Magyar regék, mondák és népmesék

E lelkes költeménykék „=Magyarische Sagen und Mährchen=“ czím alatt jelenének meg ezidén. Lelkes, szíve s nagy kiműveltetése által tiszteletes irójok épen oly jól adhatá vala an...

Salamon király megszálla Szekszárdon, s vele együtt Markárd, Carinthia fejedelme. Úgy beszélék, hogy ott a böjtnek szentelt napokat szándékoznak tölteni; de a ki kísérőinek szám...

A leány szemeibe könny szökött, oly hatalommal ragadta meg a táj szépsége. Midőn a szerelmes vágyódva pillant kedvese lakjához, kihez siet, a Duna úgy pilloga fel néhány helyt a...

Megtudván veszteségemet, körmömet bal kezem ujjain tüstént megvakarám, mert Zoradúró barátom közt és közöttem az a jel, mely által tudtára szoktam adni, hogy bajban vagyok. A le...

S úgy vala amint a ló mondá; a herczegkisasszonyok veszélyben forogtak. A pacsirta, mely régebben meggyőzte a hét ölyvet, ismét megjelent, s űzőbe vevé Capellidóra herczegkisass...

Ekkor mondá az első holló: Rajtam a sor, s most én mondom el, nálunk mi történik. A mi királyunk felette szomorú. Valamit talált, a mit meg nem tud fejteni: egy üveg koporsót, s...

– Emlékeztek barátim, hogy urunk a király engem küldött vala előre a zsoldosokkal, tanúlnám ki a hely fekvését, míg utánunk jövend, megtörni a kevély Trencsényi Máté gróf hatalm...

– Van-e eszed, ember? kérdé a felszökött hadnagy; de a vándorlegény engesztelőleg kapa karjához, s így szóla: Hallja csak Uraságod, most mingyárt kezdi a declamálást; de azt sze...

Leányom, amint néked sok ízben írtam, vígasztalásom s örömem volt mindég. De kivált e három hónap alatt olyan vala mint az angyal; szelíd és nyájas, jóltevő az ügyefogyottak és...

S mint a Kígyóvár kapujához értek, mondá a Kígyókirály leánya: Bár mit adjon néked atyám, el ne vedd; de kérd helyette legroszabb lovát, legrozsdásabb kardját, legszennyesebb in...

– Méltóság, úgymond, hagyj szabadon szólanom, s engedd hogy végigmondhassam a mit akarok, bár mint ellenkezzék várásoddal. Én nem fejdelem, én szegény szülék gyermeke vagyok, s...

– Holdvilág van, mondá az öregebb, enyhíteni akarván a szelíd karczolást. Az út nem nagy; hajnalban ott lehetsz, ha falatozol is velünk. Urunk bizonyosan megjő, mert elindúlván...

– Valóban messze földről, felele a vendég; az én hazám Itália; nevem Rátold, nemzetem normann. Atyám elhagyá honát, elterjedvén ott a hír, hogy az Olaszföldön győzünk. Anyám meg...

– Uram, felele ez, nekem többet ily munkát ne adj! Nem kell-e a becsűletes katonának fellobbanni, midőn mások fegyverrel dolgoznak, ő pedig nyavalyás barátokat kénytelen kihányn...

Erre a királynő fő-udvariasszonya indítványozá: lepjék meg a királyfit azzal, hogy ha a csatatérről, kétségen kívül diadalmasan, hazajövend, mátkáját, reá várva, hon találja már...

– Ó jaj! kiálta Pengő, már most azt fogják hinni testvéreim, hogy virrasztás helyett aludtam. Ugyan hol kapok hamarjában tüzet? – Egy fára mászott, s körűltekinte. A távolban vi...