Category: Short Stories

A ciklámen és más novellák

A kislány most négy éves. Kedves, csinos okos; de nem mesebeli princeszke és nem világraszóló csodagyerek. Egy nyolc éves kis barátnőjétől pár hét alatt megtanult olvasni, ami figyelemreméltó értelemre, erős kis koponyára vall, de amit végre az apai szív sem kürtölhet páratlan...

Chapters

1. Part 1

A kislány most négy éves. Kedves, csinos okos; de nem mesebeli princeszke és nem világraszóló csodagyerek. Egy nyolc éves kis barátnőjétől pár hét alatt megtanult olvasni, ami f...

2. Part 2

– Utánunk egy héttel megérkezett a király. Mindenki tudta, hogy a bárónővel akar együtt lenni, hiszen szinte együtt laktak. A király a parkba nyíló szobákban lakott, az első eme...

3. Part 3

A hajó kikötőt ért. A legszörnyűbb hőségek tengerét elhagyta; ez a félnapos kikötés olyan, mintha az egész nagy hajó szabadabb, frissebb lélekzetet akarna venni a bágyadt és ful...

4. Part 4

_A feleség_ (határozottan): Nem! Te kényelmesen szerettetted magadat. Adomány gyanánt adtad nekem a szerelmedet. Nagylelkü voltál, nem szerelmes. Túlságosan biztos voltam a szám...

5. Part 5

Jókedvüen és merészen hajigálózott a nagy számokkal és diadalmasan ragadta magával a tikkadtan figyelő Poroszlayt. Mikor odaértek a palotába és fölmentek a lépcsőn, Kuthy gyorsa...

6. Part 6

Az asszony mindent megértett. Összeomlott és zokogni kezdett. Ábel István kinézett a nyitva hagyott ajtón a szobájába, a fegyverei felé; eszébe jutott, hogy egyszer már – kölyök...

7. Part 7

– Miért haragszol úgy? – kérdezte Auróra. – Hiszen mindig azt mondtad, hogy az eredetem kitör belőlem. Hát igazad volt: kitör belőlem. Te a grófok között érzed magadat jól; én a...

8. Part 8

A báróné egy szép tavaszi napon belibbent Marosvárra és rövid időre kábulatba ejtette a marosváriakat. A marosváriak azonban okos emberek és az első kábulat még el sem múlt, ami...

9. Part 9

Lonci így sorra vette a társaságát; ellenállhatatlanul és föltarthatatlanul áradt belőle a becsületes harag és a kíméletlen szitkozódás, és mielőtt a társaság még felocsudhatott...

10. Part 10

_A vendég_ (mindenáron meg akarja csókolni a kezét): A… jó… Isten… áldja… meg… (Zokogva.) Azt mondták, hogy hideg a szíve… Én nem is érdemeltem meg, – mivel viszonozzam, hogy il...