Bűneim

Nem merek a háború felől szólani. Még mindig hallgatok. Nem merem a szám kinyitni. Örülök, hogy senki se tud rólam, hogy az emberek nem vonnak felelősségre. Csend van. A szívem...

Színek színei, minden fény, délibáb, vulkán, nafták, gőzök, gázak, mérgek, illatok, sugarak és hangok, szelek, nedvek, melegségek és erők, minden élet és természet, minden leveg...

Unalmat tettem a szemembe, mikor a ruhatárosné a kávéházban odajött a felöltőmért. Elárultam annak a gépies asszonynak, hogy terhemre van, hogy nem lett volna szükségem rá. Megi...

És ha forradalomba óhajtom a koldust avval lökdösni, avval hogy én pénzt nem adok néki, látom, hogy nem megy, hiszen annyiszor nem adtam már a koldusnak pénzt és lám, ő meg se m...

A sántáknál, csak a sántáknál mennyi adóssága van a szívemnek. A sánták úgy sétálnak előttem, mint a versek. Az ő lábaik verslábak. Egy sánta jambust lép, a másik sántának a jár...

Nem tudják az uccán, hogy ki vagyok én. Úgy csodálkozom! Ha elmegyek a kávéházi terrasz előtt, fel kéne annak a népségnek állani, engem üdvözölni halk himnusszal. A járdán el ké...

Én nem tudom elképzelni, hogy más is lehet itt az ember, mint költő. Nem tudom belátni. Ezek a nyomorultak, ezek a csacsik itt öt földrészen, oly sűrűn, oly végtelenül, ezek a f...