Part 20

_Rákóczi örökéletűségére_ vonatkozó Ipolyi adatáról már volt szó. Ipolyi az idézett helyen: _mithologiája_ 356. lapján azt irja: „Köztudomásu, hogy az utóbbi háborús időkben népünk Rákóczit feltámadottnak vélte.“ Ilyen _Kálmány_ kiadásra váró _Alföldi gyüjtésében_: _Rákóczi keresztje fordulása_ is, mely adatban – Rákóczi holtteste hazahozatala után jegyeztem le, – már némi alakítás van; de a _Kisfaludy_: XVII. k. a hazafias dalok elején van egy dal, mely ily alakitástól ment s azt mondja: Visszajön még Rákóczi stb. Ilyen a _Független Hirlap_ 1904. I. 23. megjelent számában _(r.)_ közleménye. Azt írja, hogy a mult század ötveneséveiben, a franczia-osztrák háború alkalmával, Félegyházán egy ősz öreg ember politizálás közben azt mondta:

120. Foggal ellett csikók.

„Bizony uram, most már én is bizom, hogy kiüt a szabadság. Haza jön Rákóczi. Mindig azt hallottam az apámtól, fiam, akkor, mikor a _csikók foggal jönnek_ a világra, nem sokára haza jön a magyar _nép vezére_ Rákóczy Ferencz, a ki messze országokba bujdosik. Régóta vigyázom, tens uram, az idén minden világra jött csikónak fogat találtam a szájába.“

(Kis-Kunfélegyháza.)

Azt hiszem elegendő adatot összehoztam annak a bizonyítására, hogy a nép Rákóczit, mint örökéletűt, mint szabadítót _várta_. Ez a _hiedelem a nép tudatává vált_, ő igy tudja és _hagyományait e szerint költi_, vagy ha meglevő adatot kap és Rákóczira alkalmazza, az alkalmazása hiedelme szerint történik. Ha tehát valamely dalt említenek, hogy benne Rákócziról, mint olyanról van szó, a ki többet vissza nem jön és azt mondják, hogy a dal Rákóczi holtteteme hazahozatala előtt már ismeretes volt, akkor nekem nem kell még a dal sorait sem hallanom, már előre rá kell mondanom, hogy a dalt nem a nép költötte, de még a billegét – hogy az övé – sem sütötte rá, vagyis nem a népé, Nemcsak _Thaly Rákóczi búcsújára_ kell tehát rámondani, mely „csillag lehanyatlik, ott nyugszom én már“-ról beszél, hanem _Kálmány Rákóczi-siratójára_ is, – mely ily kifejezésekkel él: Ú’ sė gyüvök viszsza!“ „Sirat Magyarország“ hogy nem a népé. A Rákóczi edjik szomorú nótája“ stb. – vagy a „Mikor Rákóczi Lengyel Országba ment“ – féle nem is népies sorok annak a bizonyitására jók, hogy a nemzetnek ez a fia, a ki szerzette, nem tartozik a néphez, nem hisz Rákóczi örökéletűségébe, mint nem hitt a _Thaly Rákóczi_ búcsúja és _Kálmány Rákóczi-siratója_ szerzője sem, vagyis nem a nép költötte.

Népköltés-tárunkban van már egypár Rákóczi örökéletűségével ellenes nem-népdal s nálam is van kéziratban egy kiadatlan, majd ha közlöm, az imént leírt soraimnak igazságát példákkal is bemutatom s akkor látni fogjuk, hogy a népköltésében rendszer van, olyant a népének mondani, mi nem tőle eredt, bajos dolog.

_Thaly_, illetőleg _Kálmány_ szóban forgó adatára nézve van más ismertetőnk is, nem csak az örökéletűségbe való néphiedelem, meg ha e jelzett hiedelmünk nem volna ismeretes, még akkor is ki lehetne mutatni, hogy a _Thaly_, illetőleg _Kálmány_ szóban forgó adatát nem a nép költötte. A magyar az ősöktől örökölte – de mint fentebb kimutattuk – más népek is így örökölték a tudatot, hogy a fordított patkó útvesztőbe visz. Vagyis a patkó megfordításához azt a hiedelmet kötötték hozzá, hogy azért kell megfordítani a patkót, hogy a nyomozókat útvesztőbe vigye. Egyszerű, következetes gondolkozása az észnek: ha a patkó rendesen van a lóra verve, megmutatja a nyomozónak, hogy merre ment; ha fordítva van, vagy mint Ipolyinal van mondva: visszájára van a ló patkolva, akkor a fordított irányt mutatja, ezért az okoskodásért nem kellett a szomszédba menni, hogy egyik nép a másiktól eltanulja. Mint láttuk _a patkófordítást az üldözötteknél_ nem csak a magyarok használják, Rákóczinál és Gyulafynál, hanem más népek is. Ha már most üldözöttről van szó és _más czélból való patkófordításról_, mint _Thaly_nál, illetőleg _Kálmány_nál van: akkor azt kell mondanunk: itt a patkó nem azért van fordítottan felverve, mint a miért a nép szokta felveretni ily esetben, ez az adat nem a néptől származott. Csak így, ha lassankint megismerjük a nép sajátjának ismertetőit = billegét, melyet mindarra a hagyományra reányomott, melyet ha nem tőle eredt is, de sajátjává alakított, vagyis kilökte – ha nem tőle eredőt az ajakára vett –, a mi nem az övé és hozzáadta, a mi szerinte belőle hiányzott, csak akkor fogjuk látni, hogy mennyi adatot tartottunk a népének, mely valójában soha sem volt az övé.

=80. Miért kell Rudolfnak bujdosni?= Máskint magyarázza a 121. számú adatunk. _A király képéről_ _Kisfaludy_: XVII. k. _József császár Temesközön_ adatban van szó. A gipszből csinált alak eltemetését, Rudolf helyett II. Józsefét, kit viaszkból utánoznak s temetnek el, lásd _Ethnographia_ XIX. évf. 22. lapon.

121. Miért lőtte agyon Rudolf Rócsilt fiját?

Rócsilt fija mėg a Rudolf komásztak, nagy komások vôtak, elejtėtte a páczáját a Rócsilt fija, monta Rudolfnak: „Agygya fėl a páczát!“ „Hogy adnám fėl? én fejedelėmnek a fija vagyok, nekėd szolgád csak nem lėszėk!“ „Hát nagyob úr vagyok ín (mert az ín apámnak tartoztok.)“ Szólásközbe öszszevesztek, Rudolf akkor agyonlőtte, azír kėll Rudolfnak bujdosni; ín így hallottam.

(Öcsöd.)

=81. A bőkezű Rudolf.= A kigombolkozást lásd feljebb a 67. sz. jegyzetben.

=82. Menekülés.= Máskint tudja a menekülést 122. sz. adatunk:

122. Rudolf Amerikában.

Rudolf kimėnt 40 kutyájával ėgy ismerős úri hejre más országba; rėggelre elveszėtt a kutya is, Rudolf is. Aszongyák kiment Amėrikába, ha az atytya mėghal, akkor viszsza fog útazni.

(Tiszakürt.)

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

=83. A haramia és a szentcsalád.= Vesd össze _Dähnhardt_ II. k. 28. lapjával.

=85. Mióta rakják keresztbe a búzát?= _Kisfaludy_: XVII. k. _Mióta látszik Jézus képe a búzán_ jegyzetében említettük a változatait.

=90. Gyermekköltés., 91. A lótojás.= Lásd a _Kisfaludy_: VIII. k. 464. lapján _A rátóti csikó-tojás_-t és a jegyzetét.

=93. A hibások., 94. A sejpössek.= _Jókai_ 59. l. _Három selyp leány_ változatát közli, ilyen a 123. számú is. _Aarne_ 1457. sz. adta a finn válozatainak. _Dähnhardt_: Schwänke. 16. sz. alatt közöl egy változatot Németországból.

123. A sejpös lányok.

Hol volt, hol nem volt, volt világon ėgy özvegy aszszon, annak vôt 3 nagy lánya, de nagyon sejpítöttek, ennélfogva nem is vôt kérőjük. Történt ėcczör, hogy gyütt ėl legén lánynézőbe, az anynyuk ráparancsolt a 3 lányra, hogy: „Nė szôjatok, ha elgyün a kérő, csak incsetök neki!“ Mikor bemén a legén, hejet foglal, bemönt utánna a kutya is. Aszongya az ėgygyik lán, az öregebbik: „Nini! a tutya mög begyutt.“ Aszongya a másik: De mán jisztös is a sája!“ Aszongya a harmadik: „Ugyan, mé nem tuttok hajgatni?“ A legén vötte a kalapját, ott hatta őket.

(Hódmező-Vásárhely.)

=95. Az időcsináló kántor.= _Kisfaludy_: VIII. 475. lapján van a változata.

=96. Mióta hivják a szabót kecskének?= A kecske gyomra helyett a szeméről van szó a _Gesta Romanorumban_ (Régi magyar könyvtár 18. szám Budapest 1900. LXXVI. Rész.); lásd fentebb a 7. számú jegyzetet, a hivatkozott művek némelyikében kivett gyomorról is van szó. A 124. számú, Napoleont Komárom alá vivő adat másként tudja, hogy miért hívják: szabót kecskének.

124. Napoleon és a kecskék.

Napoleon már sok ideig ostromolta a komáromi várat, de sehogy sem tudta bevenni, gondolta: majd kiéhezteti a várban levőket. Éheztette is már egy ideig, mikor egy szabónak az a gondolata támadt, hogy jó lesz, ha a kecskebőröket összeszedik, magukra terítik s mászkálnak a vártetején, hogy lássa az ellenség, hogy van még elegendő ennivalójuk: pedig már akkor minden eleség elfogyott. A szabók azután sokan magukra terítették a kecskebőröket s a vártetején mászkáltak, mintha legelnének. Mikor Napoleon meglátta, hogy mennyien vannak, azt mondta: „Mit akarunk mink? annyi a kecskéjük, az ennivalójuk, hogy 300 esztendeig sem éheztetjük ki őket!“ azután ott hagyta Komáromot. Azóta hivják a szabókat kecskének.

(Szeged.)

=98. A cservelyi kantár.= A trójai falovat és az: Ének Pannonia megvételéről-t, _Tóth_: I. k. 13. lap, hozza emlékezetünkbe.

=99. Mióta nem ember a tót?= _Jókai_: 26. l. _Miért mondják azt, hogy a tót nem ember_: _Tóth_: I. k. 325. l. _Kuruc-e vagy labanc?_ felirással közli változatát. Gyermekkoromban Szegeden atyámtól hallott változatban Kassára igyekezett a tót, s mikor Kassa alatt a kuruczok kérdezték, hogy hova megy s micsoda: kurucz vagy labancz? Előbb már kikapva, azt felelte: Kása (= Kassa) nem étel, tút nem zember (Szeged.)

=101. A forró kása és a csizmadiainasok.= Elmés változatát közlötte _Dähnhardt_: _Schwänke_: 15. számú adatában, lásd a 125. számú változatunkat is.

125. A kása.

Kásaevéshez fogott 3 szűcslegény (= segéd), de a _kása_ nagyon meleg volt. A mint a szájába vesz belőle az egyik egy kanállal, megégeti a száját s a helyett, hogy figyelmeztetné társait, a fogát összeszorítva s a fejét rázva, azt mondja: „Jaj, de magas az ég!“ A másik gondolva, hogy tudja ő azt gyermekkorától fogva, mintha nem is érdekelné, ő is bevesz a kásából egy kanállal, megégeti a száját, fogát összeszorítja, fejét ő is rázza s mondja: „De még széles is!“ A harmadik hasonlóképpen jár, azt mondja: „De sok hunczut lakik alatta.“

(Szeged.)

=105. A szabadságos katona és a czigány.= _Verseny hazugságokról_ _Aarne_ 1920. szám alatt ír.

=106. A Nagyokatmondó huszárok.= _Aarne_ 1960. D. F. szám alatt lásd finn változatait.

=107. A hazugságot valóságnak bizonyítja be.= Változatai _Aarne_ 1960. szám alatt vannak.

Javító.

Az irodalom nyelvén közlött adatok sajtóhibáit csak akkor jelelem meg, ha az értelemre zavarólag hatnak; a nyelvjárás szerint lejegyzett hagyományban, a hol az egy-en nincs pont, vagy êgy, égy van, vagy _szsz_ helyett _ssz_ van, nem mutatom ki, hasonlóképpen, a hol a _sír_ helyett _sir_ van szedve.

1. lap 4. sor Arpának helyett Árpának teendő 2. „ 22. „ dėrékab „ dėrėkab „ 16. „ 23. „ lova „ lovat „ 16. „ 28. „ magada „ magadat „ 16. „ 30. „ feledd „ feleld „ 22. „ 3. „ mögláttatak „ mögláttalak „ 22. „ 2. „ lo „ ló „ 26. „ 7. „ öszí „ öszi „ 32. „ 3. „ sürű „ sűrű „ 32. „ 5. „ vaslo „ vasló „ 34. „ 14. „ aranyhajû „ aranyhajú „ 37. „ 6. „ tėsis „ tésis „ 39. „ 17. „ kíkísírte „ kikísírte „ 40. „ 2. 8. 10. sor hidat „ hídat „ 40. „ 4. sor kiskanás „ kiskanász „ 42. „ 17. „ aczélat „ aczėlat „ 43. „ 33. „ Kígyóbőrü „ Kígyóbőrű „ 45. „ 2. „ Ugy „ Úgy „ 45. „ 22. „ Écczör „ Ėcczör „ 45. „ 39. „ Világszépaszszonyának „ Világszépaszszonya „ 50. „ 31. „ akarta „ lė akarta „ 51. „ 16. „ balképen „ balképem „ 51. „ 31. „ üle „ belüle „ 52. lap 6. sor sűrü helyett sűrű teendő 54. „ 3. „ köpööyegit „ köpönyegit „ 54. „ 5. „ tis „ tís „ 54. „ 31. „ gongolota „ gondolata „ 55. „ 19. „ a „ aszt „ 56. „ 15. „ myergölni „ nyergölni „ 57. „ 4. „ Vėnboszorkány „ Vénboszorkány „ 57. „ 8. „ Hátranėz „ Hátranéz „ 58. „ 15. „ Rózsi „ Rózsa „ 58. „ 23. „ 3 „ 3 lábú „ 59. „ 19. „ csuoa „ csupa „ 60. „ 9. „ Őreg- „ Öreg- „ 60. „ 17. „ szöreti „ szereti „ 61. „ 12. „ dêrék „ dėrék „ 61. „ 23. „ váltódzdott „ váltódzdzott „ 62. „ 8. „ mögên „ mögén „ 62. „ 16. „ mulacscágnak „ mulacscságnak „ 62. „ 19. „ nėszte „ nészte „ 63. „ 35. „ kőtöszködésig „ kötöszködésig „ 64. „ 12. „ körükerítőtte „ körűkerítötte „ 65. „ 32. „ mindönfėle „ mindönféle „ 66. „ 5. „ kėrdöszte „ kérdöszte, 67. „ 5. „ öggyél „ ögygyél „ 69. „ 8. „ Eddíg „ Eddig „ 74. „ 19. „ né „ nė „ 75. „ 9. „ szêpön „ szépen „ 75. „ 22. „ meg „ mög „ 77. „ 5. „ arul „ ârul „ 78. „ 39. „ azė „ azé „ 79. „ 3. „ Odanėz „ Odanéz „ 80. „ 6. „ fėlórájig „ félórájig „ 92. „ 12. „ mög „ röndölt oda, mög „ 95. „ 19. „ e „ a „ 95. „ 35. „ polota „ palota „ 97. „ 12. „ árêndás „ árėndás 97. „ 24. „ mögkėrdöszték „ mögkérdöszték „ 105. „ 12. „ ugyis „ úgyis „ 106. „ 25. „ Ėcczö „ Ėccző „ 109. lap 14. sor kerdözi helyett kérdözi teendő 109. „ 24. „ lészögeszte „ lėszögeszte „ 113. „ 23. „ – „ (Egyházaskér.) „ 122. „ 11. „ mögégyeztünk „ mögėgyesztünk „ 123. „ 23. „ szėlibe „ szélibe „ 124. „ 4. „ elmėk „ elmék „ 125. „ 7. „ ekėt „ ekét „ 125. „ 16. „ büszkėn „ büszkén „ 125. „ 24. „ né „ nė „ 126. „ 2. „ ecször „ ėcczör „ 126. „ 6. „ fėkötőjibe „ fékötőjibe „ 127. „ 16. „ ményegbe „ mėnyegbe „ 127. „ 17. „ emêkėdett „ emêkėdėtt „ 127. „ 27. „ 45 „ 46 „ 130. „ 10. „ hagy „ hogy „ 130. „ 12. „ ákkô „ akkô „ 130. „ 12. „ gombă „ gombá „ 130. „ 12. „ hȧszotȧlȧnbă „ hȧszontȧlȧnbȧ „ 130. „ 13. „ gombănăk „ gombănȧk „ 131. „ 24. „ vájúdik „ vajúdik „ 132. „ 24. „ mindett „ mindent „ 141. „ 14. „ mögpihent „ mėgpihent „ 141. „ 24. „ még „ mėg „ 144. „ 3. „ ís „ is „ 144. „ 25. „ dė „ de „ 145. „ 8. „ mėnték „ mėntek „ 147. „ 21. „ rabigăt „ rabigát „ 147. „ 24. „ hă „ hȧ „ 148. „ 4. „ ėcször „ ėcczör „ 149. „ 29. „ míkor „ mikor „ 150. „ 9. „ Kinizi „ Kinizsi „ 150. „ 32. „ disznôt „ disznót „ 151. „ 18. „ Miklôs „ Miklós „ 151. „ 26. „ van-é „ van-ė „ 152. „ 17. „ êtėríti „ êtéríti „ 157. „ 17. „ Jumėrcsákat „ Jumėrcsákot „ 161. „ 20. „ Bemėntėk „ Bemėntek „ 161. „ 23. „ érzette „ érzėtte „ 161. lap 25. sor még helyett mėg teendő 161. „ 32. „ nísztik „ nísztík „ 161. „ 34. „ salálták „ találták „ 161. „ 35. „ até „ sė „ 162. „ 6. „ agyonlűtte „ agyonlőtte „ 163. „ 10. „ szögėn „ szögén „ 163. „ 30. „ mindonkor „ mindönkor „ 164. „ 8. „ utazni „ útazni „ 166. „ 3. „ kítăjé- „ kităjé- „ 166. „ 7. „ Ha „ Hê! „ 166. „ 8. „ lovunkát „ lovunkȧt „ 167. „ 4. „ évett „ tévett „ 167. „ 14. „ égy „ ėgy „ 168. „ 2. „ Tehát „ Tėhát „ 172. „ 9. „ bőre „ bűre „ 173. „ 15. „ labanczoknak „ labancznak „ 173. „ 16. „ Haj „ Hȧj „ 173. „ 18. „ más „ mâs „ 173. „ 27. „ zin „ zín „ 173. „ 32. „ ujra „ újra „ 174. „ 4. „ vágyom „ vȧgyom „ 174. „ 18. „ találva „ tálalva „ 180. „ 28. „ albanische „ albanesische „ 186. „ 7. „ legszeb „ legszöb „ 186. „ 36. „ reggelig „ röggelig „ 187. „ 20. „ Tűzet „ Tüzet „ 189. „ 9. „ sszezsugorítva „ összezsugorítva „ 193. „ 34. „ jelhetjük „ jelelhetjük „ 194. „ 13. „ modtam „ mondattam „ 200. „ 35. „ ; „ : „ 202. „ 6. „ odamont „ odamönt „ 207. „ 9. „ lėbûak „ lėbûtak „ 208. „ 30. „ 1553 „ 1535 „

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

VIII |figyelembevėtelével |figyelembevételével

4 |kėrdözi |kérdözi

22 |mintha kélfelé |mintha kétfelé

24 |êgygyik |ėgygyik

41 |gödribe!„ |gödribe!“

42 |k ibelüle |ki belüle

47 |csak Kigyóbőrú |csak Kigyóbőrű

49 |éty kis |ėty kis

57 |legėnynyé |legénynyé

58 |embröhúsbul |embörhúsbul

59 |“Nem látok |„Nem látok

76 |ojan szêp |ojan szép

78 |becsapsz!„ |becsapsz!“

92 |aza szszony |az aszszony

115 |kêt kis |két kis

115 |né bújjon |nė bújjon

115 |Vôt ėcezėr |Vôt ėcczėr

133 |haggták az |hagyták az

134 |azėrt volt |azért volt

141 |csakugyau |csakugyan

148 |beszėl vele |beszél vele

154 |oszt vezėr |oszt vezér

157 |Jumércsák hazájába |Jumėrcsák hazájába

174 |halt meg„ |halt meg“

174 |előled!„ |előled!“

175 |a többi-mind |a többi mind

180 |betűkket jelelem |betűkkel jelelem

181 |L.; Sajóvölgyi |L.: Sajóvölgyi

184 |különhen |különben

185 |királyteány-t |királyleány-t

194 |különfélef urfangosságok |különféle furfangosságok

198 |ugyangíy tesz |ugyanígy tesz

206 |fínn változatokat |finn változatokat

208 |eml.tettük |említettük

212 |113. l. köz i |113. l. közli

214 |Alfötdi |Alföldi]