Part 8

II. Leopold Mária Thereziának másodszülött fia, mint nagyherceg huszonöt esztendeig oly ügyesen és kegyesen uralkodott Toskanában, hogy a jó és bölcs fejedelem nevét vívta ki magának. József fivérének halála után reá szállván a magyar korona, az országot nem igen csendes állapotban találta; a nemzetiség elnyomására hozott intézkedések fölébreszték a nemzet gondolkozó tagjait, s eddigi hibáikat jóvá teendők, nemzeti ruhába öltözködtek, a hazai nyelv hanyatlását figyelembe véve lelkesedve kezdék azt mivelni, a tudósok egy magyar tudós társaság létrehozásán törekedtek. A megyék is felvillanyozva a nemzet jogai és szabadságának megőrzésére és biztosítására erélyesen fölléptek. Leopold az ország nyugalmát uralkodásának fő céljául tűzvén ki, a nemzetet jogai fentartásáról bíztosította, a miért is Budára országgyülést hirdetett, a nádor választását elrendelte, s igy rövid uralkodása alatt is oly tetteket vitt végbe, melyek az ország előmenetét és nyugalmát megalapították. Legnevezetesebb a vallás szabad gyakorlatának törvényes megállapítása, és a jobbágyok szabad költözése. Megemlítendő az is, hogy az egyetemben, az akademiákban s gymnasiumokban, hol mindenütt a tannyelv latin volt, a magyar nyelv tanitását behozta; hogy a jászok, kunok és hajdu városok az országgyülésre követeket küldhessenek, megengedte.

Mig Magyarországban ily bölcsen uralkodott, a törökök a poroszoktól támogattatván, ismét fegyverre készültek, visszaadván azonban Leopold Belgrádot, Orsovát s a többi, József által elfoglalt helyeket, a háború ki nem ütött, hanem a belga ügyek miatt a franciákkal elegyedett hadba, melyet azonban, rövid betegség után meghalván 1792-ben, fiára hagyott.

I. Ferenc. 1792–1835 = 43 esztendeig.

87. A francia háborúk. A nemzet, különösen a főurak hazafiúi buzgósága.

Ferenc – II. Leopold fia – hosszu uralkodásának felét nehéz gondok alatt tölté, mert I. Napoleon francia császár, ki egész Europát megrendíté győzelmes fegyvereivel, Ferencet is megtámadta, meggyőzte, több tartományait elfoglalta, s mindaddig nyugtalanította, mig Ferenc a több europai fejedelmekkel egyesülvén, a félelmes hőst, az angolok a messze tengeren, egy sziklaszigetbe zárták. Ferenc 1804-ben osztrák császárnak nyilatkoztatván magát, 1806-ban a német császárságot letette. Ezután béke nyugvék az ausztriai tartományokon, s Ferenc tömérdek áldozatokkal járult Ausztriának, különösen Bécsnek, felvirágoztatására; mindazonáltal Magyarország sem maradt hátra, mert még midőn az ország egy része a csatamezőn királyáért harcolt, a másik rész nemes elszántsággal iparkodott a haza díszét és javát emelni. Nemes honfiak voltak azok, kik a XIX. század kezdetével a hazaszeretet legtisztább érzelméből a tudomány és mesterség gyarapítására összeállván, több intézeteket alapítottak, ilyenek: a váci siketnémák intézete; a keszthelyi gazdasági iskola, Festetics György gróf által alapítva (1802.), a nemzeti muzeum, melyet Szécheny Ferenc grófnak köszönünk (1803.). Több lelkes hazafiak bőkezűségéből támadt 1825-ben a vívó intézet Pesten; a lófuttatási egyesület, állattenyésztő társaság, s az ezekből keletkezett gazdasági egyesület Pesten; a nőegyletek, kisdedovó intézetek, s a mi legfőbb befolyással lett az országra, a „legnagyobb magyar“ Széchenyi István – Ferenc fia – gróf indítványára és szép példájára a magyar tudós társaság szinte adakozásokból állottak össze. Ugyan ezen nemes gróf több hazafiakkal egyesülvén, alkotta Pesten a nemzeti társalgási kört, Casino név alatt, s innen, az ország szivéből, sugárzott ki az egyesületi szellem, mire az ország külön vidékein hasonló körök támadtak. A kereskedés előmozdítására szinte egy társaság építé a Ferenccsatornát, és a Fiuméhoz a magas helyeken át vezető nagyszerü Ludovicea nevű útat. – A gőzhajózás a Dunán nagy sikerrel megkezdetett.

88. A pénzzavar. Az 1830-ki országgyülés. Cholera. Ferenc halála.

A hosszú francia háborúk költségei roppant adósságba verték a birodalmi kincstárt s az egész pénzügyet nagy zavarba bonyolították. A kormány e szomorú állapot enyhítésére többféle pénzügyi munkálatokat kisértett meg, de mind hasztalan; a szörnyü zavarból csak a devalvatio, vagy is a papirpénz értékének egy ötödre való leszállítása által lehetett kibontakozni (1811.), minélfogva öt forint egy forinttá lett, s igy az államadósság összege is, mely ezerhatvan millió forintra rugott, kétszáztizenkét millióra leolvasztatott. Hasonló leszállítás érte a magánosok pénzügyeit is, mi által sokan, kik előbb gazdagok voltak, elszegényedtek. E csapást még növelte az 1817-ki szük termés, minek következtében éhség támadván, számosan estek áldozatául. – Az ország ekkor mind hiában sürgeté, hogy országgyülés tartassék a pénzügy elintézésére, a kormány ezt, mint az egész birodalmat illető tárgyat, nem engedte a magyar országgyülés által eligazítatni, s ezután országgyülések csak 1825-ben és 1830-ban tartattak, mely utóbbiban Ferenc első szülött fiát, Ferdinánd főherceget, Pozsonyban september 28-án a nemzet örömnyilatkozatai közt nagy pompával megkoronáztatta. – A jövő év nyarán az Azsiában dühöngő epeláz – cholera – Europába átjövén, s hazánkat is meglepvén, számtalan lakost, különösen a köznépből, néhány órai kinos szenvedés után ragadt el, mire az elrémült, tudatlan nép azon gyanúból, hogy az urak a kutakat megmérgesítették, több helyen, kiváltképen pedig Zemplin, Sáros, Abauj megyékben fellázadván, az urakon irtóztató kegyetlenségeket követett el, míg gyors katonai erő és számos kivégeztetések által rendre nem szorítatott.

Ferenc az 1832-dik év végére országgyülést hirdetvén, 43 évi uralkodása után meghalt 67 éves korában, 1835-ben. Bölcs uralkodása által Magyarország alkotmánya megőrzése mellett az olasz forradalmat több izben szerencsésen elnyomta, s az osztrák birodalmat első rangú hatalommá emelte.

V. Ferdinánd.

89. Ferdinánd alkotmányos uralkodása; nevezetes törvényei; az ország fejlődése.

Harmadévben folyt az országgyülés Pozsonyban, midőn I. Ferenc király elhalt, s a már 1830-ban királylyá kent Ferdinánd a trónra lépett, ki bebizonyítandó, mennyire kivánja az ország törvényeit tiszteletben tartani és tartatni, az országgyülést folytatni rendelte; azután is a tapasztalt és törvénytisztelő nádor, József főherceg tanácsával élvén, oly szelíden uralkodott, miszerint jóságos melléknevet nyert; mindjárt koronáztatása után a nemzettől neki ajánlott ötvenezer darab aranyat, fejedelmi bőkezűséggel, részint a szükölködő adózó nép enyhítésére, részint a magyar tudós társaság pénzalapjának gyarapítására ajándékozta, s midőn látná a magyar nemzet nemes buzgóságát, és lelkes előretörekvését, tettleges részt sietett venni a hazai vállalatokban, mely dicső fejedelmi tulajdonságának méltányos elösmerésére, elegendő legyen itt csak annyit mondani, miként alig van intézet hazánkban, melynek létesítéséhez nem járult volna e fölséges fejedelem; az országgyülést is a törvényes időben, minden harmadik évben megtartotta.

Az 1836-ki országgyülés legnevezetesb törvénycikkei: az uri és jobbágyi viszonyok elintézése; a muzeum fölépítésére rendelt költség, és hogy a törvények magyar szerkezete eredetinek mondatott ki. – 1838-ban a Duna kiöntvén, iszonyú pusztításokat tőn; Pesten 2281 házat döntött halomra és számos életet temetett hullámaiba, Budán mintegy 500 ház roskadt össze; a két városban az épületeken történt kár sok millióra rugott, s az árviz még több áldozatba került volna, ha a fiatal, nemesszivü István főherceg – a nádor fia – és ennek példájára több derék s nemeslelkü mágnások csónakokba szállva, saját életök kockáztatásával az összedült házak közt mint védangyalok meg nem jelennek. Igy tudta a magyar nemesség mindig a veszély idején valódi nemes tettei által a nép tiszteletét, bizalmát kiérdemelni.

Az 1839-ki országgyülésen mezei rendőrség s váltótörvény alkottatott, melyek végrehajtására váltótörvényszékek állíttattak fel; épitendő vasutak, csatornák a törvény ótalma alá vétettek; a nemzeti szinház, melyet Pest megye buzgó fiai létre hoztak, 450-ezer forinttal segítetett. – Még fontosabb az 1843-ki országgyülés, melyben a magyar nyelv az igazgatás minden ágaiban teljes diplomatikai polcra emeltetett; nem nemesek birtok és hivatalképességet nyertek. – Ily jóságos fejedelem uralkodása alatt az ország mindinkább virágzóbb lőn; tudomány, művészet, ipar haladásnak indúltak, mit hathatóul előmozdítottak, a Pesten felállított József-ipartanoda, a Tiszaszabályozó társulat, mely kezdetének rövid ideje óta is már nagyszerü eredményeket mutat; az ipar és műegylet, zenészeti és festészeti akademia, takarék-pénztárak, dolgozó házak, biztosító társulatok, az épített vasutak; s igy az osztrák császár az alkotmányos Magyarországban hatalmas erőt és támaszt birván, még mindig első hatalom volt Europában.

90. József nádor halála. Az 1848-ki események.

Az 1847-ki év eleje gyászba borította a nemzetet, mert januar 13-án a szeretve tisztelt József főherceg ötven évi nádorsága után, mindenek kimondhatlan fájdalmára, elhalt. Az év végére összehivott országgyülés szép reményekkel kecsegteté az országot, azonban 1848-ki februar havának végén Párisban forradalom törvén ki, melyben a franciák királyukat elüzték, s csak hamar egész Europát megszállotta a forradalmi szellem; Bécsben már mártius 13-kán, s két nap mulva Pesten ütött ki a zaj. Bécsben egy nagy tömeg tódult a császári lak ellen, hangosan a köztársaságot ordítozván; ezen a fölséges uralkodó házat vég veszélylyel fenyegető rakoncátlanságnak csak a Pozsonyból épen jókor érkezett magyar országgyülési küldöttség vetett határt, mely kijelenté a tomboló bécsi népnek, miszerint a reformok – ujítások – miket Magyarország is ohajt, csupán a fölséges uralkodó ház iránti hüségen alapulhatnak! mire a jóságos fejedelem osztrák tartományainak az alkotmányt is megadta. Magyarország – hol a papság még a szent István király által neki adományozott tizedről nagylelküen lemondott, a nemesség, a földes urak pedig a jobbágyaik által eddig hübérül birt földeket kárpótlás mellett a jobbágyoknak engedték, az adózást a nép terhein segítendők elvállalták, s a népet átalában magok kiváltságaikban részesítvén, igy örök hálára lekötelezték – külön kormányt kapott felelős magyar ministeriummal. Örömben uszott az ország, és királya iránti lelkesedése határt nem ösmert; az országgyülés még azon évben Pestre hivatott egybe. Fájdalom, a magyarok örömét és boldogságát több német és cseh urak irigy szemmel nézték, kik Magyarországon a külön nemzetiségeket felizgatván, itt polgárháború ütött ki, s miután e miatt az udvar és magyar ministerium közt viszálkodás támadt, hazánk is forradalomba sodortatott, mire V. Ferdinánd az uralkodásról lemondott

Ferenc József

részére, ki erős hadakkal, s azon kivül az orosz cár által tetemes sereggel segítve, több véres csatákat vívott, s miután a magyar tábor fővezére a sereggel Világosnál, Arad megyében, 1849-ki aug. 13-án a fegyvert az orosz fővezér és tábora előtt letétette, a forradalmat megszüntette; a forradalom fejei részint a külföldre menekültek, részint Pesten, Aradon kivégeztettek. Vonjunk fátyolt a gyászos eseményekre! Ezután fölséges urunk leginkább német tanácsosokkal környezve Magyarországot, alkotmányát eltörülvén, mint örökös tartományt, az osztrák birodalomba kebelezte. A német és cseh urak elhagyván I. Ferenc és V. Ferdinánd politikáját, egy hatalmas egységes osztrák birodalmat kivántak teremteni. Nagyszerü eszme! de az eredmény megmutatta, miszerint az csak bolygó tüz, mely az utána futókat mocsárba vezeti, melyből bajosan lehet kigázolni. – A jólét és hatalom növekedése helyett a birodalom, ily rövid idő alatt is, szörnyen eladósodott, a népek elszegényedtek, s a köz elégűletlenség miatt hatalma annyira csökkent, hogy 1859-ben Olaszországban több csatákat vesztve, Lombardiát elvesztette. – Fölséges Urunk szivére vévén birodalmának inséges állapotát, különösen a magyar főurak közbenjárására, 1860-ki october 20-kán Magyarország törvényes alkotmányos állapotának visszahelyezését megparancsolta, s magát megkoronáztatni igérte.

A törvényimádó ország lelkesedve és kegyelettel nyúl ezred éves törvényeihez, általánosan ott fogván fel azokat, hol megszakadtak, s igy

Megfogyva bár, de törve nem,

Él nemzet e hazán!! –

Bécsben, nyomatott Jacob és Holzhausen-nél.

* * * * * *

Transcriber's note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

VII |fôldmiveléssel |földmiveléssel

VII |tndomány |tudomány

9 |tetőt elérní |tetőt elérni

9 |előttök. északról |előttök, északról

36 |oszággyülésen alkotott |országgyülésen alkotott

38 |1131-ben |1131-ben.

40 |ha Isiaslaw |„ha Isiaslaw

41 |mert a magyarök |mert a magyarok

53 |eredete. valamint |eredete, valamint

59 |Erdekesek és üdvösek |Érdekesek és üdvösek

77 |általábau számtalan |általában számtalan

89 |atyjánál a békessségre |atyjánál a békességre

107 |trónöröködés |trónörökösödés

112 |feliratai, Az |feliratai. Az

112 |nagyleelkü királynak |nagylelkü királynak

121 |bo ygó tüz |bolygó tüz