Birálatok, 1861-1903

I. Kukliné prédikácziói (1861) 3 II. Magyar népmesék (1862) 15 III. Új magyar irodalomtörténet (1863) 27 IV. A «Fóti dal» egyik soráról (1864) 39 V. Thaly Kálmán Bottyán Jánosró...

Erdélyi népköltési gyűjteménye is, melyet a Kisfaludy-társaság ægise alatt adott ki, népmesékben meglehetős szegény. A népdal mellett a mese csak mellékes s mintegy függelék. Ma...

Jámbor nem fogadja el a már megállapított korszakokat irodalmunk történelmében, de újakat sem tesz helyökbe. «A történet folyamát – úgymond – nem korokra, mint szokás, hanem szá...

«Szolgáló, adjál nekem moslékot, _moslékot viszem_ disznónak, disznó ád érte hájat, _hájat viszem_ molnárnak, molnár ád érte csirizt, _csirizt viszem_ vargának, varga ád érte cz...

Az egész könyv szerkezete elhibázott: inkább külső tapadás vastagítja, mint a benső fejlődés, s a részek nincsenek úgy elrendezve, hogy a legfőbb dolgok kiemelkedjenek és az éle...

Ebből csak annyi igaz, hogy némely kitünő iró elfogatása nagy csapás volt az irodalomra nézve. De hogy ennek következtében megszűnt volna minden magyar folyóirat s a melyek megs...

Jókainak leginkább phantasiáját szokták dicsérni még azok is, kik világismerete hiányán, lélektani botlásain s kidolgozásbeli könnyelműségén megbotránykoznak. De ha az elbeszélő...

Nem azt hibáztatjuk e regényben, hogy nem történelmi, azaz nem irodalomtörténelmi regény, hanem azt, hogy se cselekvénye, se személyei nem elég jellemzők a korra nézve, melynek...

Ily s ehhez hasonló ömlengést találunk mindjárt a regény elején. Szerző, mintha sejtene valamit, jó előre gondoskodik műve védelméről s igyekszik megfélemlíteni kritikusait. De...

Alig telt el egy félév s Jókai maga sem tudta hogyan, egyszer csak szemben állott e hirlapírókkal, a kiktől irányra nézve, legalább nagyjában, keveset különbözött. Pálfy és Cser...

Bizonyára Jókai jó hazafi és szereti hazáját, de még jobban a népszerűséget. Ha Robespierreről méltán mondották, hogy a szabadság rabszolgája, Jókairól is elmondhatni, hogy a né...

Ime az átalakulás, a melyet Vörösmarty részint végrehajtott, részint előkészített. Kortársai e nyomon haladtak, különösen Czuczor, a ki előszeretettel használta a nemzeti rhythm...

A _Tündérőv_ összeolvaszt földet és eget, emberi társadalmat és tündérvilágot, mint a népmesék szokása, de nem annyira naiv, mint inkább elmélkedő és gúnyoros felfogással. Idyll...

A XII. törvényczikknek mindjárt bevezetése így szól: «Ő császári s apostoli királyi felsége, miután többi országait és tartományait alkotmányos jogokkal ruházta föl, legmagasb t...

Tudniillik a saját sorsán elkeseredett anya mindenkép csak arra tanácsolta, hogy írigylett, gazdag asszony legyen; a fény mindent elföd, akkor az ember alázatosabb lesz előtte,...

Ideje volna, hogy Urváry és Kaas urakat Deák iránti kegyeletök elvégre felszólalásra bírja, hogy egy rövidke czikkben megmondják Kossuthnak: «Uram, te 1849-ben összetiprott alko...

Arany János született 1817 márcz. 2-án Nagy-Szalontán, Bihar megyében, hol atyja György földmívelő volt, egy kis ház és kevés föld birtokosa. A nemzetség, a melyből származott,...

A M. T. Akadémia, tíz évi szünet után ismét nagy gyűlést tartván, Arany 1858 deczember 15-én elébb levelező, majd ugyanaznap rendes taggá választatott és székét 1859. október 31...

A főeszme egyébiránt, a mi a _Budapesti Hirlap_ czikkein átvonul az, hogy az akadémia nem ismeri nemzeti hivatását. S miben helyezi azt a czikkíró? Abban, hogy az akadémia első...

E rajzgyűjtemény kizáróan a klinikai életből van merítve. A szerző, a ki végig tanulta az orvosi tanfolyamot, nem elégedett meg a kórház és bonczterem tudományos tanulságaival,...

Az ősnyelv Ipolyi szerint a szanszkrit vagy azzal legközelebb rokon, mire Csengery megjegyzi: annyi kétségtelen, hogy minden gondolható történelmi tudás fölteszi már a nyelvek l...

«Ipolyi az úgynevezett kath. ellenreformatio történetírója kívánt lenni, első föllépésétől a véglegesen biztosított diadalig, Oláh, Veresmarty és Hajnal képezték volna főalakjai...

Trefort az unalmasságot, monotoniát és egyoldalúságot a szellemi szabadság hiányából következteti, mert a magyar társadalom a conventionalis és confessionalis felfogások keretéb...

Nemcsak e négy beszély, hanem az egész gyűjtemény a jelen életből van merítve, de mégis, mintha némi mesés köd borongana rajtok, a társadalmi viszonyok körrajzai el-elmosódnak s...

A kötetkét előszó nyitja meg, melyben a szerző megmagyarázza a _slemil_ szó értelmét. «A slemil – úgymond – zsidó szó, olyat jelent, a kinek minden dolgára ott leselkedik a bals...

Vörösmarty előtt különböző költői iskolák uralkodtak a magyar költészetben: a népies, a franczia, a classikai és a német. Mindenik nem annyira az egész nemzethez, mint inkább bi...

Az 1848-iki átalakulás napjaiban keveset írt. A márcziusi napokban üdvözölte a szabad sajtót s midőn az idők nehezedni kezdettek, egy harczi dalt írt: _A síkra magyarok, fegyver...

A miniszteri helyesírás leginkább két pontban tér el az akadémiaitól. Oly fontos-e e két pont, hogy szakadást igazolhat? A francziák példájára való hivatkozás nem illik a mi vis...

=A.= «Abafi» 100, 129. Ábrányi Kornél 274, 288. Académie Française 322. Acsády Ignácz 274. Adalék Kossuth jellemzéséhez 282. Aeneis 253. Aigner Lajos 277. Akadémia 153, 172, 173...