Part 12
Hogy szeretlek, szegény földi öröm, mely fölserkensz a tavaszt harsonázó napsugaraktól, áldottak legyetek ápolatlan és mosdatlan kezek, amelyek az utcasarkon az ibolyacsokrot nyujtogatjátok, áldottak legyetek mennyországba vágyakozó piros és kék luftballonok, áldottak legyetek elkínzott, ráncos arcok, amelyek az utcán zölden mosolyogtok a rátok eső napfényben, áldottak legyetek kapualjban sütkérező nyomorékok, akiknek a lábaszára csomóban végződik, áldottak legyetek napszámosok, akik a fának támasztott létrán álltok és vagdaljátok a fölösleges ágacskákat, áldottak legyetek elmélyedt kereskedősegédek, akik a nyitott kirakat előtt a nyakkendőket aggatjátok a vékony rudakra, áldottak legyetek nikkelnyelű olcsó sétapálcák és hiú lilanyakkendők és neveletlen ízlésű tarka mellények, áldottak legyetek irodába siető kis szüzek gyönge mellecskéi és vékony lábacskái, amelyeknek tündéri vonala most hajlik, áldottak legyetek zokogó verklik oldalára pingált álomvárak és elfoszlott rococcoidyllek, áldottak legyetek pesztrák, akik kizörgetitek a gyerekkocsit a sétatérre, áldottak legyetek sáros labdák, melyeket üres telken a nyomorúság gyermekei rugdosnak, áldottak legyetek kis padok a kórházak udvarán, áldottak legyetek olajos papirral ragasztott ablakok, amelyeket ki lehet nyitni, áldottak legyetek fehérsapkás kávéfőzőlegények, akik éjjel kiállotok az utcára cigarettázni, áldottak legyetek árva szerelmes párok, akik estefelé kimentek a ligetbe sétálni, derékon ölelve egymást. Áldottak legyetek vén koldusok és fiatal csavargók, akik az országuton mentek és leültök az alacsony mértföldjelzőre a csizmátokat lehúzni. Áldottak legyetek gyámoltalan juhok, akik fölemelitek a fejetek és egymás felé bégettek és loncsos kutyák, akik marakodni kezdtek, áldottak legyetek pondrók a nyirkos pincében a hordók alatt, kik megérzitek, hogy a poros pinceablakon lesüt a nap. Áldottak legyetek fagyott magocskák a föld alatt, akik puhultok, dagadtok, kínlódtok és fölhasadtok és szűzi zöld füvecskét hoztok világra. Áldott légy mindenféle dudva veteményes kertben, szántóföldön, árokparton és szemétdombon, melyeket kiszurkálnak, kitaposnak, elpusztítanak mindig, mégis kijönnek a földre, egy kicsit élni akarnak ők is, mert süt a nap.
Tartalom.
Kis cikk a szeretetről 5 Újesztendő, vígság-szerző 8 Éjfél 10 Jégpálya 12 Scott kapitány 16 Hogy mulatnak 19 Magyarországból jövök 21 Tiszta mult a kiadóhivatalban 24 Földalatti 27 Sóhajok az orosz ballet körül 29 Vasárnap délután 32 Pathé-Journal 34 Egy másik ember 38 Krisztus a fájdalom útján 42 Husvéti séta 45 A halál a bábszínházban 48 Gyermeknap van 54 Néha olyasmit érzek 56 Egy úr a konflisra ül 59 A minap délelőtt 64 Szerelmi levelező 66 Menet 70 Egész héten a suffragette-ekbe 72 Anzikszkártya 74 Affér 81 Szeretek őgyelegni 85 A Ganz-gyárban 86 A kávéház fülkéjébe 89 Egy gyöngysor híre 94 Bizonyára te is 96 A nők 98 Eugénia és Emilia 101 Vasárnap 106 Nyáron elmegyek az uszodába 109 Állatmese 111 Nyár 113 Pest 117 A kacsa 119 Tegnap, 1913 augusztus 125 A kávéház fülkéjében 127 Tízéves találkozó 131 Nyár van még 134 Árva Pál 136 Pégoud 140 Tegnap bezártak 143 És fölemeltem a pálcámat 145 »Keresem az Istent« 147 Ma Budán adtam rendez-vous-t 150 Falevél 152 Tegnapelőtt este 155 Fürdőlevél 158 Az isztriai rabok 163 Szafonoff 165 Egy civilembert 168 Remélem, senkit se 170 Hold 173 Téli emlék 176 Francia dal 179 A kuglizó 182 Kálmán a hajón 186 Nem mintha nem lennének 190 Helén 192 Ez a pár nap 195 Este az utcán 197 Velence 199 Süt a nap 201