Category: Science-Fiction & Fantasy

Világok harca

A XIX. század utolsó éveiben nem hitte volna senki sem, hogy a földi életet oly értelmes lények kísérték beható, éles figyelemmel, akik bár halandók, mint az ember, ennél hatalmasabbak; hogy az embereket, mialatt saját ügyeikkel voltak elfoglalva, körülbelül oly gondosan vizsg...

Chapters

1. Part 1

A XIX. század utolsó éveiben nem hitte volna senki sem, hogy a földi életet oly értelmes lények kísérték beható, éles figyelemmel, akik bár halandók, mint az ember, ennél hatalm...

2. Part 2

Ekkor már teljesen tisztában voltam azzal, hogy ez a valami a Mars bolygóról érkezett; de azt nem tartottam valószínűnek, hogy lehet benne élő teremtmény is. Azt gondoltam, hogy...

3. Part 3

Felugrottam s ingadozó léptekkel fölfelé ballagtam a híd meredek hajlásán. Tisztára oda voltam a csodálkozástól. Izmaim és idegeim elernyedtek. Csak támolyogtam, mintha ittas le...

4. Part 4

Körülbelül tizenegy óra volt, mikor visszaindultam. Az éjszaka várakozásom ellenére sötét volt; amint a kivilágított folyosóból kiléptem, valósággal feketének tűnt fel. Oly nyom...

5. Part 5

A kapus házikóján kívül az árvaház mellett, amely még mindig égett, a házak errefelé nem igen rongálódtak meg. A hősugár leborotválta a kémények tetejét és tovább suhant. De raj...

6. Part 6

Nem emlékszem világosan a tiszteletes megjelenésére. Valószínűleg elszunnyadtam. Egyszerre csak kormos ingujjban ülő alakot vettem észre, amint símára borotvált arccal fölfelé b...

7. Part 7

És öcsém körül mindenütt – lent a szobákban, a házakban mind a két oldalon és lent az úton és hátul a Park terraszain és a száz többi uccában Marylebone-nak ezen a részén és a W...

8. Part 8

Félig elkábulva látta, hogy azzal az emberrel áll szemben, aki a ló fejét fogta s észrevette, hogy a kocsi ingadozva távolodóban van tőle s a benne ülő nők hátranéznek rá. Ellen...

9. Part 9

Ezen a napon a szétszóródott sokaság érezni kezdte, mily égető szüksége van táplálékra. Amint megéheztek, megszünt a tulajdon jogainak minden tisztelete. A majorosok kivonultak,...

10. Part 10

Leültünk a sötétben a konyhában, – világot gyujtani nem mertünk, – ettünk a kenyérből és az ürüből s ittunk az egyik palack sörből. A tiszteletes, aki mindig oly félénk és nyugh...

11. Part 11

Mialatt e gyönge mozgásokra figyeltem a napfényben, szemügyre véve alakjuk minden különös részletét: a tiszteletes hevesen megrántva karomat, figyelmeztetett, hogy ő is jelen va...

12. Part 12

Az üregben nem volt más élőlény, mint egy sereg varjú, az egyik szögletben ugráltak és veszekedtek azoknak vázai fölött, akiket a Marsbeliek elfogyasztottak. Bámészkodva körülné...

13. Part 13

– Azt hiszem, hogy oly emberek, mint én, azért élnek tovább, hogy fentartsák a fajt. Nem tagadom, hogy görcsösen ragaszkodom az élethez. S ha jól értettem önt, ön is meg fogja m...

14. Part 14

Próbáltam kieszelni, hogyan járjak el. Az a szüntelenül hangzó: «Ulla, ulla, ulla, ulla» nagyon megzavart. Lehet, hogy kimerültségemnek köszönhettem azt, hogy nem igen féltem. A...

15. Part 15

Sokkal fontosabb az a kérdés és bizonyára általános érdeklődésre is tarthat számot, lehetséges-e, hogy a Marsbeliek újabb támadást intézzenek a Föld ellen? Azt hiszem, hogy eddi...