Besztercze ostroma

Esztendők sora óta együtt szoktam vacsorálni az István főherczeg vendéglőben az én igen t. barátommal, gróf Pongrácz Károly képviselővel és tábornokkal. A hosszú téli estéken so...

Egyszóval minden elúszott. Behenczy Pálnak negyven éves korában nem maradt egyebe, csak egy Károly nevü kamasz fia és a Vág melletti ócska kastély, ahonnan a predikátum van, de...

A bárányszelid ember eddig is gyakran vált a hóka-eszével minden ok nélkül rabiátussá, kötekedővé, de most még valami végtelen lehangoltság s megbánás járult ehhez. Ebéd előtt f...

Ferencz diák futott a kanczelláriába a számításokat megtenni, a várúr pedig másik nyolcz kozákot rendelt küldeni az elsők után, hogy ne csak Behenczyt fogják el, éppen úgy Estel...

Klivényi irnok, ez a vén korhely, ki a gyámságot azért vállalta, hogy a két gazdag testvértől csurogni fog a jóság s abból neki is jut, csalódásában a gyermekkel éreztette bossz...

Hanem iszen nem várta a korbácsot Miloslav, futott ő is az Apolka után, kit éppen akkor emelt fel a kocsira Skultéty kisasszony. A komornyik is elhelyezkedett már a bakon, hanem...

– Hogy mit tesz az: nevet adni? Hát az azt teszi, szivecském, hogy valaki légy a világban. Hogy állásod, rangod legyen. Mi vagy te most? Egy porszem, egy semmi, akit eltaposhatn...

– Nem fog vele törődni, mint a hogy minden maniatikus ember tenné. Ott vannak a kleptomania betegei. Ha megakadályozzuk a kleptomanikust valamelyes módon a lopásban, utána már n...

Barokk fénynyel berendezett szűzi szentélyek voltak ezek, hófehér mousselin függönyökkel, filigran selyem székek, öltöző asztalkák, arany czirádás szekrények, szentképek, bárson...

Végigment a gyerekes könyörgések minden skáláján, de szivart még sem kapott. S ez az eset, hogy egyetlen-egyszer nem történt meg az akarata, egészen félénkké, szelíddé tette. Ez...

Kurka csodálkozott. Kevés? Egy fiskális semmihez sem kevés. Nem olyan az, mint mikor ökröt ütnek le taglóval, vagy a bőrét nyúzzák, hogy még egy szelindek kellene hozzá, vagy mé...

A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól szeszélyesen, össze-vissza. A bolondok gondolatai az érzésnek az ész...

Kihúzott egy disznóhólyagot, akkora csimbókkal, mint egy pogácsa-alma, a padlózat alúl, mert a padlózat nedves volt és hiányos, itt-ott a puszta föld látszott s alája lehetett n...

Ahogy aztán kész volt a paripa, hozzá ment, megsimogatta, saját kezeivel nemzetiszín pántlikát font a sörényébe, megcsókolta a lámpásos homlokát. «A viszontlátásig, pajtáskám!»...