Viaszfigurák

Rozzant fekete fahíd vezetett át a folyón. Korlátja mellett ósdi, zöldüveges lámpák égtek. Burkolatán kisértetiesen kongott az emberek lépése. A híd alatt, az ívek sötét üregébe...

Kinn, a végtelen fehérségen vajudva jött át az esti szürkület. A falban olyan lett az ablak ferde nyílása, mint egy merev szem, mely minden pillanattal jobban megvakult, de azér...

– Másnap reggelre megvolt az ezüst drachmám. „Soha többé! Soha többé!“ És elindultam, hogy megvegyem a fuvolát. Minden istenekre! az volt egyedüli gondolatom. De mentemben el ke...

A forrásokból kék naiádok merültek föl; a fák törzsökéről, hamadryádok váltak le, kinyújtva lombos zöld kezeiket; a bozót sűrűjéből szőröstestü, dévaj satyrok szökdécseltek elő....

Munka közben kimért, kicsiny lendülésekkel, furcsán szökdécselt ide-oda. Csőrös orrát bedugta a drótszálak között a madarakhoz és nagy csupasz száját szinte fájdalmasan összecsu...

Az idegen sugdosódva, sebesen beszélt. A gyermek bólintgatott és mindent egészen természetesnek talált. Örült, hogy új barátja, aki már nagy volt, mint az öregek, mégis elhitte...

Lenn, az utca mélyén, lépések jártak az ablak alatt. Ilyenkor hallgatódzva fennakadt a szivében a vér. Aztán gyorsan ömlött, mintha eléje akarna rohanni valakinek. De a lépések...

Egyszerre megsajnálta a ponyvasátor vevőit, amazokat odakinn, akik nem látják a szépséget… Csupa szánalomból megint szeretni kezdte őket. Szívesen adott volna nekik a viaszfigur...