Jegenyék alatt: Elbeszélések

Az asszonyt aztán becsukták. Gergely elgondolkozva néha ezen az első dolgon, sóhajtozik, ha egymaga van a szobában. Egyébként nagy dicsérő levelet kapott, arra nagyon büszke, gy...

Mindnyájukat megéljenezték és hogyvoltakat kiáltottak nekik, különösen a Sármány királyfinak a biboros köpenyben, a ki azonban alig látszott ezt tudomásul venni, hanem fáradtan...

A Vera (úgy hivják, hogy Vera, pedig Vera néni volna) szikár csontos öreg asszony, a kinek ég a kezén a munka és mindent oly tisztán végez, hogy az az erre adó embernek valóságo...

Most már összebújnak, hogy egy ablakon nézhessenek mind a ketten. Hiába óvá őket ettől az előkelő férfiú, hogy az a szemnek árt. Nem törődnek vele, csak Kabók kérdez néha. Ő azt...

Ekkorra már a kápolna környéke valóságos tábor. A sátrak sem hiányzanak. A város kocsizó árusai a bucsut is csak olyan sokadalomnak veszik, mint az országos vásárt, s nagy ponto...

A harang az Isten nyelve, a ki ezen által szól az emberekhez. Hétköznapokon reggel, délben, estve, ünnepnap azonban többször, mert olyankor emberek is jobban ráérnek. De a hallg...

Történt, hogy kereszt-szentelés volt a közelben. Ez nem is kis dolog, ez nagy, igen nagy ünnep. Mihály Mihályt és a feleségét, Lebedi Zsuzsannát lehet köszönteni érte. Ők gondol...

Ez az öreg ember egy hajókormányos, egy egészen közönséges hajókormányos, a milyen százával van a magyar vizenjáró emberek között. Napégette arcza van, minden regényhősi szándék...

Valahol egyszer egy ember gondolkozni kezd s miután bevégezte ezt a munkát, kijelenti, hogy nem jól van ez így a mostani hittel. Másformát kell csinálni, javítani kell rajta. Ak...

Leteszi most már keményen az asztalra s meg is nyomja, hogy jól fekve maradjon. Úgy is van. Erős keze alatt megfekszi az asztalt a katona és semmi mozgása nem érzik.

Lassan indul meg kifelé, hogy esetleg visszafordulhasson a hivó szóra, mert még erősen él benne a reménység, hogy hátha engednek a _sarczból_ valamit. A hogy az ajtóig ér s ott...

Másképp végezték azonban. Részint azért, mert Vér András kegyetlenül szerette az italt, részint pedig azért, mert hazajött a katonai szolgálatból Fónyai Imre, miután negyedfél é...