Part 63

[Footnote 116: A római papság nagyon ügyesen megtartotta ezeket a jelvényeket, példáját követte némely köztársaság is, többek közt Velencze. A velenczei kormány az állam bukása daczára is élvezi még ma is régi méltóságának pompája révén a nép egész szeretetét, egész tiszteletét és a tiarával ékeskedő római pápa után nincs se király, sem nagyúr, senki a világon, a ki oly tekintélyben állana, mint a velenczei doge, a kinek nincs hatalma, nincs tekintélye, de szentté teszi a pompája és a ki herczegi süvege alatt női hajdíszt hord. A Bucentaurus szertartása, melyen annyit nevetnek az ostobák, Velencze lakosságával vérét onttatta zsarnoki kormányuk fentartásáért.]

[Footnote 117: Helvetius De l’Esprit, II. rész, I. fej.]

[Footnote 118: Mintha volnának polgárok, a kik nem tagjai a városi hatóságnak és a kiknek ne volna, mint azoknak, részük a souverain hatalomban! De a francziák, miután alkalmasnak találták a polgár tiszteletreméltó nevét bitorolni, a mely egykor a gall városok tagjait illette, annyira eltorzították ezt a fogalmat, hogy most nem lehet rajta semmit sem érteni. Egy ember, a ki sok butaságot írt a _Nouvelle Héloïse_ ellen, feldíszítette aláírását _Paimboeuf polgára_ czímmel és azt hitte, valami kitünő élczet csinál ellenem.]

[Footnote 119: Elmélkedések korunk erkölcseiről. Duclos műve.]

[Footnote 120: Ez be van bizonyítva _Tanulmány a nyelvek eredetéről_ czímű munkámban, a mely irataim gyüjteményében található.]

[Footnote 121: Egy fényesen öltözött idegent megkérdeztek Athénében, hova való s ez azt felelte: _gazdag vagyok_. Ez véleményem szerint nagyon jó felelet volt.]

[Footnote 122: Montaigue II. könyv. 1. fej.]

[Footnote 123: Két nagyvilági nő, hogy az a szine legyen, hogy sokat mulatnak, törvénynyé teszi magára nézve, hogy sohase fekszik le reggeli öt óra előtt. Cselédségük a tél szigorúságában az utczákon rájuk várva tölti éjszakáját, alig bírva megóvni magukat a megfagyástól. Egy este, vagy jobban mondva egy reggel belép az ember abba a helyiségbe, a hol az a két oly sokat mulató nő számlálás nélkül pergeti az órákat: teljesen egyedül találja őket, – mindegyik alszik karosszékében.]

[Footnote 124: Mulierem fortem quis inveniet? Procul, et de ultimis finibus pretium ejus. Prov. XXXI. 10.]

[Footnote 125: Megjegyeztem már, hogy a kötekedésből és kaczérkodásból való visszautasítás megvan csaknem minden nőben, még az állatok között is és még akkor is, a mikor leginkább hajlandók megadni magukat. Nem figyelte meg soha a magatartásukat az, a ki ezt tagadja.]

[Footnote 126: Előfordulhat az életkor és az erő oly aránytalansága, hogy tényleges erőszakról is lehet szó; de itt a nemek egymáshoz való viszonyát a természet rendje szerint tárgyaljuk s ezért mindkét nemet abban a közös állapotban tárgyalom, a mely ennek a viszonynak alapjául szolgál.]

[Footnote 127: XXII. fejezet, 23–27. vers.]

[Footnote 128: E nélkül a faj szükségszerűen kiveszne, mert hogy fenmaradhasson, ehhez mindent összevéve kell, hogy minden nő átlag négy gyermeket szüljön, mert a született gyermekeknek körülbelül a fele meghal, mielőtt gyermekeket nemzhetne és kell, hogy kettő megmaradjon, a kikből apa és anya lesz. Vajjon megadják-e a városok ezt a népesedést?]

[Footnote 129: A nők félénksége szintén természeti ösztön azzal a kettős veszedelemmel szemben, melynek terhességük alatt ki vannak téve.]

[Footnote 130: A gyermek akkor lesz tolakodó, ha jól jár vele, de sohasem kéri ugyanazt a dolgot kétszer, ha az első válasz mindig visszavonhatatlan.]

[Footnote 131: Az olyan nők, a kiknek elég fehér a bőrük arra, hogy ellehessenek csipke nélkül, sok bosszúságot szereznének a többieknek, ha nem viselnének csipkét. Csaknem mindig a csunya nők csinálják a divatot s a szépek elég ostobák arra, hogy ennek alávessék magukat.]

[Footnote 132: Ha mindenütt, a hova azt írtam, hogy _nem tudom_, a kis leány máskép felel, nem kell megnyugodni feleletében és meg kell azt vele gondosan magyaráztatni.]

[Footnote 133: A kis lány azért mondja ezt, mert hallotta, de meg kell állapítani, van-e valami helyes fogalma a halálról, mert az a gondolat nem olyan egyszerű és nem is olyan érthető a gyermek számára, mínt az ember gondolná. Az _Ábel_ című kis költeményből (Gessner műve), láthatni annak példáját, hogy mikép lehet a gyermeket erre a gondolatra rávezetni. Ez a bájos költemény pompás egyszerüséget lehel, a melyet nem lehet eléggé elsajátítani, hogy a gyermekekkel társaloghassunk.]

[Footnote 134: Az örökkévalóság eszméjét az ész nem engedi az emberi nemzedékekre alkalmazni. Egy valóban végrehajtott számbeli egymásra következés összeférhetetlen ezzel a gondolattal.]

[Footnote 135: Tasso, Gierusaleme liberata, IV., 87. Az olasz vers értelme ez:

A nő sok művészetet tud, hogy szerelmi hálójába új imádó bonyolódjék; de nem marad mindenkivel váltig ugyanaz, minduntalan változtatja mozdulatait és pillantását.]

[Footnote 136: Tudom, hogy azok a nők, a kik egy bizonyos pontra nézve nyiltan állást foglaltak, nagyra vannak ezzel a nyiltságukkal és esküdöznek, hogy ezt leszámítva, nincs az a tiszteletreméltó tulajdonság, a mely ne volna feltalálható bennük, de tudom azt is, hogy erről sohasem győztek meg senkit, csak az együgyűeket. Ha el van távolítva nemük legnagyobb féke, mi marad meg bennük, a mi visszatartja őket? És milyen tiszteletnek tulajdonítanak értéket, ha lemondtak arról, a mely megilleti őket? Ha egyszer szabadjára eresztették szenvedélyeiket, nincs többé érdekük benne, hogy ellenálljanak nekik: _Nec fœmina amissa pudicitia alia abnuerit._ (Tacitus, Annales IV., 3.) Ismerte-e valaha író jobban az emberi szívet mindkét nemben, mint a ki ezt írta?]

[Footnote 137: Ovidius, Amores III. könyv, 4. elégia.]

[Footnote 138: Brantôme mondja, hogy I. Ferencz franczia király idejében egy fiatal leány, a kinek fecsegő szerelmese volt, tökéletes és szakadatlan hallgatást parancsolt neki, a melyet ez két egész napig oly híven megtartott, hogy azt hitték róla, valami betegségtől megnémult. Egy nap nagy társaságban a szerelmese, a kiről – ebben az időben még titokban folyt a szerelem – nem tudták, hogy az, azzal dicsekedett, hogy azonnal meg tudja gyógyítani és meg is telte azzal az egy szóval: _szóljon_. Nincs-e valami nagy és hősies dolog ebben a szerelemben? Mit tehetett volna ennél többet Pythagoras filozófiája minden nagyszerűségével? Melyik nő számíthatna manapság csak egy napig is ilyen hallgatásra, még ha teljes áron kellene is megfizetnie, a melyet csak tulajdoníthat neki.]

[Footnote 139: Horatius I. könyv. 6. old.]

[Footnote 140: Fénelon műve.]

[Footnote 141: Martialis XI. 20.]

[Footnote 142: Qui multum non tempus in usus suos confert… nec optat crastinum nec timet. Quantaculumque itaque abunde sufficiet, et ideo quandocumque ultimus dies venerit, non cunctabitur sapiens ire ad mortem. Seneca De brevitate vitæ. 7. és 11. fejezet.]

[Footnote 143: «Az utazás nekem hasznos mozgásnak látszik. Ha jobbfelől csunya, balfelé fordulok. Ha valami elmaradt mögöttem, visszafordulok; mindig a magam útján maradok… A legtöbben csak azért mennek, hogy megérkezzenek; hallgatag és nem közlékeny óvatosságba burkolózva és bezárkózva utaznak, óvakodva az ismeretlen levegő ragályától.» Montaigne III. könyv 9. fejezet.]

[Footnote 144: Tasso, Megszabad. Jeruzsálem. IV. 33 (Még nem mutatja, de szíve remeg az örömtől.)]

[Footnote 145: «A palotából kilépve négy holdnyi nagy kertet találni, körös-körül bekerítve és bezárva, beültetve virágos nagy fákkal, melyek körtéket, gránátalmákat és más legszebb fajta gyümölcsöket teremnek, édes gyümölcsű fügefákkal, zöldelő olajfákkal. Ezek a szép fák az egész éven át soha sincsenek gyümölcs nélkül, télen-nyáron a keleti szél édes lehellete egyszerre rügyezteti ki az egyiket és érleli a másikat. Látni a körtét és az almát megöregedni és megaszalódni a fáján, a fügét a fügefán és a szőlőfürtöt a tőkéjén. A kimeríthetetlen szőlőtőke szüntelenül új bogyókat terem; az egyiket megaszalják a napon egy lapos felületen, mialatt a másikat lemetszik; másokat préselnek már; a tőkén hagyják azokat, a melyek még virágjukban vannak vagy a melyek most kezdenek feketedni. Az egyik végen két jól művelt ágy van, egész évben virágokkal borítva; két forrás diszíti őket, melyek egyike eloszlik az egész kertben, másika pedig, miután átszeli a palotát, magas építményen a városba van vezetve, hogy felüdítse a polgárokat.»

Ez az Alkinoos királyi kertjének leírása az Odyssea hetedik énekében; azé a kerté, a melyben ennek a vén álmodozó Homérosznak és a korabeli fejedelmeknek szégyenére nem látni sem lugasokat, sem szobrokat, sem vízeséseket, sem gyepszőnyegeket.]

[Footnote 146: Megvallom, hogy Zsófia anyjának bizonyos hálával tartozom hogy nem engedte elcsúfítani a szappanban az olyan puha kis kezet, mint a kis lányé, a melyet Emil oly sokat fog csókolgatni.]

[Footnote 147: A képmutatásnak az a neme, a melyet itt gondolok, az ellenkezője annak, a mely őket megilleti és a melyet a természettől nyertek: az egyik abban áll, hogy ellepleznek olyan érzéseket, melyek megvannak bennük, a másik, hogy olyan érzéseket tetetnek, a melyek nincsenek meg bennük. Minden nagyvilági nő élete azzal telik el, hogy diadaljeleket csinál magának állítólagos érzékenységéből és soha nem szeret senkit, csak maga-magát.]

[Footnote 148: Ápolni egy beteg parasztot nem annyit tesz, mint hashajtót és mindenféle gyógyszereket adni neki s orvost küldeni hozzá. Épen nem erre van ezeknek a szegény embereknek szükségük betegségeikben, hanem jobb és bővebb táplálékra. Ti többiek bőjtöljetek, ha lázatok van, de ha a parasztjaitok lázasak, adjatok nekik húst és bort; csaknem minden betegségük a nyomoruságtól és a kimerüléstől ered; legjobb gyógyitaluk pinczétekben van, egyedüli gyógyszerészük a mészárostok kellene hogy legyen.]

[Footnote 149: Addison folyóirata, melynek franczia kiadása is jelent meg hat kötetben.]

[Footnote 150: Nyomorúságos önteltség a merőben könyv-önteltség! A filozófia tanulmányozásában minden, a mi szemünk elé tűnik, könyvül szolgál. Ez a nagy világ a tükör, a melybe bele kell nézni, hogy kiismerjük magunkat. Szóval azt kívánom, hogy ez legyen tanítványomnak a könyve. (Montaigne I. könyv. XXV. fejezet.]

[Footnote 151: A lélek (utazáskor) folyton gyakorlódik ismeretlen és új dolgok észlelésében és én nem tudok jobb iskolát az élet alakítására, mint folyton megmutatni neki annyi más életnek, igénynek és szokásnak különbözőségét és megízleltetni vele természetünk formáinak ily örökös változatosságát… Szégyenkezem, ha embereinket attól az ostoba hangulattól megmámorosodva látom, hogy elképpednek az övékkel ellenkező formákon; mintha az elemükön kívül volnának, mikor városukon kívül vannak; akárhova mennek, ragaszkodnak a szokásaikhoz és gyalázzák az idegeneket. Montaigne III. könyv IX. fej.]

[Footnote 152: Hulle Rajmund, a ki 1236-ban Majorcában született, a maga idejében egyetemes ismereteiről volt nevezetes. Mindenféle tudományok köréből írt értekezéseket. Rousseau itt arra a grafikai sémára gondolt, a melyet az érzékfölötti világról a scholastika szellemében csinált.]

[Footnote 153: Régi franczia utazók.]

[Footnote 154: Rousseau itt a crefeldi csatában elesett De Gisors grófra czéloz.]

[Footnote 155: Ha volna közös feljebbvalójuk, akkor ez nem lehetne más, csak az uralkodó és akkor a rabszolgaság joga a szuverénitás jogán alapulván, nem lehetne annak princzipiuma.]

[Footnote 156: E kérdések és megállapítások nagyobbrészt a _Társadalmi szerződésről_ szóló értekezésből valók, a mely maga is egy nagyobb műnek a kivonata, melybe erőmmel számot nem vetve, fogtam bele és melylyel regóta felhagytam. A rövid értekezés, melyet kiragadtam belőle és melynek főtartalmát itt adom, külön fog megjelenni.]

[Footnote 157: Emlékezni fognak, hogy itt csak a legfőbb hatóságokról, vagyis a nemzet vezetőiről akarok beszélni, a többi nem lévén más, mint ezen vagy azon a ponton való helyetteseik.]

[Footnote 158: Seneca de Tranqillitate animi. I. fej.]

[Footnote 159: Mióta ezt írtam, a _mellette_ szóló érvek kifejtettek a tervezet kivonatában; az _ellene_ szóló érvek, legalább azok, melyek szerintem megállják a helyüket, megtalálhatók irataim gyűjteményében a nevezett kivonat után.]

[Footnote 160: Ez alól a szabály alól csak egy kivételt tudok: Kínát.]

[Footnote 161: Francziaországban a nők rázzák le magukról előbb és ennek úgy is kell lenni, hiszen kevés lévén a kedélyük és nem akarnak egyebet, csak hódolatot s ha a férj nem hódol már, keveset törődnek a személyével. Más országokban ellenkezőleg, a férfi teszi magát előbb túl; ennek is úgy kell lenni, mert a nők hívek, de tolakodók s azzal hogy terhükre vannak vágyaikkal, megunatják magukat. Ezek az általános igazságok sok kivételt engednek meg; most azonban azt hiszem, általános igazságok.]

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

14 |csnáljanak |csináljanak

119 |látní, hogy |látni, hogy

181 |átlójánal fogva |átlójánál fogva

187 |közbülső hagjegye |közbülső hangjegye

280 |ábrákés ezek |ábrák és ezek

349 |mutatnek neki |mutatnék neki

365 |fiat a szökevény |fiatal szökevény

417 |viszem az önl … aztán jó |viszem az ön … aztán jól

494 |is tudnek |is tudnék

530 |tehát szepség |tehát szépség

561 |legbiztosahb |legbiztosabb

613 |a ket végpontot |a két végpontot

675 |közöm bozzá |közöm hozzá

690 |feglalkoznának |foglalkoznának]