Hungarian fiction -- 20th century

Isten igájában I.

A többszázados papnevelde kapuja bezárult mögöttünk. Sűrű vasráccsal elzárt homályos ablakaiból, méteres falaiból kiáradó rekedt, kripta-lélegzetétől összerázkódtam és féltem a folyosó-hajlásban széttáruló hatalmas Krisztus-feszülettől, melynek csontfehér lábaira halvány fényt...

Chapters

1. Part 1

A többszázados papnevelde kapuja bezárult mögöttünk. Sűrű vasráccsal elzárt homályos ablakaiból, méteres falaiból kiáradó rekedt, kripta-lélegzetétől összerázkódtam és féltem a...

2. Part 2

– Igen?… Jól tanulj!… Ember légy a talpadon, mert… – és összeszívta a szakállát, s a lépésekkel küzdve befordult az ajtón. Benn, ágyában pedig lehúnyta szemeit és nézte, nézte j...

3. Part 3

Hegyesorrú, titokette, egészségtelen arcú, magát szerényen sokratartó, püspökök kedvence, tudós barát volt P. Bús Felicián. Német egyetemeken szárított lelkű, szenvedélyes dogma...

4. Part 4

Elrejtőztem, mint a virágbimbóba zárt csend. A szegénység elfanyarította szájamat és a sok belső gyötrelemtől megváltósan sárga lettem. Tiszta becsülettel végeztem kötelességeme...

5. Part 5

– Netené! A temérdek-tüzit! Kit látnak szemeim? – Az én Istenem… kicsi tisztelendúr!… Azonban egy kicsit meghúzta az olaj. Sok bőjtöt ehettek Fejérváron… Csakhogy már szerencsés...

6. Part 6

Egyik árny felemelkedik, lassan közeledik, mélyet sóhajtva térdre ereszkedik. Fülemet a gyóntatószék rácsához hajtom, de szívem izgatottan dobog. Félek is és azt hiszem, sápadt...

7. Part 7

Szeretnék odamenni, de már késő. A távolban ereszkedik is alá a szekér óvatosan a füstölgő szurokfény mellett. Csak az ökrök fehér oldala világít hozzánk, az egész menet piros-f...

8. Part 8

Szerzett is jó borsosan, két-háromszoros áron, hogy a fuvar neki ingyenbe menjen, s még ő keressen rajta. Béadósodtunk fülig. Hajnaltól hajnalig hordtuk a nehéz terüt, csakhogy...

9. Part 9

Az alispán erre meghív villásreggelire, de te szabadkozol és végül is azzal a feltétellel engedsz, hogy boldog volnál, ha nagy elfoglaltsága mellett egyszer eszébe jutna kinézni...

10. Part 10

A háborunak szenteljük teljesen magunkat. Az egyéni élet belevész a frontok nagy kollektivitásába. Az óránkint induló katonavonatok az idegszálak, melyek velük összekötnek. Szin...

11. Part 11

Rémhírek keringenek, de mi nem ülünk fel nekik. Biztos jele van annak, ha a fronton baj van. Ilyenkor ugyanis legelőször a kémeket szállítják el. Mintegy ötven ember van lakat a...

12. Part 12

– Teszem azt, ott van a bonczhidai gróf. Annak minden elődje olyan szigorú nagy úr volt, hogy az ember náluk csak a báróval kezdődött. Volt ennekelőtte Kidében egy ilyen magamfa...

13. Part 13

Az én könnyeim is hullottak, mikor két karommal óvatosan átöleltem a borzas, szálkás deszkaalkotmányt és elhelyeztem a sötét, szűk mélységből felémtárt két gyilkos kar között. M...