Part 16

Regényeinek, elbeszéléseinek világias hangja – úgy hiszem – az önművelés számításainak tudandó be. Egy bámulatos tudós gyöngesége, aki hálából szerette a világot. Aki tudta, hol lehet hozzáférni könyvtárakhoz, galériákhoz, szép épületekhez, laboratóriumokhoz, tudósokhoz, szabadidőhöz, s aki nem nagyon bizakodott a szegénység és rongyosság kárpótlásaiban. Sokrates szerette Athént, Montaigne Párist s Staelné asszony azt mondta, hogy csupán Páris a sebezhető pontja. Ennek megvan az előnye. A legtöbb lángelme rendesen oly rosszul ellátott és beteges, hogy az ember mindig máshol szeretné őket látni. Ritkán látunk köztük olyant, akit ne bántana, ne borzongatna az élet. E jó és törekvő emberek orcáján halvány szégyenpír ég és bizonyos torzvonás látható. Ám Goethe egészen otthonosnak és boldognak érezte magát századában és világában. Mindenkinél alkalmasabb volt az életre és jobban örült a játékának. A műveinek kultúrtörekvésük adja meg az erőt. A föltétlen, örök igazság eszméje anélkül, hogy a magam lelke kibővítésével hoznám vonatkozásba: magasabbrendű. Magunkat a költői ihlet áradatának átengednünk: magasabbrendű. Ám, ha az ő írásainak indítékát összehasonlítjuk azokkal, amelyek Angliában és Amerikában a könyvírás rugói, az ő igazsága is igazi s tud is hatni mint igazság. Így adott ő vissza a könyvnek legalább valamit hajdani hatalmából és méltóságából.

Goethe, túlművelt országban s korban született, amidőn a tehetséget agyonnyomták a könyvek és mechanikai segédeszközök s az igények szétszóró változatossága. S íme, ő megtanította az embereket, hogyan kell rendezniök ezt a hegynyi vegyességet s hogyan kell szolgálatukba hajtaniok.

Napoleonhoz teszem abban, hogy mindketten képviselői annak a türelmetlenségnek és visszahatásnak, amelyet a Természet a konvenciók hullaháza ellen gyakorol. Mindketten kemény realisták, akik, tanítványaikkal együtt külön-külön az ő korukban s minden jövendő korra nézve rátették a fejszéjüket a képmutatás fájának gyökerére. Ez a lelkes munkás, nem hajtva népszerűségtől vagy egyéb külső indítéktól, enkebléből merítette munkássága indítékait és tervét, egy óriás terhét vállalta s ernyedetlenül s pihenés nélkül – legfeljebb azzal a pihenéssel, amellyel céljainak váltogatása jár – még nyolcvan éves korában is első buzgalma kitartásával dolgozott.

A modern tudomány végső tanítása az, hogy a legmagasabbfokú egyszerűséget nem néhány elem, hanem a legmagasabbfokú bonyolultság, összetétel hozza létre. Az ember a legösszetettebb lény; a túlsó végén áll az orsóféreg, a «volvox-globator.» Tanuljuk meg, mint kell járadékot és jövedelmet húzni a régi és újabb korok roppant örökségéből. Goethe megtanít az élet bátorságára s arra, hogy minden kor egyenlő, hogy az egyik-másik korszak hátrányai csak a nyúlszívűek számára azok. A géniusz az ő verőfényével és mennyei zenéjével ott lebeg a legvakabb és legsüketebb korszakok fölött is. Sem bírság, sem megbecstelenítés nem tartóztathatja föl útjukban a nagy embereket és nagy időket. A világ fiatal: a valaha élt nagy emberek szeretettel hivogatnak. Nekünk is Bibliát kell írnunk, hogy megint egybekössük az Eget a Földdel. A lángész titka, hogy ne tűrjön bennünk hazugságot; hogy megvalósítsa minden tudásunkat; hogy a mai élet magasrendű kifinomulásától, a tudományoktól, könyvektől, emberektől hitet, igazságot, célt követeljen s elsősorban s végül, leginkább, végtelenül: hogy becsüljön meg minden igazságot azáltal, hogy mindig követi, gyakorolja.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: «Szerelem, Barátság, A költő». (Rózsavölgyi és Társa 1920.) – «Természet, Ember, Társadalom.» (Franklin, «Kultúra és Tudomány» 1921.)]

[Footnote 2: Gautama = Buddha.]

[Footnote 3: Böhme Jakab, a misztikus rajongó csizmadia, 21 teozófus irat szerzője (1575–1624). – Swedenborg Emánuel svéd természettudós és teozófus (1688–1772); l. az utóbbi, róla szóló tanulmányt.]

[Footnote 4: Mencius, khinaiasan Meng-tse 350 K. e. körül Konfu-tse vallásrendszerének nagytekintélyű tanítója. Loo fejedelemségben (a mai Shantungban) született Konfu-tse.]

«Ever their phantoms rise before us, Our loftier brothers, but one in blood; At bed and table they lord it o’er us, With looks of beauty, and words of good.» [Footnote 5:

(«Előnkbe áll szünetlen árny-alakjuk, Nemesbek ők, bár vérünkből valók, Ágyunknál látjuk, asztalnál hallgatjuk, Nézésök oly szép, szavaik mi jók.»)

_Szász_ Károly fordítása.]

[Footnote 6: Emersonnál: «without breach of _good manner_», (szóról-szóra: a «jó modor», «illendőség» megsértése nélkül). L. a «Jó modor» _(Manners)_ c. tanulmányt is Emerson Természet, Ember, Társadalom c. kötetében, a hol a gentleman-erkölcs lényegét fejtegeti.]

[Footnote 7: Teljesen emlékeztet Nietzsche-Zarathustra szavaira. (W. Ö.)]

[Footnote 8: «Kabbala» a héberek hagyományos titkos tanainak foglalatja.]

[Footnote 9: Boswell James (1740–1795) oly rendkívül dicsőítő modorban írta meg dr. Johnson Samuel tudós lexikographus és író (1709–1784) életrajzát, hogy szolgai bámulata szinte közmondásossá vált. «Bosvellismus» a Boswell-féle stílus.

_(Ford.)_]

[Footnote 10: Patrick; az írországiak gúnyneve.

_(Ford.)_]

[Footnote 11: «Becsületes, szabályos játék», de meghagytuk az angol, kifejezőbb és már nálunk is gyökeret vert jelszót.

_(Ford.)_]

[Footnote 12: Iszlamita erkölcstan.]

[Footnote 13: Északamerikai.]

[Footnote 14: Robert Malthus (1766–1834) angol közgazda, akinek népesedéstana szerint a népesség szaporodása gyorsabban történnék, mint az eltartására szükséges élelmiszereké, s egyéb javaké, úgy hogy ennek éhenhalás lehetne a következménye, ha háborúk, ragályok, nemi önmegtartóztatás nem lassítanák a szaporodást. Ebből a neo-malthusianusok a fogamzás meggátlásának stb. szükségét vonták le.

_(Ford.)_]

[Footnote 15: Plato több művében előforduló meseország a tengerben.]

[Footnote 16: Az, hogy Bohn «Serial Library» gyűjteményében megjelent Plato kitünő fordítása, amelyet az olcsó sajtó egyik legnagyobb jótéteményeként becsülök, alkalmat ad még néhány futólagos megjegyzésre erről az állócsillagról.]

[Footnote 17: Szász Károly fordítása. Az eredetiben:

«… He, that can endure To follow with allegiance a fallen lord, Does conquer him that did his master conquer And care s a place in the story»]

[Footnote 18: Szász Károly fordítása. Az eredetiben:

«The realms of being to no other bow, Not only all are thine, but all are Thou!»]

«Go boldly forth, and feast on being’s banquet; Thou art the called, – the rest admitted with thee.»] [Footnote 19:

[Footnote 20: Szász Károly ford. Az eredetiben:

«… Indeed, it takes From us achievements, when performed at height, The pith and marrow of our attribute.»]

[Footnote 21: Schelling és követői.]

[Footnote 22: Szász Károly fordítása. Az eredeti («De rerum natura» Liber I. 835 stb.) így szól:

«Ossa videlicet e pauxillis atque minutis Ossibus sic et de pauxillis atque minutis Visceribus viscus gigni, sanguemque creari Sanguinis inter se multis coeuntibus guttis; Ex aurique putat micis consistere posse Aurum, et de terris terram concrescere parvis; Ignibus ex igneis, humorem humoribus esse».]

[Footnote 23: Héber theologiai kifejezések a husvéti áldozat, mérték és papi öltöny megjelölésére.]

[Footnote 24: Érdekes, hogy annyi évtizeddel azután, hogy ezt az ítéletét írta, a német könyvkereskedelem központi, napi közlönyében sűrűn olvasom a «Desiderata» közt a Swedenborg műveit.

_(Ford.)_]

[Footnote 25: Angol udvari festő.]

[Footnote 26: «Wer nicht liebt Wein, Weib und Gesang, Der bleibt ein Narr sein Leben lang.»]

[Footnote 27: Shakespeare kortársa, drámai költő.]

[Footnote 28: Egy VI. századbeli indus mesegyűjtemény az Ötös Könyv (Pancsatantra) állítólagos szerzője.]

[Footnote 29: «Master of revels» = udvarmester, aki a vigasságok vezetője a királyi udvarban.]

[Footnote 30: «Pilgrim’s Progress», John Bunnyan (1628–1688), híres puritán költő komor költeménye.]

[Footnote 31: 1 «league» = 3 British mile = kb 4·83 km. Tehát ez esetben a távolság kb 2·5 km volt.]

[Footnote 32: Célzás Molière darabjára.]

[Footnote 33: Célzás D’Israeli (Lord Beaconsfield későbbi miniszterelnök) «Coningsby, vagy az új nemzedék» c. regényére. (1844.)]

[Footnote 34: Emerson először így idézi, még pedig helyesen, mert a Goethe-irodalom szerint ez volt az eredeti cím, s nem a _Wahrheit und Dichtung_, amelyet némely későbbi kiadás jobb hangzat végett fölvett.

_(Ford.)_]

TARTALOM.

Előszó 5 I. A nagy emberek haszna 7 II. Plato; vagy: a Filozófus 37 III. Plato: újabb adalékok 72 IV. Swedenborg; vagy: a Misztikus 81 V. Montaigne; vagy: a Szkeptikus 125 VI. Shakespeare; vagy: a Költő 156 VII. Napoleon; vagy: a Világ embere 182 VIII. Goethe; vagy: az Író 212