A gazdag szegények: Regény

– Csakhogy az ám a nehéz dolog, édes kisasszony, hogy meglássanak. Mert vannak szegény emberek, a kik oda állnak a járókelők útjába, aztán meg vannak olyan szegény emberek, a ki...

Még akkor nem volt készen a pompás központi palota, mely a kerepesi-út végét, mint egy nagy diadalkapu zárja el mostanság; egy kicsiny, inséges pályaházacska fogadta a felső Mag...

– Érts meg már no! mondá Zsuzsa asszony, úgy van a dolog, hogy a doktor urak valahol egy hentes boltban olyan portékát fedeztek fel, a mit a Dunába kellett dobáltatni. Hát ezt a...

– Egy keserves piczulát sem. Mindenkinek házbérfizetés van a nyakán. A czimmerherreket meg épen otthon sem lehet találni ilyenkor, három nap előtte, három nap utána. Mind azt mo...

– Nem is kisasszonyoknak való hely az, kivált éjnek-éjszakáján. Csak úgy surran el a fák sötétjében egy-egy gyanus alak. Az ember azt sem tudja, tolvaj-e, vagy szerelmes. S ha a...

Azután következett a Zsiga czigány; családi nevén Gugyori, a két rajkójával, a Miskával, meg a Ferkével. A Miska volt hat esztendős, a Ferke hét. Az ifjabbik volt a nagyobb, az...

– Ne ártsa bele magát, kisasszony, a mások dolgába! A szegény embereknek nem csak a maguk baját kell türelmesen venni; hanem a más szegényekét is. Kivált az ilyen fajta szegénye...

– Hm, hm, dörmögött az öreg, borostás állát körülkaparászva. Hát tudja a kisasszony: ott a vasutnál a trafikásné ujságot is árul. Aztán a mi ujság estig el nem kel, az már másna...

– Mai napon alulirott által a helyszinén fölvétetett! Kapor Ádám és a felesége. Simulált szegények. Vallásháborító muzsikus. Kassai sonka. Hagyma fentőstül. Kosár perecz. Virágc...

Hanem azért a gyerekeknek meg a szegény embereknek csak ő vala a kedvenczük. Azért is maradt a sírja virágtalanul, mert a gyerekeknek nem szabad hazulról elcsatangolni, a szegén...

A Felvidék egyik legszebb leányába lett szerelmes, a kinek a kedvéért el tudta hagyni a kártyaklubbot, sőt még a lóversenyeket is: egy egész nyarat ott töltött a Kárpátok között...

Azalatt szemlére vette a lovakat. Jól ismerte őket. Ezek voltak Oszkár kedvenczei. Azok is ráismertek arra a hölgyre, a ki nekik czukrot szokott adogatni a tenyeréből. Köztük vo...

Egy ember, a ki erkölcsi értékben alatta áll a parasztfogó birbics-játszónak, a czigány lókupecznek, s a kirgiz utonállónak: csak hogy épen kilenczágu korona van a medvés czímer...

– Kivált a jeges árvízben! A mint az Ádám meglátott engem a kéménybe kapaszkodva, oda kiáltott hozzám, hogy csak maradjak nyugodtan, a míg értem jön a tutajjal. De hát arra gond...

– Hidd el Kristóf, hogy egészen beleuntam már, egyik nap fogolypecsenye, másik nap fáczán, mindennap kompótok. Aztán olyan borok, a miket piskótával kell mártogatni. Alig várom...

– Az esik legjobban, szólt Zsuzsa néne, hogy a kik ezt összehordták, mind igaz szeretetből adták: senki sem tartozott vele. Nekünk nincs atyánkfia. A ki mellettünk van, mind mag...

– No öreg, mondhatom, hogy nagy fifikus kend! Úgy kalkulálta ki a dolgát, hogy egy füst alatt tartsa meg az esküvőjét is, meg az arany lakodalmát is. Ennél csak én voltam fifiku...

– Jaj, kérem alázatosan, dragalatos kisasszony, ne gondoljon am, hogy valami csunyasagot mondtam. Ot nálunk az a szokás, hogy mikor leginyt elvisznek katonának, elibb megházasít...

– Köszönöm. Nagyon köszönöm önnek. Szólt a grófnő, nyugodt kedélyt erőltetve, s mintha helyre akarná ütni azt a hibáját, hogy ez ember előtt ennyi elérzékenyülést mutatott, ismé...