Glória és más novellák

A szorgalmas és törekvő Csillag, Csillag Árpád, az Első Magyar Ipar- és Hitelbank főtisztviselője egy téli estén megelégedetten és jókedvüen jött ki a bankból. Harmincegyedike v...

Hanem elutaztak nászutra. És a második héten Párisban, a világosság és a legnagyobb szerelmek városában, amikor a törekvő és szorgalmas Csillag megelégedetten élvezte jelenét és...

Irigyeltem őket. Vendégük voltam; az irántuk való rokoni szeretetem mindig erős volt, mind a kettőjüket nagyrabecsültem és bámultam; mégis irigyeltem őket. Keserü, dühös, harago...

Hazaértek. Az asszony sikoltva futott elébe. A szolga elment. Az asszony sirt. A lakás nagy rendje és tisztasága ujra körülfogta a férfit. Most egyszerre érezte, hagy valami bot...

– Beszélgettünk… beszélgettünk… és ő alig nézett egyszer is a szemembe; az egész idő alatt a vállamat nézte. Már reszketett a jobb karom, a melyre rátámaszkodtam, alig birtam má...

Margitból görcsösen tört ki a zokogás. Az egyik asszony csendes, mély sirásba kezdett és a reggelizőasztal körül sirt az egész család És öt esztendő eltelte után emésztő, fájdal...

A férfi egyedül maradt, betegen és nyomorultan. A legközelebbi hajót alig várta azonban. Ment az asszony után. A tengeri ut meggyötörte, a vonat mintha a fején robogott volna, é...

– Én tehát megkértem Micit, – folytatta Iván – hogy hagyja abba ezeket a dolgokat. Ő erre megmagyarázta nekem előbb, hogy mi teljesen ki vagyunk neki szolgáltatva. Én ezt beisme...

Megindul a harc. A fiut kitiltják a házból, a lányon pedig kipróbálják a családi kinzókamra minden művészetét. A lány szenved, de makacsul tartja magát. Őrizet alatt áll; nem sz...

Többet azután nem lehetett belőle kivenni. Kénytelen voltam otthagyni. Pár nap mulva ő keresett fel. Nyilván kikivánkozott belőle a panasza, eljött, hogy nekem kipanaszkodja mag...

– Sehogy sem ment a kineveztetésem. Befolyásos barátom volt elég. Volt egy-két lelkes hivem is, aki valósággal agitált mellettem és aki minden alkalmat felhasznált, hogy hirdess...

Pávay felkelt és átment a rendelőszobájába. Az előszobában nyüzsögtek az emberek, nem volt elég nekik a szék, álltak, sétáltak, azután egyenkint mentek be Pávayhoz. Délután háro...

Az asszony még mindig nem volt tisztában a dologgal. A családban csak krétarajzok voltak forgalomban. Az apákról, anyákról, nagyapákról, mindegyikről volt egy krétarajz a lakásb...

Átadom neki a levelet. Olvassa. Az arca kipirul és elsápad, a levélről felnéz rám, azután ujra belenéz a levélbe, gyanusan hosszu lélegzeteket vesz, »te buta fiu, te kedves buta...

– Hiszen éppen ez a felháboritó. Ha csak kisérleteznék, ha csak szórakoznék, ha csak _ezt is meg akarná próbálni_, akkor jó volna. De hogy komolyan irónak tartja magát és hogy k...

Tehát Jenőke… igen, igen… köszönöm… már vége!… Tehát: a fiam. Egyetlen gyerek, a házasságunk első évében született. Azóta a feleségem nem akart… De hát ez nem tartozik ide. Én h...

Az orvos: Igy beszélnek a boldog emberek. Akikhez kegyes és jó volt az élet. Akik csak azt tudják az életről, hogy erőt és ifjuságot és szerencsét bőkezüen osztogat… Az élet ked...

Az inas: Én pedig azért akartam a kisasszonynyal beszélni, hogy megmondjam, hogy ez a dolog… a nagyságos urral… ugyse tart örökké… a kisasszony pedig tökéletesen az én gusztusom...

A nagyságos ur: _(közeledik feléje)_ Hm! Az igaz lehet! _(Hirtelen megáll.)_ Igaz is, te kislány, hiszen te nem is tudod még, minek tartottalak itt. Nézd: erről van itt szó. Én...