A leányvári boszorkány: Regény

Judex Mátyás – de genere Melius – Selmecbánya szab. kir. város érdemes zálogosa, egy őszi nap délutánján különös vendéget kapott. A derék férfiu éppen raktára ódon irodájában do...

Vitnyédi és Hertelendi, mint föntebb láttuk, a Steingrubenben laktak. Ez afféle Quartier Latin, ahol a selmeci diákok testületté állnak össze; van zenekaruk, olvasókörük, bírót...

A leány egész éjjel hallotta, hogy lent mi történik, hallotta az éneket, a verekedés zaját és Cseróczy hangját, amelynek veszedelmes ingadozásai elárulták gazdája állapotát. Sír...

A nap már magasan járt az égen, amikor a mulatság véget ért s Judexék hazatértek. Mikor az ódon ház hűvös levegője megcsapta, a leány úgy érezte, mintha börtönbe menne s minden...

– Különösen ez a Cseróczy, – jegyezte meg. – Ez elinná a Dárius kincsét s valamennyi bányavárost. Csak már ezt ne látnám itt az ablakom alatt ólálkodni. Minden komoly embert elr...

Judex az irtózatos zajra fölébredt s kezébe kapva egy ősi alabárdot, amely nyáron laboda-gyomlálásra szolgált, úgy szaladt ki az utcára; nem gondolhatott mást, minthogy a csehek...

Málika dacosan is vállat vont és nem szólt semmit. De azért a hír megsebezte dacos szívét. Aznap délután visszavonult a szobájába és órák hosszat mozdulatlanul ült a nagy kaross...

Ebben a pillanatban kellemetlen dolog történt. Vitnyédi megbotlott egy uszályban, a fizika centrifugális törvényénél fogva, hosszu ívben röpült végig a termen s a zenekar közé g...

Szívét végtelen keserűség öntötte el. Egyszerre teljes közvetlenséggel jelent meg előtte Málika alakja: szép, okos arca, finom vonásai, amelyeken, mint a hattyu tollán végigperr...

Frundsberg tétován állott az ajtóban. Fejének árnyéka az ámbitus falán olyan volt, mint egy vén asszonyé. Málika önkéntelenül elmosolyodott s e derü bizalmat, bátorságot öntött...

Borús, havas reggel virradt. Amikor hazulról elindultak, még sötét volt, a kereskedők lámpa mellett tettek-vettek a boltokban. A kocsi jobbról-balra csúszott a fagyos havon, csa...

Amikor a februári nagy cécók megindultak, az öreg úr megpróbálta, hogy Málikát és Helént is belevigye a kellemes örvénybe. De bizony nem sikerült a terve. Hiába húzta reggelig a...

Treff elment, összevissza kereste a cserjést, farkával izgatottan verdeste a páfrányokat, kotort, fújt, jobbra-balra ugrott, de végre is diadalmasan hozta elő az üveget… Ezzel m...

– Legyen nyugodt: van, – szólt egyszerüen. – De mindez még korai tárgy a beszélgetésre. Tartsunk rendet és legyen szíves a dolgok intézését reám bízni. Van szerencsém, – tette h...