Emlékbeszédek (1. kötet)

Összegyüjtve veszi itt az olvasó emlékbeszédeimet, a melyeket – egyet kivéve – mind az Akadémia és Kisfaludy-Társaság megbizásából tartottam, nagy részt ünnepélyes üléseken. Az...

E hősies szellem egy perczig sem nyugodott, folyvást küzdött s mindig előbbre tört. Minden eszközt megragadott, mely nagy czéljával közel vagy távol összeköttetésben állott. Az...

Mint hírlapírót is humoros oldala tűntette ki. A _Pesti Hirlap_ fővárosi ujdonságait írta, mely rovat akkor politikai lapjainknak mintegy tárczája volt. Rövid rajzok a főváros p...

Első költői kisérletei kora ifjúságára esnek, melyeket nem soká politikai föllépése követ, hogy költői és politikai munkássága mintegy párhuzamban versenyezzenek egymással. Az i...

E tanulmány enyhítette és megnyugtatta; a munka második kötetét már hazájában végezte be és élénk részt vett a magyar társadalmi és irodalmi élet mozgalmaiban, melyet a németesí...

Kisfaludy Károly szintén elhatározó befolyással volt Toldyra; körében, az úgynevezett Auróra-körben, élte le ifjúsága legszebb napjait. Itt nyerte æsthetikai irányát és műveltsé...

Már az iskola falai közt kezdett költeni. A harminczas évek elején a kolozsvári unitarium collegium ifjúsága is magyar olvasótársaságot alapított a magyar irodalom tanúlmányozás...

A jelen század elején két ifjú költő lépett föl, hogy a megindúlt drámai mozgalomba életet leheljen. Egyik a nép gyermeke, egy kecskeméti szegény takács fia volt, Katona József,...

Nem ok nélkül szólalt föl nem rég Arany János egyik költeményében a kosmopolita költészet ellen. Úgy jelent ő meg köztünk, mint _Toldi estéjé_ben agguló hőse, Miklós, a ki megfe...

Erdélyben kezdte politikai pályáját, résztvett a kolozsmegyei közgyűlésekben s vezérczikkeket írt az _Erdélyi Hiradó_ba. Az erdélyi ellenzék csaknem kizáróan a sérelmi politikát...

A férfiú pályája a gyermekifjúban már fejledezett. Atyja Nagyvárad egyik jelesbb jogtudósa és keresettebb ügyvéde volt, kit Kölcsey is gyakran látogatott, s kinek háza mintegy k...

Azonban az 1860-ban megindult politikai mozgalmak leginkább igénybe vették Csengery munkásságát. Előbb mint hirlapíró vett részt a küzdelemben, nagy erélylyel védve az 1848-diki...

Arany gyermek-ifjúkori viszonyai bármily kedvezőtlenek voltak, mégis nagyban befolytak arra, hogy mint költő és æsthetikus a nép-nemzeti irányt teljes diadalra juttassa költésze...

Azonban Aranynak nemcsak nyelve és verselése nyugszik régi és népi költészetünk alapján, egy magasabb nemzeti irányba olvadva, hanem egész költészete is. Talán kevésbbé kifejező...

Balladái sikere nem vonta el epikai munkásságától. A Toldi-trilogia középső részén folyvást dolgozott, azonban ha egyes részeket sikerűlteknek talált is, az egész menetével elég...

Költeményei között különösen kiválnak hazafias ódái. A hazafiság érzése szenvedély volt benne s egészen betöltötte lelkét ifjuságától fogva véglehelletéig. A görög régiségből és...

A nemzeti szellemet Vörösmarty különösen két forrásból merítette: részint a mondai és történelmi, részint pedig a népi elemből. Epikai műveiben a nemzeti dicsőség emlékeit eleve...

Pest emberi emlékezet óta nem látott oly népes temetést, mint a minő a Vörösmartyé volt. Húszezer embernél több követte a koporsót s a fogatok megszámlálhatatlan sora lepte el a...

A könyv legterjedelmesb és legérdekesb része Széchenyi utolsó éveinek és halálának rajza. Kecskeméthyn meglátszik a közvetlenség; élénk érzéke van a jellemző iránt s némely jele...

Bizonyára Széchenyi nem készületlenűl lépett se a politikai, se az írói pályára. Csak a puszta látszatból indulnak ki azok, a kik az ellenkezőt állítják. Igaz ugyan, hogy nevelt...

Széchenyinek e három könyve a reform útjára terelte a nemzetet. A kormány ugyan nem mozdult, de az 1832–36-ki országgyűlésen már érzett Széchenyi hatása s a gyorsan fejlődő közv...

Jósika Erdélyben Tordán született 1794-ben ápril 28-án. Atyja vagyonos, előkelő úr volt, leányágon a Báthoriak kihalt fejedelmi családjával rokon. Anyját korán elvesztette; előb...

A kritikának gyöngédnek, udvariasnak, illedelmesnek kell lenni; mitsem lehet inkább kárhoztatni, mint az illetlen éles modort, a sértő gúnyt, a megbélyegzést, a bot és kancsuka...

Mi nem védjük a kicsapongásokat. A pártosság valóban nem óhajtandó dolog, de van ennél valami rosszabb is, s ez a pártok hiánya. Épen ez szépirodalmunk baja. Szépirodalmi lapjai...