Part 19
Ez ellen nem lehetett kifogást tenni. A grófné meg volt lepve, hogy a szép fiatal teremtés ily öreges vőlegényt választott, de nem szólott. A grófnak azonban a komorna viselete szeget ütött a fejébe s elhatározta, hogy Miskával mindenekelőtt Jucziról fog szólani.
Pár nappal rá megjött az értesítés, hogy az államügyész megengedi a Miskával való találkozást.
VIII.
Miska ránczba szedett homlokkal hallgatta volt a gróf szavait, ki arról biztosította, hogy ő nem volt árulója s hogy akarata ellenére történt az elfogatás. A gróf e daczos magatartással szemben, bár kínnal, de megtartotta nyugodt, majdnem kérlelő hangját. Szava által annyira kötve látta magát a haramia iránt, hogy kétségeivel szemben megalázta magát legbensőbb titkainak elmondásáig: elmondta Miskának, hogy mily aggasztó állapotban látta nejét s hogy kénytelen volt őt a titokba beavatni, hogy megmentse a megőrüléstől vagy a haláltól. Mind ennek kevés látható hatása volt a megátalkodott lelkű legényre, a ki hallgatva, gúnyosan fintyorított szájjal ült ott ágya szélén. – Lásd, – mondá a gróf végűl, – az oly hibát mindig meg kell bocsátani, a melyre az asszonynép viszi rá az embert. Én is azért bocsátom meg könnyebben, hogy gazdádra ráfogtad a fegyvert, mert szentül hiszem, hogy asszony izgatta cselekvésedet s hogy nem igen tehetsz róla. Igaz, tudod-e, hogy lakodalom lesz nemsokára Salkházán? A kis Juczit elveszi a Botos ispán. Ha megfogadod a szavamat s azt mondod a birónak, hogy a 6000 forintot ajándékba kaptad tőlem, akkor ott tánczolhatsz még a lakodalmon.
Miska üvöltött dühében. Hogy hozzámegy a vén gazemberhez – az a lelketlen, nyomorúlt teremtés, a kinek kedveért ő haramiává lett! Oly sietve, oly mohón, mintha csak arra várt volna, hogy ő börtönbe kerüljön! S ezzel odaborúlt gazdája elé, átkarolta térdeit és zokogva kért bocsánatot.
A grófot e könyek meg nem hatották; undorral bontakozott ki a kétségbeesett ember karjai közűl s csak azt tanácsolta neki, vonja vissza vallomását s igyekezzék innen kiszabadúlni – aztán menjen világgá. Az ajtóban aztán megfordúlt és még ezeket mondta: – Rajtad áll, hogy innen szabadúlj és hord máshová irhádat. Én megtettem mindent, hogy megegyengessem az utadat. De mivel abban a hitben voltál, hogy félek tőled, hát megmondom még azt az egyet, hogy szemem elé ne kerülj ebben az életben, mert szó nélkül lelőlek, mint a kutyát.
Ezzel kiment a gróf és Miska az ágyra dőlve, átengedte magát tehetetlen kétségbeesésének. Csak mikor kisírta dühét, akkor vette észre, hogy ágyán tárcza maradt; hatezer forint volt benne, egy része kisebb bankókra fölváltva.
Virradóra Miska el volt határozva, hogy vallomását visszavonja és szabadúlni igyekszik. A biró elé kivánkozott s ott elmondotta, hogy szerelmes volt, s kedvese hűtlensége vitte rá, hogy magát bűnnel vádolja. A pénzt urától ajándékba kapta; az összeg feltűnő nagyságát ura nagylelkűségével igyekezett magyarázni, valamint azzal, hogy a grófnak házasság előtti kalandjaiba be volt avatva.
De a biró és különösen az államügyész kötve hitt az új vallomásnak és új tanúkat idézett; köztük volt Juczi is. E lánynak rossz lelkiösmerete volt a dologban, s így természetesen azt hitte, hogy még erősebb gyanú alatt áll, mint mely a valóságnak megfelel; Miskától is félt, hogy ha hirtelenében ki talál szabadúlni, még akadályt gördíthetne esküvője elé. Megtett tehát minden lehetőt, hogy az inast bemártsa; erőszakos, álnok természetűnek mondta, olyan embernek, ki már őt is halállal fenyegette s kitől minden gonoszság kitelik. Az ő vallomása döntő lett s Miskát az első fokú biróság elítélte.
Két nappal rá megvolt a komorna menyegzője Botos ispánnal. Hét megyére szóló ünnepség volt az és heted napig is arról beszéltek volna, ha nem jő közbe egy még nevezetesebb esemény: a Miska elillanása a megyei fogházból. Reggelre kelve üresen lelték börtönét; az ablak nyitva volt, a vasrács keresztül reszelve, a falról egy kötélhágcsó lógott alá. A porkolábsegédnél két újdonatúj ötvenes bankót találtak. Világos volt, hogy meg volt vesztegetve; de hogy honnan vette Miska a pénzt, azt senki sem tudta kitalálni.
A gróf hallgatott. Örült a gazember szabadulásának, de nem volt ment minden nyugtalanságtól. Folyvást azon gondolkozott, hogy hová fordulhatott a legény és hogy mit fog csinálni? A mily szilaj lelkű ember, az ég tudja, hogy még mily gaztettekre vetemedik s most a gróf ezekért is felelősnek érezte magát. Egy este Juczit magához hivatta és intette, hogy vigyázzon, – ne menjen ki egymaga az erdő felé, mert Miska kiszabadúlt és ki tudja, hogy nem áll-e boszút terhelő vallomásáért. Az ispánné csak nevetett s azt felelte, hogy ő bizony nem fél Miskától; először is tiszta az ő lelkiismerete s aztán – tud ő Miskával bánni! A gróf boszankodott a menyecske könnyelműségén és jobbnak látta az ispán úrhoz intézni figyelmeztetését. Botos úr illendően megköszönte a jó tanácsot, mondván, hogy ő békés természetű, már hajlott korú ember, a ki senkit sem bánt s kinek nem is igen lehet bántódása. E mellett egy fényes kis revolvert húzott ki kabátja zsebéből. – Nem a Miska miatt vettem, méltóságos uram, hanem csak úgy. Öreg embernek, ha fiatal felesége van, mindig jó az ilyent magával hordani. – A gróf mosolygott az őszfejű fenelegényen és kissé nyugodtabban tért szobáiba.
Hajnal felé az ispán kertje felől két lövés dördűlt el. A kik odasiettek, Juczit és Miskát főbe lőve találták a porta alatt. A Juczi kendőjébe csavarva ott lelték az ispán minden készpénzét. Világos volt, hogy szökni készült a kiszabadúlt zsiványnyal; de Miska részéről a szöktetési terv csak ürügy lehetett s amint az ispánnét a ház határáig vitte, agyonlőtte őt is, magát is. Ezt bizonyította a közhit szerint az az újdonatúj revolver, mely Miska jobb keze felől találtatott.
Ez volt az általános fölfogás, melyhez a törvényszék is csatlakozott. A gróf nem merte jobban megnézni azt a revolvert, mely előtte igen ismerősnek tetszett. Botos ispán két héttel rá fölmentését kérte és meg is kapta.
Így beszélték el nekem a kis történetet. A ki ért az efféléhez, novellát is csinálhatna belőle.
TARTALOM.
DÓCZI LAJOS. Irta: _Mikszáth Kálmán_ V CARMELA 1 I. Villa Montelione 3 II. Partos úr festménye 10 III. Az Egyik 17 IV. Küstner Oszkár 31 V. Elméletek 42 VI. A Másik 50 VII. Ledér asszony 60 VIII. Hogyan történt? 75 IX. Haditanács 89 X. Szereti-e az urát? 97 XI. Viszontlátás – elválás 110 XII. A herczeg naplójából 119 XIII. Kiderül 145 KIS MURÁNYVÁR. Diáktörténet (1866) 157 I. Emma 159 II. Andaffy Béla joghallgató úrnak helyben 163 III. Egy parfümirozott levél következményei 168 IV. Egy nyugtalan éj 176 V. A levél 181 VI. Stadiumok 185 VII. A katasztrófa 190 VIII. «Kis Murányvár» megvétele 192 MENNYI? 199 FIFINE BOSSZÚJA 227 SAECKERHETS-TAENDSTICKOR 261 EGY VEGYES HÁZASSÁG 281 A GRÓF SZAVA 309
KÉPJEGYZÉK.
1. Dóczi Lajos arczképe II 2. A tengerpart 4 3. Egy árnyas szőlőlugas bejáratához értek 6 4. Mindketten visszatértek a festmény elé 12 5. Ezen esetlenül faragott szigeten 31 6. Festő szerepemet meglehetős szabatossággal játsztam 52 7. Éljen a Sängerei. Ich pfeif’ auf Ihre Aristokratie 62 8. Egyszer életemben nem mondtam igazat 80 9. Úgy találtam, rendkívül szép és vidám teremtés 82 10. Tudta, hogy szép 86 11. Hogy szeretem-e az uramat? 104 12. Melyik Spadaro Carmela? 127 13. Sem jobbra, sem balra nem vetvén egy pillantást 160 14. Kérem – mondá szenvedést eláruló hangon – a levelet 173
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
10 |Pnrtos úr |Partos úr
13 |szabdulni |szabadulni
14 |fenérnemű |fehérnemű
27 |legalabb |legalább
54 |ancapribeli |anacapribeli
73 |Nem teszek |– Nem teszek
74 |mos is |most is
76 |viszoyban |viszonyban
78 |megyónunk |meggyónunk
79 |felreeső |félreeső
81 |mar is |már is
81 |kertem |kértem
102 |néze |nézve
106 |hiháját |hibáját
114 |túlzott |túlzotr
126 |«Én meg« |«Én meg»
127 |nézve! |nézve!»
133 |donc! |donc!»
141 |rejtély |rejtélyt
148 |feléségére |feleségére
151 |magamban erő |magamban erőt
153 |annnyit |annyit
161 |«Jó estét«-tel |«Jó estét»-tel
184 |Evelinád.“ |Evelinád.»
205 |nemsokárá |nemsokára
219 |fötétlenül |föltétlenül
221 |Ehagyom |Elhagyom
224 |Budapesről |Budapestről
230 |megehetősen |meglehetősen
233 |öngyilkoság |öngyilkosság
235 |aszzony jót |asszony jót
237 |benünket |bennünket
260 |Igazan |Igazán
265 |rosszullétról |rosszullétről
272 |öltalálja |föltalálja
290 |»Rényi |«Rényi
293 |ő esak |ő csak
296 |többi. |többi.»
298 |barónőnek |bárónőnek
302 |ez a kez |ez a kéz
303 |mélyéból |mélyéből
305 |Mengengedem |Megengedem
318 |Veszedelmes |– Veszedelmes]