Part 19
Ugyanez időtájt munkái újabb kiadásáról is gondolkozott, mert a Kilián könyvárússal kikötött tíz év már eltelt. Most Heckenasthoz fordult s alkudozásba bocsátkozott vele Tóth Lőrincz által. Nyomasztó pénzviszonyain akart segíteni, melyeket betegsége még nyomasztóbbakká tett. «Adósság, tehetetlenség, sánta remény, hidd el alig nevezhető életnek; – írja Tóth Lőrincznek 1854 aug. 4-ről – itt a lelki erő oszlop, melyről elpusztult a híd.» Az alku nem sikerűlt. Vörösmarty mind nyomasztóbb helyzetbe jutott. Betegsége nem enyhűlt, hiában használta 1855-ben a balatoni fürdőt. 1855 október vége felé a legaggasztóbb jelenségek mutatkoztak; erős rohamok jöttek reá s két hétig feküdt. Azt hitte, hogy többé föl nem kel; könnyező nejének, mintha örökre búcsuznék tőle, tanácsokat adott s még egyszer ismétlé: «Nem tudom mi lesz belőletek, de bármi sors érne, forduljatok Deák Ferenczhez, ő nem fog elhagyni». Azonban fellábadt s neje rávette, hogy költözzenek be Pestre, hol folyvást orvosi felügyelet alatt lehet. Az egész család beköltözött s az _Arany sas_ba szállott, míg szállást fogadhat. Vörösmarty valamennyire jobban érezte magát; gyakran látogató barátjai s köztök Deák Ferencz társaságában egy kissé fölvidulni látszott. Nov. 17-én költöztek át a váczi-utczai 5-ik számú Kappel-házba. Épen azon az emeleten volt szállásuk, hol azelőtt huszonöt évvel Kisfaludy Károly lakott és meghalt. Vörösmarty gyalog ment nejével; megismerte a házat, hol kedves barátja meghalt, de nem gondolt arra, hogy ő is oly közel van a halálhoz. Alig indúlt föl a lépcsőkön, egyszerre csak összerogyott. Hirtelen meghűtés következtében agyszélhüdés (apoplexia serosa cerebri) érte. Ölbe fogva vitték föl, s lefektették; egész haláláig nem volt eszméletnél. Neje s egy fiatal orvos, Kovács József, virrasztottak mellette. A mellékszobák barátjaival teltek meg, a házmestert és cselédeket a hogyléte felől tudakozók csoportjai ostromolták. 19-én reggel Bezerédj István papot hozott, ki feladta a halotti szentséget. Déli egy óra után Deák Ferencz és Kemény Zsigmond léptek a haldokló szobájába. Alig távoztak el, Vörösmarty nem volt többé, délután két órakor már hidegűlt tetemére borultak síró neje és gyermekei.
Temetése nov. 21-én ment véghez, Kisfaludy Károly halála napján és órájában, délután három órakor. Pest emberi emlékezet óta nem látott ily népes temetést. Húszezer embernél több követte a koporsót s a fogatok számlálhatatlan sora lepte el az utczákat. Az életét nemzetének áldozott férfiú halálával is a nemzeti érzelem nyilvánulására adott alkalmat. A főváros népe, midőn a hazafiság és nemzetiség nagy költőjének ily fényes végtiszteletet adott, egyszersmind ki akarta mutatni hazafiúi érzelmeit, hogy «megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán». Öt sanyarú év nyomása után e temetésen lélekzett föl először szabadabban. A kormány érezte, hogy ez néma tiltakozás s a hírlapokon boszúlta meg magát, melyek gyászszegélyben mertek megjelenni. Azonban a nemzet részvéte nemcsak a temetésen nyilatkozott s kész volt anyagi áldozatokra is. Vörösmartynak özvegye s három gyermeke maradt: Béla, Ilonka és Erzsébet, kiknek nem hagyhatott más vagyont, mint munkáit és költői dicsőségét. Gyámatyjok, Deák Ferencz, magánúton adakozásra szólította föl a tehetősb hazafiakat. Néhány hónap alatt százhárom ezer pfrt gyűlt be. A nemzet súlyos körűlményei közt is önmagához s a költő nevéhez méltó dotatióval kívánta megtisztelni az elhunytat családjában. Tetemei ott nyugosznak a kerepesi-út melletti temetőben, síremlékét neje emeltette; szülőföldje, Fehérmegye, érczszoborral tisztelte meg, mely Székes-Fehérvár egyik főterén 1866-ban nagy ünnepélyességgel lepleztetett le. Örök emléke munkái s neve együtt fog említtetni Magyarország újjá születési korszakának legnagyobb embereivel. E korszaknak küzdelme, dicsősége, gyásza egyszersmind az övé.
Lábjegyzetek.
[Footnote 1: Vörösmarty Jánosnak 1865-ben hozzám írt kiadatlan levelei. Vörösmarty gyermekkora, valamint szülői rajzát leginkább e levelekből merítettem.]
[Footnote 2: Vörösmaty autobiographiai jegyzetei, melyeket Zádor kérésére 1824-ben írt. _Vörösmarty minden munkái_, Pest, 1864. XII. k. 537. l. _Összes munkái_, teljes kiadás. 1885. VIII. k. 384. l.]
[Footnote 3: _Zádor György levelezése Kazinczyval 1813–1831_. Közli Zádor Gyula, Buda-Pest. 1886. 77. l. Zádor György, előbb Stettner, írói néven Fenyéry Gyula, Vörösmarty egyik legrégibb barátja; meghalt 1866-ban.]
[Footnote 4: Sallay jegyzeteit már e munka első kiadásakor használtam. A kézirat Toldy kézirat-gyűjteményével az akadémia birtokába kerűlt.]
[Footnote 5: Teslér valamint Klivényi levelei is kiadatlanok. Vörösmarty fia, Béla, birtokában.]
[Footnote 6: _Vörösmarty minden munkái_. Pest, 1864. XII. k. 543. l. _Összes munkái_. Buda-Pest, 1885. VIII. k. 388. l.]
[Footnote 7: _Vasárnapi Ujság_ 1868. 1. szám. _Perczel Mór emlékirataiból_.]
[Footnote 8: _Vörösmarty minden munkái_. XII. k. Pest, 1864. 545. l. _Összes munkái_. Buda-Pest, 1885. VIII. k. 390. l.]
[Footnote 9: _Vasárnapi Ujság_. 1868, 1. sz. _Perczel Mór emlékirataiból_.]
[Footnote 10: Vörösmarty kiadatlan levelei Zádor Györgyhöz, a Zádor-család birtokában.]
[Footnote 11: Vörösmarty levele Zádorhoz. _Vörösmarty minden munkái_. Pest 1864. III. k. 279. l. _Összes munkái_. Buda-Pest 1884. II. k. 465. l.]
[Footnote 12: _Kazinczy levelezése Kisfaludy Károlylyal s annak körével._ Kiadta Kazinczy Gábor. Pest 1860. 209–212. l.]
[Footnote 13: _Kazinczy levelezése Kisfaludy Károlylyal s annak körével._ 55. l.]
[Footnote 14: _Kazinczy F. és Guzmics I. közti levelezés. 1822–1831._ Kiadta Gulyás Elek. Pest 1873. 111. l.]
[Footnote 15: _Kazinczy F. és Guzmics I. közti levelezés. 1822–1831._ Kiadta Gulyás Elek. Pest 1873. 111. l.]
[Footnote 16: _Kazinczy levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek körével._ Kiadta Kazinczy Gábor. Pest 1860. 88. l.]
[Footnote 17: Ugyanott 43. l.]
[Footnote 18: _Kazinczy és Guzmics közti levelezes. 1822–1831._ Kiadta Gulyás Elek. Pest 1873. 111. l.]
[Footnote 19: _Kazinczy levelei Kis Jánoshoz._ II. köt. Budán 1842. 304. 325. l.]
[Footnote 20: _Kazinczy levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek körével._ 88. l.]
[Footnote 21: Bajza Toldyhoz írt kiadatlan levelei. Toldy kéziratgyüjteményében, jelenleg az akadémia birtokában.]
[Footnote 22: _Zádor Gy. levelezése Kazinczy Ferenczczel 1823–1831._ Buda-Pest, 1886. 86. l.]
[Footnote 23: Teslér kiadatlan levelei Vörösmartyhoz. Vörösmarty Béla birtokában.]
[Footnote 24: Csató Pál kiadatlan levelei Vörösmarty Béla birtokában.]
[Footnote 25: _Kölcsey munkái._ Pest 1861. VIII. k. 148. l. Új kiadás. Buda-Pest 1887. X. k. 32. l.]
[Footnote 26: _Toldy F. Irodalmi társas köreink emlékezete. Budapesti Szemle._ VIII. köt. 1875.]
[Footnote 27: Bajza kiadatlan levelei Toldyhoz. Toldy kéziratgyűjteményeiben, jelenleg az akadémia birtokában.]
[Footnote 28: Toldy Ferencz: _Aesthetikai levelek Vörösmarty epikus munkáiról._ Pest 1827. Újabban _Toldy összes munkái_ VIII. köt. Pest 1874.]
[Footnote 29: _Vörösmarty összes munkái._ Buda-Pest, 1885. VIII. k. 7. l. _Jegyzetek._ 361. l.]
[Footnote 30: _Vörösmarty összes munkái._ Buda-Pest, 1885. VIII. k. 401. l.]
[Footnote 31: _B-né emlékkönyvébe. Vörösmarty minden munkái._ Pest, 1864. II. k. 23. l. _Összes munkái._ Buda-Pest, 1885. I. köt. 176. lap.]
[Footnote 32: Toldy Ferencz: _Irodalmi társasköreink emlékezete. Budapesti Szemle._ 1875. VIII. k. 1. l.]
[Footnote 33: Bártfay naplója, a nemzeti muzeum kéziratai között.]
[Footnote 34: Erdélyi János _Pályák és pálmák._ Kiadja a Kisfaludy-társaság. 1887. 292. l. _Kemény Zsigmond tanúlmányai._ Pest 1867. 339. lap.]
[Footnote 35: Toldy Ferencz. _A magyar nemzeti irodalom története._ Pest 1872, II. köt. 47. l.]
[Footnote 36: _Kölcsey Ferencz minden munkái._ Pest, 1861. VII. köt. 199. l. Uj kiadás. Buda-Pest, 1887. 224. l.]
[Footnote 37: _A magyar nemzeti irodalom története._ Írta Toldy Ferencz. Pest, 1872. II. köt. 166. l.]
[Footnote 38: _Vörösmarty minden munkái._ Pest, 1864. XII. k. 153. l. _Összes munkái_ Buda-Pest. 1885. VI. k. 185. lap.]
[Footnote 39: _Athenaeum_, 1839 I. félév, 34. sz.]
[Footnote 40: _Nyilvánosság, névtelenség, feleletteher. Athenaeum_ 1839. I. f. 14. sz.]
[Footnote 41: Érdy iratai az Érdy-család birtokában; Pestmegye levéltára; Bártfay László naplója, a nemzeti múzeum kéziratai közt.]
[Footnote 42: _A m. t. társaság évkönyvei_ II. és V. k., Budán. 1835–1845.]
[Footnote 43: _Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez._ Thaly Kálmántól. Két kötet. Pest, 1872.]
[Footnote 44: E költemény Ányosnak csak legújabb kiadásában jelent meg: _Magyar könyvesház. Ányos költeményei._ Buda-Pest 1875.]
[Footnote 45: _Vörösmarty minden munkái._ Pest, 1864. II. kötet. 308. l. Teljes kiadás. Buda-Pest 1885. I. k. 455. l.]
[Footnote 46: _Petőfi vegyes művei._ Pest, 1863. III. k. 91. és 180. l.]
[Footnote 47: _Kisfaludy-társ. évkönyvei._ VII. köt. Pest 1849. XXXVII. l.]
TARTALOM.
I. Vörösmarty születése. Atyja és anyja. Gyermekévei; tanulása Puszta-Nyéken és Székes-Fehérvárott 1816-ig. Öcscse János. A későbbi férfiú és költő jellemvonásai a gyermekben. Olvasmányai; verselgetni kezd. 5
II. Vörösmarty 1816-ban a pesti gymnasiumban tanúl s egyszersmind gyermekeket tanít. 1817-ben az egyetembe lép. Újabb olvasmányai s az egyetemi tanárok hatása. Sallay Imre tanulótársa. Atyja halála. Anyja özvegysége és utolsó évei. _A szegény asszony könyve_ czímű költeményében anyját rajzolja. 24
III. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője, első ízben 1817–1822. A Perczel-család. Jogi vizsgálatai az egyetemen. Olvasmányai Pesten. Barátjai Börzsönyben: Egyed Antal, Klivényi Jakab, Teslér László. Első drámai és epikai kisérletei: _Zsigmond király, Ypsilon-háború, Hűség diadalma._ Lyrai költemények. 34
IV. Vörösmarty Görbőn mint patvarista. Az _Elbúsult deák_ czímű drámája. Első föllépte a _Koszorú_ban. Az 1823-iki politikai mozgalmak hatása. _Zalán futásá_ba kezd. Zrínyi, Gyöngyösy és a XVIII. század epikusai. Epikai mozgalmak a jelen század elején. Aranyos-rákosi Székely Sándor. Vörösmarty első szerelme. Perczel Etelka. 49
V. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője másod ízben 1823–1825. Ügyvédi vizsgálatot tesz. A pesti irodalmi körök 1798–1825. Kármán. Révai. Horvát István, Szemere és Vitkovics. Kulcsár. A Marczibányi-intézet. Fehér György. Petrózai Tratner János. A gróf Teleki-ház. _Auróra. Hebe._ Kisfaludy Károly és Kazinczy. Kovacsóczy _Aspasiá_ja. Vörösmarty új barátjai: Toldy, Fábián, Zádor. Első találkozása Deák Ferenczczel. _Zalán futása_ fogadtatása. Vörösmarty és Kazinczy. 78
VI. Vörösmarty felhagy a nevelőséggel. Haboz az írói és ügyvédi pálya között. Az írók jövedelmei. Néhány hónapra újra nevelősködik. Kiadja _Salamon_t. Kirándulásai a vidékre. Tiszteletdíjai. Székes-Fehérvárott akar megtelepedni mint ügyvéd, majd Pesten marad és átveszi a _Tudományos Gyüjtemény_ szerkesztését. Munkássága 1823–1833. Irodalmi állapotok. Viszonya Kulcsárral, Szemerével és Vitkovicscsal. Horvát István hatása Vörösmartyra. Egy új nagy eposz terve. Az Auróra-kör; tagjai, törekvése és iránya. 105
VII. Az Auróra-kör kritikai hajlamai. Xeniák. Vörösmarty munkássága a _Tudományos Gyüjtemény_ben. Nyelvészeti értekezései. Bajok a censorral. A conversations-lexikoni pör. A _Kritikai Lapok, Jelenkor_ és _Társalkodó_ terve. Széchenyi hatása az Auróra-körre. Kisfaludy Károly halála. Vállalatai sorsa. Vörösmarty anyagi helyzete, külsője és szokásai. Bártfay és neje. Estélyek. Br. Wesselényi Miklós. Vörösmarty anyjának halála. 129
VIII. Vörösmarty munkáinak első gyüjteménye 1833. Költészetének irodalomtörténeti jelentősége. Költői nyelve; a különbség közte és Kazinczy közt. A Vörösmarty előtti költői irányok és iskolák. A franczia, népies és klasszikai iskola. Német befolyás. Kazinczy német-görög klasszikai iránya. Kölcsey, Kisfaludy Sándor és Csokonai. Kisfaludy Károly; a nemzeti irány; Vörösmarty, mint ez irány legkiválóbb képviselője. A történeti, mondai és népies elem; a nemzeti és művészeti irány összeolvadása. Eposzai birálata: _Zalán futása, Cserhalom, Eger, Széplak, Rom, Két szomszédvár._ Lyrai költeményei 1833-ig. 152
IX. Irodalmi triumviratus. Bajza és a _Kritikai Lapok_. Vörösmarty mint nyelvész; összezördülése Széchenyivel. Toldy és az akadémia. Az _Athenaeum_ és _Figyelmező_. Vörösmarty beszélyei és drámái. _Salamon, Bujdosók, Csongor és Tünde._ 182
X. Drámaírói pályájának folytatása: _Kincskeresők, Fátyol titkai, Árpád ébredése, Marót bán, Áldozat, Czillei és a Hunyadiak._ Vörösmarty mint színkritikus; dramaturgiai töredékei, színbirálatai, polémiái. A _Csiga_-vendéglő vacsoráló társasága. A _Nemzeti kör._ 207
XI. Akadémiai jutalmak, megtiszteltetések, írói tiszteletdíjak. Széchenyi hatása Vörösmartyra. A magyar hazafi lyra jellemzése. A _Szózat_ és más hazafi ódák. A magyar költészet és az ellenzék. Párhuzam Berzsenyi és Vörösmarty közt. Újabb lyrai költemények. Csajághy Laura. Költői beszélykék. _Szép Ilonka._ 246
XII. Vörösmarty anyagi körülményei. Politikai érdekeltsége és pártállása. A márcziusi napok 1848-ban. Képviselővé választatik. Petőfi támadása. Viszonya Petőfihez és Aranyhoz. A forradalom és Debreczen. A kegyelmi szék bírájává neveztetik ki. Bujdosása a világosi napok után. Pestre jő; kegyelmet nyer. Baracskára, majd Nyékre vonúl. _Lear király_t fordítja s néhány költeményt ír. A _Vén czigány_. Betegeskedése, halála és temetése. 278
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
26 |Györgg levelezése |György levelezése
55 |képes kivívn |képes kivívni
109 |Azik az |Ázik az
119 |Mikály |Mihály
142 |könyvszekrenyt |könyvszekrényt
147 |irodolmi és |irodalmi és
149 |Arpád |Árpád
280 |potitikai |politikai]