel, vége volt a rend, a fegyelem utolsó szinének is; «üsd, vágd!» hangzott minden oldalról, a bőszült i...

Már gyermekkorában mint a legokosabb magaviseletű lánykák mintaképét szokták példaképen felhozni. Midőn ifju hajadonná nőtt, oly óvatosan, oly vigyázva lépdelt a világban, hogy...

Nem várja-e mindenki, előre kaczagva rajta, azt a mulatságos jelenetet, midőn a rászedett ügyvéd tizenhat esztendei kárba veszett fáradságaért régi cliensét ragadja meg, Abellin...

– Minden virág, a mit itt látok, folytatá a leány zokogva, azt mondja nekem: ez is az övé volt, ezt is ő tőle rabolták el; minden ételnél, minden pohárnál az jut eszembe, hogy ő...

Megbocsát a szíves olvasó, hogy ily unalmas részleteken végig hordozom. Sokkal költőibb tájakat festhetnék néhány mértfölddel odább a szomszéd pusztákról, hol a nekivadult szél...

Bátorkodik a kérdésre igent mondani; de most már nincsen nála, mert Maszlaczky úr gonoszban töri a fejét, mintha pert akarna indítani ő méltósága ellen. Ő ilyen embert nem kiván...

Maszlaczky szemei ragyogtak, mint ki egy kedvező itélet felolvasását hallgatja. Fölöslegesnek tartá e kifejezésteljes néma szünetet kérdezősködéssel zavarni, csak öltönyét egyen...

Láttatok-e már új gazdát, ki az őseitől elhanyagolt örököt átvéve, erős akarattal, kedvvel, szorgalommal hozzáfog ismét elpusztult ősi telke helyreállításához? épületet rak, cse...

Maszlaczky úrnak volt egy irtóztató nagy kabátzsebje, abban egy szokatlan terjedelmű sárga bőrtárcza; azt most elővette, kibontotta, holmi avas papirost előkutatott belőle s azt...