Category: Novels
A lélekidomár: Regény (1. rész)
A mi az állatszelidítő a fenevadak ketreczében, a mi a hindu kigyóbűvölő a csúszó-mászói között, a mi a ló-idomár a fék-nemszokta szilaj ménnel szemben: az a «lélekidomár» a lelkes állatok világában.
试读（第一章节选）
JÓKAI MÓR ÖSSZES MŰVEI NEMZETI KIADÁS LXXVII. KÖTET A LÉLEKIDOMÁR. I. BUDAPEST RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA 1897 A LÉLEKIDOMÁR REGÉNY IRTA JÓKAI MÓR I. RÉSZ BUDAPEST RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA 1897 A CZÍM-ALAK. A mi az állatszelidítő a fenevadak ketreczében, a mi a hindu kigyóbűvölő a csúszó-mászói között, a mi a ló-idomár a fék-nemszokta szilaj ménnel szemben: az a «lélekidomár» a lelkes állatok világában. Új szó, rossz szó, de nincs más. Az alak pedig létezik, mely e rendkívüli fogalmat betölti: új szót kellett a számára kitalálni. Egy közönséges ember, a kinek nincs a kezében sem Mózes varázspálczája, sem villanyütésű Cagliostro-bot, még csak egy csendbiztosi korbács sem, a ki nem rendelkezik Monte Christo-i mesés kincsekkel, nem hoz magával hódító külsőt, a ki nem művész, nem költő, nem hős, még csak nem is politikai celebritás. És mégis csodákat tud tenni. Kitalálja annak a gondolatját, a kivel beszél, azt a gondolatot, a mit az elmondott szó gondosan rejteget. Eléje kerül a szándéknak s kihallgatja a titkos vágyakat. Önvádra kényszeríti a megrögzött bűnöst, éjlátta, sírelhantolta rémtetteket napfényre idéz. A kétségbeesettet, a ki öngyilkosságra gondol, visszavezeti a léleknyugalomhoz, megtanítja remélni, új életet kezdeni. Lát szivet és lelket, a börtönök sötétjén s az úri termek csillogó ragyogásán keresztül. Idegen országban, új társaság, ismeretlen világ közepett is egyszerre otthon találja magát, s úgy játszik az emberek lelkein, mint a virtuoz a hegedűn. Halálos ellenségét jó barátjává tudja szelidíteni.
版本规格
| 语言 | Magyar |
|---|---|
| 章节 | 18 章 |
| 全书字数 | 62,037 词 |
| 预计阅读 | 约 5 小时 10 分钟 |
| 授权 | 公有领域（Public domain） |
以上为本书元数据与首章节选；完整正文见下方章节列表。
Chapters
1. Part 1
A mi az állatszelidítő a fenevadak ketreczében, a mi a hindu kigyóbűvölő a csúszó-mászói között, a mi a ló-idomár a fék-nemszokta szilaj ménnel szemben: az a «lélekidomár» a lel...
2. Part 2A kinek valami oka volt Páris, London, Berlin vagy Szent-Pétervár rendőrségének a kiváncsisága elől kitérni, tudhatta nagyon jól, hogy ha Amerika felé szökik, a villanytávirdai...
3. Part 3– Ezt azért kell önöknek megtudni, mert itt a mi házunknál van egy sajátszerű törvény: miszerint mindenkinek otthon kell hagyni a hivatalos «én»-jét s ide csak a kedvesebbik «én...
4. Part 4– Hát most én mondom meg önnek, hogy ki az a signore Monterosso. Az egy legelső minőségü szélhámos: egy egész internatiolis rablóbandának a vezére, a kit szerencsém volt röptébe...
5. Part 5– Te voltál az egyedüli okos ember a házamnál. Te mondtad azt mindig, mikor azokat a titkolózó embereket bejelentéd, «uram, nem jó emberek ezek: akasztófapomádét érzek rajtuk»....
6. Part 6– Rokonaim? kiálta fel csodálkozva a leány. Hát vannak egy bukott ember leányának rokonai? Azok félnek tőlem, mint a bélpoklostól. Nagynéném, a ki házunknál mint női családfő sz...
7. Part 7– Én magam. De van rá kilátás, hogy németül is meg fog jelenni. Egy bécsi kiadó már ajánlatot tett. Hanem ő egyszer mindenkorra ajánlkozik a mű tulajdonjogát megszerezni, nem ki...
8. Part 8– Már most kitalálta ön, hogy miért mosolyogtam én olyan különösen (akkor gyanakodva nézett reám), midőn azt a kikötését hallottam, hogy a mikor nálam vendégsereg, zajos társasá...
9. Part 9S mikor a gyászmenet közelít, egyszerre előjön a sirbolti méhköpűnek s a darázsfészkeknek minden szárnyas lakója, (bizony nem kegyeletből, hanem a viaszfáklyák szagától ösztönöz...
10. Part 10A becsérzete a nőnek volt halálra sértve! Hogy ő az a hitvestárs, a ki miatt a férjek legjobbikát, a hirhedett nagy embert számkivetik a világból. Ez nagyobb szenvedés volt mind...
11. Part 11Az ottani állami fegyház hajdan apáczakolostor volt, ölnyi széles falai, kettős vastag vasrácsok az ablakain, a lépcsőzetek, folyosók mindenütt dupla vasrostélyajtókkal elzárva....
12. Part 12– Az a Monte Rosso sokszor megfordult Traumhold üzletében, s te ott találkoztál vele. Neked akkor is gyanus volt az az ember s gyanudat nemcsak a bankár, de egyes hivatalnokok e...
13. Part 13Az erdőkerülő ugyan mindenképen igyekezett vigasztalni, hogy ne busuljon, bizonyosan ott lesz annak az elszalasztott medvének a párja még a romok között s ha a kopókat beereszti...
14. Part 14Lehet, hogy a fecsegő bonneok, szobalányok is árulhattak el előtte valamit, a midőn a gyermek alvónak tetteté magát. S a gyermeknél még az emlékezet, a képzelet és az itélet öss...
15. Part 15– Meglehet, hogy csak «zálogot» akart a kezébe kapni, a mely a barátságot biztosítja. Tudja ön, «Heincz» királyfi sem akar ráismerni többé a maga Falstaffjára, a mint princzből...
16. Part 16A harmadik lett a plébános, a néhai gróf gyóntatója, egy szikár termetü, finom, sovány arczu typikus alak, ki minden jelenlevőnek lekötelező szavakat igyekezett osztogatni, és s...
17. Part 17A komornyik jelenté, hogy fel van tálalva s szétnyitá az étterem kettős szárnyajtaját. Lándoryt az a kitüntetés érte, hogy Sidonia grófnő az ő karján vezetteté magát az asztalho...
18. Part 18Medea még mindig a zongoránál ült: a fiatal jegyző bal oldalán állt, s fordította a hangjegylapot; jobbján pedig Alfréd tehénkedett a zongorára. Közel hozzájuk egy kis kártyaasz...