Népvilág: Elbeszélések

A pipázó szobában igen jól volt elrendezve, hogy nyár elején bár, de hűvös locspocs időben, a kandallóban vidám tűz pattogott, mellette egyfelől a nagy fáskosár, előtte kényelme...

Máki Juczinak hítták a lelkemet, férje után pedig Herczeg Andrásné asszonyomnak. Herczeg András uram becsületes szekeres gazda volt Komáromban; tartott ökröt, lovat, eljárt fuva...

És ez nem volt ármánykodás a jó öregtől. Az ő elméje nehezen tudott már lelkesülni, nem lehetett tőle rossz néven venni, ha nyelvére idegen ajk szavait vevé fel. Hogy pedig miér...

A fogadós tönkre jutott a tűzveszély által. Nem titkolá Bertalan előtt, marhái, takarmánya, borai, egész felszerelése oda égett, adóssága is volt; kilencz, tíz ezer forintnál ke...

Három fal választotta el attól, kiért oly buzgón imádkozott, az pedig épen úgy aludt az Úr kezeiben, miként ő; tán kezei épen úgy imára kulcsolva, ajkaihoz emelve, fejével ő fel...

– Igazán azt izente? kérdé a vén leány mosolyogva, s azzal nagy sóhajtva elkezdé a lángost nyelni. Meg sem rágta, nem is igen volt már mivel, s valahányat nyelt, mindig egyet fo...

Sándor diák, az anyai tanácsokhoz híven, mindenből evett és ivott, mert annyit már megtanult, hogy kosarat adni nagy megbántás a házi kisasszonyra nézve. A jó egri bor kezdett l...

Hogy az elébb Lizikének neveztük a kis furfangos egyéniséget, az mit sem tesz. Egy névtől származik mind a kettő, s alig van a magyar nyelvben elnevezés, melynek variatióiban a...

– Felettünk él a sors és a sors szeszélyes. Összetört szivek, széttépett remények a legédesebb áldozatok, mikben gyönyörködik. Oh Julia, ön boldog, ha nem jutott szívébe azon de...

Azon faja volt ez a verseleteknek, mik húsz év előtt alkoták az ifju irodalmat (mert nálunk mindig volt ifju irodalom, mely soha sem érte meg az öreg kort), szorongatott lelkese...

és száz meg száz ilyen apró pletykafélét, a mit épen csak a felesége hiresztelhet el az emberről, úgy hogy Herczeg András azon vette észre, hogy az egész városban mindenütt és m...

Benedekné asszonyom is most mosolygott még kedvéből. Az itéletnap fejében szépen aláiratta szomszédasszonyával a számadást. Annyi világi szép jóban nem kell mással megosztozni....

Lőn tehát, hogy a beközelgő 1818-dik évet megelőzött hónapokban az embereket egyszerre ismét üdvös szeppenés fogta el; kávéházakban megálltak a tekeasztal mellett, kocsmákban ös...

A távozókat az egész háznép kikisérte, ott volt a két leány és a két fiatal ember is. Linkának láthatólag rossz kedve volt, míg Liza nem birta rejteni örömét, hogy Gulyásiékat t...

Kancsó bor mellett ült az öreg, padka tetején a vén Csillás. Ott ríkatta hegedűjét az öreg czigány, behunyta szemét, hátát a kemenczének vetette, a nyirettyű alól kiszabaduló ha...

Mások a költészetet az égben keresik, mi keressük azt a földön. Máskor a költő tanította a népet, most taníts te engem, lelkem hajlamaitól ölelt nép!… Jőjjetek elém ti rétek, me...

– Hát megnéztem a sok luminatiót (értsd illuminatiót) az egész városban, a mit holnapra csinálnak. Jaj, hallja kend, mennyi szépség lesz ott! A Vág-Duna hidjánál van csinálva eg...

Csupán egy emberre volt szüksége s az egy tizennégy esztendős, hájfejű, szotyák tót kamasz volt, ki négy esztendő alatt tett annyi előremenetelt a magyar nyelvben, hogy a koplal...

Kis idő mulva iszonyú füttyhangot hallánk közeledni, gyilkos czifra csikós nótát, úgy kikanyargatva, hogy akármelyik czeglédi kisbéres se szebben. A fütty később a torokra kezde...

– Ah, ez eredeti. Ön meg sem nézte, hogy van-e benne valami? s azt állítja, hogy tele van pénzzel, pedig meglehet, hogy kopott papirosokkal rakták tele. Ah, tisztelendő úr, ön m...