Pákh Albert humoros életképei

Az öreg ur hosszan nézett utánok, s mig szemei elől el nem tüntek, folyvást billegeté utánok kezét, kendőjét, botját, kalapját s a mit kapott. Egészen benne volt természetimádói...

„Más kisebb városoknak, p. Sopron-, Kassa-, Győrnek, szebb és téresebb szinházuk van, mint ennek a határtalan Debreczennek,“ fogja ön alkalmasint mondani. Bocsánatot, hogy ujra...

mely szavak azonfelül még ritka élethű és tettetlen érzéssel operáztatnak elő, minthogy alkalmasint ritka eset, hogy költő oly igazán és hiven találta volna el legbensőbb érzelm...

„Más időket élünk. Régen másként állott a dolog. Az akkori időben elég volt egy kis halavány holdvilág, körülötte sötét felhők, melyek alatt egy illatos liget sürü lombozatában...

A hölgy a kocsinak nevezett buzahombár, alias: szuszék hátulsó részén nyitva tartott ajtaján föllépett s a még üresen lévő zugba betelepedett. Szemeinek izzó állapota s keblének...

Most már nem fogytak ki a beszédből. Ignácz kérdezte Konstancziától: ismeri-e azt a kráglis bárót ott a veres páholyban? azt az egyszerü tudóst ott az egyszerü páholyban? ezt a...

A társasági körök, a szinházak megnépesültenek, a fővárosnak falun s a zöldben elszórva élt népe szobába szorult, a meleg által netalán egymástól eltávolodott szivek a közelgő h...

Ha azt mondók fölebb, hogy Debreczen legyen jelenleg is a mi Mekkánk: annál több joggal fogjuk ezt mondhatni csak egy tized mulva is. A vasut készül, Debreczenre nagyobb figyele...

Ez alatt ismét: „Tisztelkedni kivánt, de fájdalom nem tehette, a ki holnap reggel már elutazik, Barnabás Simon táblabiró Nógrádból. Veres ökör, 6. szám.“ (Ignácz ur valószinüleg...

S hogy ezek után ismét felfogjuk elkezdett beszélyünk fonalát, el kell mondanunk, miképen Hektor a fentemlitett temetési felszólitás által kissé elkedvetlenedett ugyan, mert hál...

„Már az ugy volt, instálom alásan. Ifju korom elzugott mellettem, s azon arányban, a mint az eltünt, s a mint napról napra inkább tanultam bele az olvasásba, növekedett keblembe...

E hölgy a vizivó szivkirálynéja volt; testét előre hajtva, karjait remegve kifeszitve, szemeit „egy nemével a kimondhatatlan kifejezésnek“ merően a száj felé utazó pohárra szegz...

Épen midőn már majdnem megunta Hektor a folyosón ácsorgást s a szégyen és fájdalom még mindig petrificálták teste egyes részeit, épen akkor rontott le a második emelet lépcsőin...

És a szabadulás percze csak akkor ütött, midőn nagy öblü tajtpipájából reggelijét füstölve Daraby táblabiró ur, már egészen felöltözötten, személyesen lépett ki szobájából, s az...

Nehány perczet, egy rövid fél órát akarok szentelni derék társunk, Pákh Albert emlékének, ki már majdnem négy év óta sírban nyugszik. Későre teljesitem e kötelességet, de nem ok...

Jánoska tehát nem menekülhetvén, összehuzta arczocskáját, mintha savanyu almácskába akart volna harapni, azután a mama elé állott, leereszté két kezét, s e commandirozott positu...