Part 18

115. A két első sor változata Krizánál (53. l.).

117. Az első versszak változata Krizánál a 262-ik számu dal második versszakának (117. l.).

118. E két sora:

Ott is ott lesz, barna babám, megvenni, Kész lesz értem száz aranyat letenni.

meg van _Gyüjteményünk_ II. köt. (150. l.). Bartalusnál II. k. (13. l.)

119. Egy pár sora Krizánál (52. l.).

132. Néhány sora Erdélyinél I. köt. (221. l.).

139. Változata Gyüjteményünk II. köt. (203. l.).

142. Az első versszak változata _Gyűjteményünk_ I. köt. (259. l.).

146. Változata _Gyüjteményünk_ I. köt. (339. l.).

147. Változata Erdélyinél II. köt. (28. l.).

149. Változata Mátraynál I. köt. 2. füzet (97. l.).

151. Az első versszak azonos _Gyüjteményünk_ II. köt. 42. számu dalának harmadik versszakával (89. l.).

152. Változata _Gyüjteményünk_ II. köt. (72. l.).

2. HAZAFIÚI ÉS KATONADALOK.

5. A második versszaka Székély Sándornál (30. l.).

6. Utolsó versszak megvan _Gyüjteményünk_ II. köt. (183 l.), az első és második versszak pedig Krizánál (243. l.).

8. Az első versszak Pap Gyulánál (_Palócz költemények. Sárospatak._ 1861. 29. l.).

11. A második versszak megvan Krízánál (204. l.).

13. Utolsó hat sora változata _Gyüjteményünk_ II. köt. (189. l.). 14–15. Változata _Gyüjteményünk_ II. köt. (188–89. l.). Bartalusnál II. k. (69. l.)

18. Az első versszaka megvan _Gyüjteményünk_ II. köt. (173. l.).

21. Változata Krizánál (16. l.).

22. Változatai _Gyüjteményünk_ I. köt. (294. l.), Krizánál. (204. l.).

26. A harmadik versszak megvan _Gyüjteményünk_ II. köt. (193. l.), Mátraynál I. köt. 1. füzet (3. l.).

30. Töredéke Pap Gyulánál (30. l.).

33. Változata Krizánál (186. l.).

34. Változata Erdélyinél III. köt. (13. l.).

36–37. Változata _Gyüjteményünk_ I. köt. (293. l.), Erdélyinél II. köt. (35. l.) egy pár sor.

38. Második versszakának változata Krizánál (237. l.).

41–42. Erdélyinél I. köt. (362. l.), _Gyüjteményünk_ II. köt. (188. l.).

60. Néhány sorát lásd Krizánál (14. l.).

3. TRÉFÁS GÚNYDALOK.

3. Második versszakasza Erdélyinél III. köt. (184. l.).

6. Tévedésből került a kötetbe, teljesen azonos Krizánál a 184. lapon olvasható darabbal.

7. Változata Erdélyinél III. köt. (102. l.).

8. Refrainje Krizánál (289. l.)

9. Változata Krizánál I. köt. (50. l.).

15. Változatai Krizánál (145. l.), Erdélyinél I. k. (259. l.).

16. Változatai Erdélyinél II. köt. (253. l.). _Gyüjteményünk_ II. köt. (46–47. l.), Krizánál (165. l.), Szininél (47. l.). Bartalusnál II. k. (116. l.)

17. Változata Erdélyinél III. köt. (87. l.), Krizánál (241. l.).

28. Változatai Krizánál (150, 228 l.), _Gyüjteményünk_ II. köt. (44–45. l.),

29. Változata Krizánál (23. l.).

32. Változata Erdélyinél I. köt. (262. l.).

35. Változata Krizánál (187. l.). Pintér Sándornál (_Palóczokról_ Buda-Pest 1880. 58. l.)

36. Változata Krizánál (23. l.).

39. Változata Erdélyinél I. k. (247. l.). Félnépi eredetü

4. VEGYES DALOK.

2. Változata Erdélyinél III. köt. (37. l.).

3. Nem népi eredetü.

4. Ugy látszik, hogy e szép költeményt egy öreg s talán irástudó földmives költhette. Itt-ott egy-egy sort részint népdalokból, részint vallásos énekekből vett át.

5. Változatai Erdélyinél III. köt. (111. l.), Krizánál (60. l.). Úgy látszik, hogy e költeményt régibb népdalokból szerkesztette össze valaki, a mint maga mondja 1841-ben. Némi változata Bartalusnál II. k. (46. l.) régiebbnek látszik.

7. Változata _Gyűjteményünkben_ II. köt. (220. l.).

10. Változatai Erdélyinél I. köt. (184. 342. l.), Krizánál (67. l.), Szininél (57. l.).

15. Változata Pap Gyulánál (28. l.).

5. TÁNCZSZÓK.

1. Változata Krizánál (335. l.).

7. Változata Krizánál (325. l.).

10. Nyomdahiba: _ucscség én_, olv. _ucscsegén_.

16. Változata _Gyüjteményünkben_ I. köt. (320. l.).

48. Változata Krizánál (329. l.).

6. GYERMEK ÉS JÁTÉKDALOK.

1. Változatai _Gyüjteményünkben_ I. köt. (346. l.), II. köt. (310. l.).

2. Változata _Gyüjteményünk_ II. köt. (295. l.).

3. Változatai Erdélyinél I. köt. (405. l.), Krizánál (132. l.), _Gyüjteményünkben_ II. köt. (309. l.).

7. Változata _Gyüjteményünk_ II. köt. (285. l.).

9. Változata _Gyüjteményünk_ II. köt. (301. l.)

12. Változata _Gyüjteményünk_ I. köt. (345. l.).

7. LAKADALMI VERSEK, RIGMUSOK, KÖSZÖNTŐK.

Az itt közlött lakadalmi versek, bár némely részben ismeretesek, de egészben véve elütnek a más gyüjteményekben közlöttektől. Vesd össze az Erdélyiéivel I. köt. (113–143. l.), E versek nagyrészt régi iskolamesterek’ művei, a kik a rég népszokás komoly és tréfás mozzanatait versekbe foglalták, mely nemzedékről nemzedékre száll, de toldást és változatot nyer néha magától a néptől is.

Egy karácsonyi mysteriumot is e rovat alatt közlünk, mint társtalan darabot. Leginkább hasonlit a csikszéki mysteriumhoz, melyet _Gyüjteményünk_ I. kötetében (109–127. l.) jelent meg. Ebben is a huszár mondja a prológot, csakhogy itt hiányzik József és Mária föllépte, mely amazt oly érdekessé teszi; itt is a pásztorok oláhok, mert a székelyek örömest tartanak oláh pásztorokat, vagy adnak bérbe legelőt nekik, csakhogy itt nem hallunk székely-oláh párbeszédet, s legfeljebb egy-egy szó árulja el a pásztorok oláhságát, mint fortátok, fortátyék = pajtások; ebben is, mint amabban, az öreg pásztor gyürüjét ajánlja fel a kis Jézusnak stb. Lásd bővebben a mysteriumokról irt jegyzetünket _Gyüjteményünk_ I. köt. (513–539. l.), A huszár kezdő szavai feltünően hasonlitanak egy a középkorból reánk maradt Mária-ének első és hetedik versszakához. Lásd _Régi magyar költők tára_ (I. köt. 9. l.).

A rigmusokat és köszöntőket leginkább iskolás gyermekek szavalgatják. Sátoros ünnepeken vagy névnapokon házról házra járnak s a megtisztelt gazdák kalácscsal, bélessel vagy egy pár krajczárral jutalmazzák őket. Némely ünnepi rigmus, melyekben a vallásos szellem túlnyomó, régibb eredetet mutat, de az itt közlöttek ujabbaknak látszanak s alkalmasint mesterek és diákok művei.

8. HALOTTI ÉNEKEK, TALÁLÓS MESÉK, KÖZMONDÁSOK ÉS SAJÁTSÁGOS SZÓLÁSMÓDOK.

E rovatokról kevés mondani valónk van. Az itt közlött találós mesék nagyrészt ismeretlenek s az ismeretesek uj formában vagy változatban jelennek meg. Néhány halotti éneket is fölvettünk, a melyeket a nép maga énekel a virrasztóban vagy a sirnál. A felekezeti énekes könyvek reminiscentiái ezek, többé-kevésbbé átalakitva. A mi a közmondásokat illeti, ideje volna a régibb gyüjteményekből s azon számos adalékból, melyek különböző folyóiratokban megjelentek, továbbá a régibb és ujabb irók közmondásos helyeiből egy uj és teljes gyüjteményt szerkeszteni. A sajátságos szólásmódokra nézve Krizát követtük, a ki szintén vett fel ilyeseket gyüjteményébe. Mindenesetre gazdagítják a magyar phraseologiát, s a stilistát és nyelvészt egyaránt érdeklik.

9. MESÉK ÉS MONDÁK.

1. =Szerencsének szerencséje=. A mese első része: az uráért magát feláldozó és kővé változó hű szolga története megvan Grimm[55] _Der Treue Johannes_ czimü meséjében (I. köt. 6. sz.). A második rész pedig, melyben a hős bizonyos kérdések megfejtése végett egy oraculumszerű távoli titkos lényhez vándorol s út közben is több rendbeli megfejteni való kérdést kap, számos változatban ismeretes. Ily oraculumként szerepel Gaal egyik meséjében (28. sz.) a pelikán király, Gaalnak egy másik meséjében (17. sz. _A szerencsés óra_) az alvilág királya, Mailáth János _Két testvér_ cz. meséjében (2. sz.) a griff madár, Grimmnél 29. sz. a. (_Der Teufel mit den drei goldenen Haaren_) az ördög, Rimaŭski tót meséi között (2. sz. a. _Utazás a naphoz_ cz. a.) maga a nap. Az útközben fölszedett kérdések meglehetősen rokon természetüek mind e változatokban. Egyébiránt Grimm e mese anyagának még igen sok variansát idézi (III. köt. 57. l.) Az általunk közlött változatban különösen figyelmet érdemel az elnevezés: »Szerencsének szerencséje«, a minek azonban magyarázatát adni nem tudjuk.

2. =A tejkut=. Változatai: A mese elejére nézve _Gyüjteményünk_ I. kötetében _Az aranyszakálú ember_; a további kalandokra nézve a _Népdalok és Mondák_ II. köt. _A hamupipőke_ és a _Két legkisebb királygyermek_, továbbá Gaalnál (18. sz.) a _Hamupepejke_. Az egész mese szerkezetére hasonló és csak a részletekben mutat eltéréseket Grimmnél a 136. sz. »_Der Eisenhans_.«

3. =A táltos királyleány=. Magyarban nem ismerjük variansát. Grimmnél megvan 12. sz. a. _Das Rüthsel_ czimmel.

6. =Mondjad hát széna=. Variansát kidolgozta Arany János »Jóka ördöge« czim alatt. Rokontárgyú Krizánál a _Huszár és szolgáló_ (19.) és a _Rest macska_ (11. sz.)

7. =Hamvas Gyurka=. Igen régi mesetárgy. Már Straparola gyüjteményében (_Tredeci pīacevoli notti_; Velencze 1550.) előfordul a _Varázsló inas_ czim alatt. Egy varázsló bűvésztől inasa ellesi az ördöngős mesterséget s aztán hazatérve atyjához, otthon lóvá változik és eladatja magát, épen úgy, mint Hamvas Gyurka. A mester bosszút akar állani; üldözi a fiút. de ez végre is, számos átalakulások után, ki fog rajta. Ugyanezen mese meg van Gaalnál 48. sz. a. _Az irástudó fiu_ czimmel. Rokon részletek (a varázslatos üldözés) fordulnak elő Arany László népmeséi közt a _Ráado és Anyicska_, Grimmnél pedig 51. sz. a. _Fundevogel_ cz. a. Még közelebbi a rokonság Grimm 68. sz. meséjében: _De Gaudeif un sien Meester_ czim alatt.

8. =A bolondos legény=. Változata Merényi _Eredeti Népmeséi_ közt (II. k.) _Bolond Jankó_ cz. a.; továbbá Haltrich szász mesegyüjteményében. (61.)

9. =A szerencse és áldás=. Rövidebb változata Krizánál 12. sz. a. és Haltrichnál. 41. sz. a.

10. =A zarándok és az isten angyala=. Magyar gyüjteményeinkben eddig egészen ismeretlen. Különben ős régi, úgy látszik héber eredetü erkölcsi monda, melynek számos változata ismeretes; előfordul a zsidó vallásos hagyományok közt, megvan a koránban, feldolgozta Voltaire is, s az óta elterjedt az európai népek mesekörében.

Egy ősi zsidómondában, melyet több más elbeszéléssel együtt egy vaticani kézirat őrzött meg (idézi dr. Zunz: _Die gottesdienstlichen Vorträge der Juden_. Berlin, 1832. 130. lap.) Josua ben Levi vándorolván Ilyés prófétával, ez utóbbi minden vendégszeretetért és jótéteményért, a melyben részesülnek, valami gonoszszal fizet, mig aztán földeriti tettének inditó okát.

A koránbeli változat szerint (XVIII. fejezet 64–81. vers.) Mózes találkozik egy előtte ismeretlen bölcs prófétával, s kéri, hogy vigye őt is magával, hogy bölcs tapasztalatain okulhasson. Miért vinnélek – mond amaz – te úgy sem maradnál velem, mert nem szivelhetnéd el tetteimet, melyeknek értelmét fel nem foghatod. Mózes azonban igéri, hogy vele marad s tetteiben minden kérdezősködés nélkül meg fog nyugodni. Elindulnak tehát együtt s először is a tengerpartra érnek, a hol egy hajó horgonyoz. A próféta fog egy fejszét, lyukat üt a hajón, elsülyeszti. Mózes nem állhatja meg, hogy meg ne kérdezze, miért tette ezt; de a próféta emlékezteti őt igéretére s nem ad felvilágositást. Tovább vándorolva, egy fiúra akadnak, a ki szeliden játszogat. A próféta ezt megöli s mikor Mózes kérdezi, miért ölte meg, ismétlődik az előbbi jelenet. Végre egy városhoz érnek, de ott őket igen rosszúl fogadják, szállást nem kapnak sehol, tovább kell menniök. Észre veszik azonban, hogy a város fala kidülő félben van. A próféta ezt csudaerővel föltámogatja és szilárdan megerősiti. Miért tetted ezt – kérdé Mózes – hiszen e rossz emberek nem érdemelnek jó tettet; ily munkáért szállást és nagy jutalmat is követelhettél volna. Ekkor a próféta kijelenti, hogy el kell válniok s tettei okát igy magyarázza meg. A hajó szegény embereké s egy hatalmas zsarnok, a kinek hajókra van szüksége, parancsot adott, hogy minden ép hajót foglaljanak le és vigyék el számára; a sülyedt hajót azonban nem fogja elvitetni s tulajdonosai később majd kijavitják. A fiú kegyes szülők gyermeke volt, de maga istentelen és gonosz indulatú; még szüleire is kárhozatot hozott volna; Isten azonban majd ad nekik méltóbb gyermeket. A düledező fal tövében árva gyermekek vagyona van elrejtve; ha kidőlt volna a fal, mások kezére került volna az elásott kincs; igy azonban rejtve marad s az árvák, ha felnőnek, megtalálják.

Voltaire e mondának egy másik, a mienkhez hasonlóbb változatát Zadig czimü keleti regényében dolgozta fel (XX. fejezet: _L’ermite_) Zadighoz, vándorutja közben, egy angyal (Jesrad) csatlakozik. Előbb egy gazdag pazar urhoz térnek be, a ki őket dúsan megvendégeli, de velök szóba sem áll. Az angyal innen ellop egy drága arany tálat. Aztán egy fösvényhez jutnak, a ki befogadja ugyan, de igen rosszúl látja el őket. Az angyal az arany tálat ennek ajándékozza. Harmadszor egy bölcs és szives gazdánál hálnak meg. Reggel, távozáskor, az angyal felgyujtja a házat. Azután egy özvegy vendégeli meg őket, a kinek egy szép és kedves unokaöcscse van; ezt az angyal a folyóba taszitja. Tettei okát aztán igy fejti meg: A pazar úr hadd legyen vigyázóbb vagyonára; a fösvény hadd fogadja jobban az utasokat; a bölcs és szives gazda a leégett ház romjai között kincsre fog találni; a megölt fiú egy év alatt saját jó nénjét meggyilkolta volna.

Valószinüleg irodalmi uton, talán a szombatosok idejében, jutott ez ősi zsidó mese a székelyek közé. Részletei azonban, nézetünk szerint, elmésebbek, mint az eredeti monda.

11. =Többet tud az apjánál=. Rokon természetü tolvajcsinyek: Gaálnál 24. sz. a. _Az akasztófára rendelt királyfi_, Merényinél I. és IV. k. _Kilinkó és Tilinkó_, Grimmnél 192. sz. a. _Der Meisterdieb_ cz. a. Azonban mindezekben egészen más csinytettek fordulnak elő.

12. =A szép ember és a csalfa asszony=. Az _Ezeregyéjből_ került, de tetemesen megromlott. Az _Ezeregyéj_nek legelső meséje szerint, mely egyszersmind az egész nagy gyüjteménynek befoglaló keretéül szolgál, Shahrian szultán hűségtörésen kapván nejét, bátyjával együtt, a kit szintén ugyanazon fátum ért, elindulnak bujdosni, hogy magoknál megcsalatottabb embert keressenek. Találnak egy dzsint (óriást), a ki a feleségét üvegszekrényben hordja a hátán, de ez mégis oly sokszor megcsalja, hogy már egész füzér gyürüje van azon férfiaktól, a kikkel hütlenkedett. Shahrián elszörnyűködve az asszonyi csalfaságon, hazatér, és elhatározza, hogy ezentul minden este más leányt vesz magának, s hogy azt reggel megöleti. Egy ideig meg is teszi, azonban a szép Sheherzade ezer egy éjen tartja őt mesével, mig végre meggyőződvén e leány állhatatosságáról, kegyetlen határozatától eláll.

Mesénk ennek kissé gyarló reminiscentiája.

13. =A fotosi ember polturája=. Változata Jókai Mór Adomái közt. _A szegény ember és a zsiványok_ cz. a.; továbbá Arany László Népmeséi közt _Dongó és Mohácsi_ cz. mesében.

14. =Krisztus-mondák=. Gyüjteményünk első kötetében sikerült tiz Krisztus-mondát összegyüjtenünk; köztök néhány igen szépet, olyanokat is, melyeknek ereteti magyar voltok egyátalán kétségbe nem vonható, mert az egész monda teljesen magyar szó-játékon épül. E sikernek annyival inkább örvendhetünk, mert azelőtt a magyar népköltési gyűtjemények Krisztus-mondákat nem közöltek s mert ennélfogva remélhettük, hogy mihelyt a gyüjtők figyelme ezekre is föl van ébresztve, a gyüjtemény talán gyorsan szaporodni fog. E reményt a jelen kötet Krisztus-mondái csak részben váltják be. Számra sem sok, a mi összekerült s költői értékre és eredetiségre sem állják ki a versenyt az első kötetbeliekkel. Azonban a közlést bizonyára ezek is megérdemlik, már azért is, hogy a gyüjtők e kevésbbé méltatott népköltészeti termékekről ezentúl se feledkezzenek meg.

Az egyes mondákra kevés megjegyezni valónk van.

Az 1. számút v. ö. _Gyüjteményünk_ I. kötetében a XXIV. sz. Krisztus-mondával, melyhez mind szerkezet, mind erkölcsi tanulság tekintetében rokon.

A 2. sz. alig egyéb, mint egy részlete azon ó héber mondának, melyről lásd fentebb a X. számú meséhez irott jegyzetet.

A 3. számúra nézve v. ö. _Gyüjteményünk_ I. köt. XXX. sz.

A 4. sz. már régebben közöltetett irodalmunkban, mint cseh népmese, Waldau Alfréd német nyelvü gyüjteménye nyomán a _Koszorú_ 1864. II. félévi 17-ik számában. Variánsunk az ott közlött mondával egészen azonos. V. ö. ezen kivül _Gyüjteményünk_ I. köt. XXXIV. számát, mely szintén rokon.

5. sz. Előfordul Wenzig nyugati szláv meséi között. A magyarban még egy változatát hallottuk, de oly élczes fordulattal, a mi magával az eredeti naiv mondával aligha egykorú. Péter t. i. egy élczczel vágja ki magát a bajból s az övé marad az utolsó szó. Mikor Krisztus a féllábon álldogáló ludakra reá rezzent s ezzel akar Péterre piritani, ez teljes nyugalommal azt feleli neki: hessentett volna a sült lúdra is, akkor bizonyosan az is kinyujtotta volna a másik czombját.

15. =Helyi mondák=. Néhány helyi mondát is fölvettünk, leginkább azért, hogy gyüjtőinket ezek gyüjtésére is ösztönözzük. A Kriza Attila-Réka mondája úgy látszik könyvmonda vagy legalább is ily szellemben keletkezett monda. Nagyon érdekes volna, ha összegyüjtve birhatnók mindazon mondákat, melyek Attiláról, nejéről és fiairól élnek a székely nép ajkán. Ez némi világot vethetne az oly sokat vitatott hún monda kérdésére is. A Kriza mondája, valamint az itt közlött többi helyi mondák is, ugynevezett etymologiai mondák, melyeket nemcsak a középkori barátok, hanem maga a nép is kedvelt. Ha költői tekintetben nem is nagy becsüek, de mint a népetymologia adatai minden esetre érdekesek.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: _Megétni_ = megétetni.]

[Footnote 2: Négy lábu rákon a nép varasbékát ért mint mérget.]

[Footnote 3: dészű = tüszű, tüsző.]

[Footnote 4: E helyett egy más változatban, _Barassó_ piaczán áll, de ez helyesebb.]

[Footnote 5: szény = szin.]

[Footnote 6: _Éráni_ = Erázmusékhoz.]

[Footnote 7: (21–84.) Udvarhelyszék- és Keresztur fiuszékben gyüjtettek.]

[Footnote 8: Urusság = orvosság.]

[Footnote 9: 92–99. Csíkszékben gyüjtettek.]

[Footnote 10: 99–154. Háromszéken és Erdővidéken gyüjtettek.]

[Footnote 11: igy is: Büszkék vagytok, azért járok.]

[Footnote 12: 1–18. Udvarhelyszék: és Keresztur fiuszékben gyüjtettek.]

[Footnote 13: 19–63. Háromszék és Erdővidéken gyüjtettek.]

[Footnote 14: Jezsvita = Jezsuita.]

[Footnote 15: 8–17. Udvarhely- és Kereszturfiszéken gyüjtettek.]

[Footnote 16: 20–42. Háromszék- és Erdővidéken gyüjtettek.]

[Footnote 17: Évegcsür = üvegcsür.]

[Footnote 18: fészit = fejszét.]

[Footnote 19: Felirat a házgerendán.]

[Footnote 20: 1–61. Háromszékmegyei gyüjtés.]

[Footnote 21: 61-től végig Udvarhelymegyei gyüjtés.]

[Footnote 22: Kondiba = látogatóba.]

[Footnote 23: Olasztelek.]

[Footnote 24: Egy oláh táncz.]

[Footnote 25: Részint Udvarhely-, részint háromszékmegyei tájszólással.]

[Footnote 26: Mind = mint.]

[Footnote 27: Hsz. = Háromszék. Udv. = Udvarhely és Msz. = Marosszék.]

[Footnote 28: Erdv. = Erdővidék.]

[Footnote 29: Kopja-nyél hosszura.]

[Footnote 30: Hé = hő.]

[Footnote 31: Mik = melyik.]

[Footnote 32: Banyi = banya.]

[Footnote 33: Szénszapora fonásnak a lányok azt nevezik, midőn kitesznek egy eleven szenet, s a mig az elalszik, mindenik nyujt rendre egyet, majd kettőt, hármat s igy tovább, mig kialszik. A kinek nyujtása alatt elalszik, annak kikiáltják a szeretőjét, vagy néha át kell, hogy bújon egy szék alatt.]

[Footnote 34: Tés = te is.]

[Footnote 35: Hatalmasan, erősen.]

[Footnote 36: Meghalt.]

[Footnote 37: Fehérnemü.]

[Footnote 38: Miszlikbe = apró darabokba.]

[Footnote 39: Zellétség = rokonság.]

[Footnote 40: Másuvá = máshová.]

[Footnote 41: Pustog = suttog.]

[Footnote 42: Szinére.]

[Footnote 43: Igy ejtik Erdővidéken kívül helyett.]

[Footnote 44: Mező-Bánd falu Maros-Tordamegyében, pár mértföldnyire Maros-Vásárhelytől.]

[Footnote 45: Udvarhelymegyében.]

[Footnote 46: Háromszékmegyében.]

[Footnote 47: Csikmegyében fekszik, Bikszádhoz közel, valamikor őrtorony lehetett, romjai még ma is láthatók.]

[Footnote 48: Határos faluk Udvarhelymegyében.]

[Footnote 49: Háromszéken, az ojtozi-szoros közelében.]

[Footnote 50: Udvarhelymegyében.]

[Footnote 51: Az Ördög árka átvonul egész Székelyföldön. Más helyen Hom vagy Hunárka nevet visel.]

[Footnote 52: Bács = juhász.]

[Footnote 53: Siríti erősebb kifejezés a „csépeli“ helyett.]

[Footnote 54: Csenger, csöngör = sürü, bokros hely.]

[Footnote 55: Az idézett munkák teljes czimeit lásd gyüjteményünk első kötetének jegyzetei között.]

* * * * *

Transcriber's note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

4 |szülötte földiben |szülötte földibe’

6 |a foldre borúla |a földre borúla

7 |»Hát te hol jártál, szivem lelkem Jánosom? |»Hát te hol jártál, szivem lelkem Jánosom?«

7 |Az a földbe viszen |»Az a földbe viszen

8 |Házi rakományom |»Házi rakományom

10 |Kertembe’ nőtt tulipanom! |Kertembe’ nőtt tulipánom!

11 |el van válva.’ |el van válva.‘

13 |egy–egy aranyat |egy-egy aranyat

13 |karfája, akasztófája. |karfája, akasztófája.‘

14 |‚Add ide, add ide |»Add ide, add ide

14 |al-pókaruhának! |al-pókaruhának!«

14 |‚Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon!« |»Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon!«

16 |Isten előtt állok. |Isten előtt állok.«

17 |hat szép paripámot. |hat szép paripámot.«

17 |a dersi főbirót. |a dersi főbirót.«

20 |Hallottátok hirit |»Hallottátok hirit

22 |‚Ha őt meg nem őjük |»Ha őt meg nem őjük

24 |Ha őtöt nem öljük |»Ha őtöt nem öljük

24 |Bizon megöljük mü |»Bizon megöljük mü

26 |Az Isten házába |»Az Isten házába

32 |Magam is vig vagyok.« |Magam is vig vagyok.‘

38 |Tekénts az egekre |»Tekénts az egekre

55 |A sánta lábába. |A sánta lábába.«

58 |hanem csufot látunk |ha nem csufot látunk

61 |Lacscsa fel a kutya |Locscsa fel a kutya

61 |Hatvan katonádat! |Hatvan katonádat!«

61 |gyöngyös pártám.« |gyöngyös pártám.‘

71 |Vagy felőlem gondolkoztál? |Vagy felőlem gondolkoztál?«

72 |Holtom után sem nyughatom. |Holtom után sem nyughatom.«

77 |El kell nekem mennem! |El kell nekem mennem!«

79 |Kinek nincsen édes anyja. |Kinek nincsen édes anyja.«

80 |Édes fiam vedd el, |»Édes fiam vedd el,

82 |Te tetted-e Kispál Imre? |Te tetted-e Kispál Imre?«

87 |Tőlem rosszul telik idegen országba’. |Telem rosszul telik idegen országba’.«

89 |Vigon gyertyát tartasz? |Vigon gyertyát tartasz?«

91 |Engem s a gyermekem! |Engem s a gyermekem!«

94 |Én halálom, kora vesztem! |Én halálom, kora vesztem!«

94 |»Hová megyen hadnagy uram? |»Hová megyen hadnagy uram?«

98 |Fejem lehajtom könnyesen. |Fejem lehajtom könnyesen.«

103 |Nem eresztlek, kedves lányom, |›Nem eresztlek, kedves lányom,

104 |Megyek anyám, megyek, |»Megyek anyám, megyek,

105 |»Megyek anyám, megyek, |»Megyek anyám, megyek,

105 |Kapitányné leszek!… |Kapitányné leszek!…«

113 |A tiltott fából miért ettél? |A tiltott fából miért ettél?«

147 |A lakadalomra! |A lakadalomra!«

148 |Keservesen megsirattam. |Keservesen megsirattam.«

180 |Csili-csallalárom. stb… |Csili-csallalárom, stb…

194 |az sem jó |az sem jó.

195 |hogy a másé levél |hogy a másé levél.

195 |Arván marad |Árván marad

197 |Nagy-Baczon.) |(Nagy-Baczon.)

207 |édes anyám!?. |édes anyám!?

234 |Kiben lelken vigadhasson. |Kiben lelken vigadhasson.«

241 |Meg én Isten ucscseg én! |Meg én Isten ucscsegén!

254 |a többitől: |a többitől:)

254 |ül a »kisasszony.» |ül a »kisasszony«.

255 |e szavakkal: |e szavakkal:)

255 |többször egymásután. |többször egymásután.)

256 |mondóka kiséretében: |mondóka kiséretében:)

262 |és visszamondhassa. |és visszamondhassa.)

262 |többi kérdi: |többi kérdi:)

262 |a »csonka nagyapó» |a »csonka nagyapó«

303 |(Hamar oda lesz. |(Hamar oda lesz.)

309 |= Ne félj |– Ne félj

314 |(Azt mindig emelgetik. |(Azt mindig emelgetik.)

321 |halnak meg De |halnak meg. De

324 |az. itéletet |az itéletet

335 |ha megházasodnál |ha megházasodnál.

341 |egyik szol gálóját |egyik szolgálóját

341 |kérdést: Egy |kérdést: »Egy

344 |életben nem tatálkozom |életben nem találkozom

348 |de nem a testvéreíhez |de nem a testvéreihez

378 |abból jól b e lapátolt |abból jól belapátolt

386 |mint én!» A |mint én!« A

389 |TOBBET TUD |TÖBBET TUD

403 |Háromszékmegyében: |Háromszékmegyében.

419 |Homlodi Zsuzánna. |Homlodi Zsuzsánna.

419 |minduntalan szűkül?“ |minduntalan szűkül?«

420 |Nem tudom, nem láttam |»Nem tudom, nem láttam

420 |magát mulatozni.“ |magát mulatozni.«