Az élet komédiásai (2. rész) Regény

– Egy harmaddal többet ér ma ez a birtok, mint tavaly ilyenkor; mondá kiérdemelt büszkeséggel a derék gazda. S aztán még, nézze csak, nagyságos komám uram: az az árendás, az a L...

– Hát van egy igen magas csúcs a schweiczi havasok közt, a Monte Vierge; fölviszem őt magammal annak a tetejére, ott aztán szétnézünk a gyönyörű világon, megesküszünk egymással,...

«Az élet végénél vagyok. A miket most mondok, azok utolsó szavaim, s azok te neked szólnak. Te tudod, mi voltál rám nézve? Csak lelked volt az enyim, semmi más; s ha meghalok, c...

Hogy reszket már az a kard magától is a tokjában! Hogy vibrálnak a dobverők a kifeszített bőrön érintetlenül is! Hogy búg az ágyu torka, mikor a szél végig fuj előtte!

– A bal helyzetet az önmaga választotta szerep idézte elő. Én elismerem, hogy a szándék igen okos, túlságosan is finom észszel kiszámított volt. Egy fiatal férfinak, ki a világb...

– Nem igen biz az. A herczeg végakaratával meghagyta, hogy egyszerűen temessék el; egy halottat ne ékesítsen nagy külső fény: a jó emlék többet ér annál. Igen egyszerű lesz a gy...

És aztán megállhatta azt egy nap és egy éjjel, hogy fel ne bontsa azt a levélborítékot és legalább annak a háznak a kapujáig el ne menjen, s addig ne fondorkodjék, a míg őt vala...

– Édes Leon. Én egy igen különös ügyben jövök hozzád. Minden ember tudja, hogy sok bolondság van bennem: hisz én magam tetszésemet találtam azokban s nem csináltam belőlük titko...

«Ti is olyan virágok vagytok, mint én. Pusztán jelentek meg a föld szinén s mikor virágoztok, még nincs öltönyötök. A zöld levelet csak a másik tavasz küldi utánatok; mikor már...

Azért, hogy Szent-Ilonán, meg Helgolandban és a tenger tetején semmi szó sem hangzott Zárkány leendő új méltóságáról, abból nem következett, hogy már az egész vármegye ne tudta...

– Uram! Szólt a tengerész hadnagy is, udvariasan meghajtva magát s most már Leonhoz beszélt. Vagy ha épen olyan erősen el vannak önök határozva, a magyar főurat hazája földének...

Liviáról egy nagyszerű alapítványban volt gondoskodva; a herczegnő patrociniumi joggal bírt a zajnai szent Erzsébetről czímzett zárda irányában: annak hagyott nevezetes összeget...

– Annyi, mintha nem tudnál róla semmit. Talán senki sem is hozta azt neked azóta elő. Nem árt megtudnod. Atyád főerdésze volt férjemnek, igen kedves hivatalnoka. Egy vadászat al...

– Közeledünk hozzá, Vendelin; bár minden ellenem esküdött is. Ezek a magyar urak csalnak engem. Én azt hiszem, hogy ők a mi hajónkon csak «blinder Pasasir»-ként utaznak. Azt nem...

– A pokol? Egy arsenál? Nem ugranak elő ördögök belőle? – Tessék, négy darab üveghenger. A legvékonyabb és legtörékenyebb üveg. Ezek megvoltak töltve nitromannittal és pyroxylin...

Egykori és mostani törvényhozó társai (mert most már felsőházi tag lesz) másnap nagy bankettet fognak rendezni az üdvözlésére; mert az első nap mindaz ki nem telik az időből; an...

Leon arra volt készen, hogy faggatni találják. Hogy próbálgatni fogják a nyitját, mint lehetne valamit kivenni azokból a sulyos titkokból, a mik lelkére vannak bizva? – Csalatko...

– Csak tessék hazamenni: otthon várja excellentiádat e levélnek a párja. Egyébiránt megmondhatom: a princz nőül vette már a baronesset. Az okos teremtés készen tartotta a fiókjá...

Pompeia mosolygott. Arra gondolt, hogy vicomte de Brancardiernek még két nagy oka volt ily buzgalmat kifejteni az ismerősök házába betörésben. Az egyik az, hogy csakugyan félti...

Az utolsó éjszakát Sipotán azzal töltötte Dumka úr, hogy levelet írt Etelváry Madelaine herczegasszonynak. Leírta a nehéz nap élményeit, a sűrű küzdelmeket, az életveszélylyel j...

Óh valóban, Leon sokkal jobban tette volna, ha akkor, a midőn Nornenstein bádeni tánczestélyére elment, otthon marad, és nem keresi fel a szép Loreley ezüst-arany hajfürteit, és...

Ezt a házat Magyarország számára építteté Mária Terézia. Telkét Nádasdy canczellár vette meg Bécs városától s másfél századon át e magyar főúr nevére volt ez átírva, csak az utó...

«Dominus vobiscum! hangzott a mellékszobából. Méltóságos uram, Napoleon öcsém! Soká tart-e még az a levélirás? Négy oldalt tele irhattál azóta verssel! Sok szónak sok lesz az al...