Part 10

Boldog volna az emberiség, ha csak annyi bűnt követnének el, amennyit a bíróságoknak alkalmuk van megfenyíteni. És boldogtalan volna, ha csak az volna a szabadság, amit a törvény mindenki számára biztosít.

* *

Bismarck egyszer azt mondta a politikáról, hogy olyan, mint a sakkjáték. Az, aki csak nézi és nem ért hozzá, minden huzás után azt hiszi, hogy már vége van; pedig a játék még csak azután kezdődik igazából.

Az élet is éppen ilyen. Aki nem ismeri egészen, azt hiszi, hogy minden csalódásnál vége van, holott rendesen a csalódások után kezdődik csak el.

Nem tartozunk a világnak annyival, amennyivel hisszük. Sohasem kapunk tőle annyi becsülést és tiszteletet, mint amennyi lemondást és önmegtartóztatást adunk érte cserébe.

A túlságosan jó emberek a világgal rendesen rossz üzletet csinálnak.

* *

Az emberi szellem, ha fejlődésnek ereszkedik, kellemetlen szagot terjeszt maga körül, mint a must, ha erjedni kezd. Aki a tiszta bort akarja, ezt is el kell tűrnie.

* *

A betanult előkelőség úgy zörög az emberen, akár az indiánusokon a sok felakgatott üveggyöngy és rézcifraság.

* *

Az őszinteség és igazságosság sokszor katasztrófa felé visz; de megmenti az embert a belső ellenmondásoktól és a morális szenvedéstől.

Amely emberrel kijönni nem tudsz, kerüld ki. Ha nem lehet, nőj a nyakára.

* *

Aki sokat beszél, a cselekvés idejét agyonbeszéli. Egy módja van az élet meghosszabbításának: ha fontolgatásainkat megrövidítjük és cselekvéseinket megszaporítjuk.

* *

Aki azt állítja, hogy a férfiak a szerelemben rosszabbak mint a nők, ne felejtse el, hogy száz férfinak jóval több mint száz nőre van szüksége, hogy rossz lehessen.

* *

Az észt a tudás gyarapítja, a jellemet a gyakorlat.

* *

A nemzetvagyon pazarlása az aszfaltjárdán megy végbe, a gyarapodás a derékúton, ahol a téglával és árúkkal megrakott vastagkerekű kocsik járnak.

Csak a tökéletlen ember gyűlöli meg azt, aki megmondja neki a fájdalmas igazságot. A tökéletesebb ember a velejáró keserűséget hamar megbocsátja, mivel tudja, hogy kenyérre és igazságra minden embernek szüksége van.

* *

A képmutatás felerészben abból áll, amit az emberek beszélnek, felerészben pedig abból, amit nem beszélnek.

Ez az utóbbi felerész a nagyobb és veszedelmesebb.

* *

Ha az embert a társadalmi életben lényeges dolgai tekintetében mély hallgatás veszi körül, tudnia kell, hogy hibás úton jár, tehát változtatni kell útirányán.

* *

Az emberi intézmények javarésze az ösztönön alapul. Erre mutat az is, hogy sem az iskolában, sem az életben nincs kifejlődve a jutalmazások rendszere, míg ellenkezőleg, a büntetések rendszere csodálatos tökéletességig kiképződött.

* *

Legbecsesebb igazságaink olyanok, mint fehérneműink. Legközelebb állanak hozzánk. Mindenki tudja, hogy vannak és még sem szokás róluk beszélni.

Az pedig kár, hogy intim igazságainkat nem szoktuk oly gyakran kimosatni, mint fehérneműinket.

* *

Aki valakivel jót tett, félig tette csak, ha hálátlanságát nem vette előre számításba. Nem azért, mert a hálátlanság általános emberi tulajdonság, hanem azért, mert az olyan _jócselekedet_, amiért viszonzást várunk, nem érdemli meg ezt a nevet.

* *

Kimutatható a legdicsőségesebb csalásról is, hogy ahhoz az okosságnak sohasem volt semmi köze.

Kétféle igazság van: emberi és isteni. Az emberi törekszik istenivé lenni, de sohasem lehet azzá. Az ember igazi tragédiája abból áll, hogy az isteni ítélőszék előtt megdicsőülés várhat rá ugyanakkor, amikor az emberi fórum előtt tökéletesen elveszíti a pörét.

* *

Igen sok olyan bűn is van, amit ha elkövettünk, szent Péter mosolyogva fenyeget meg bennünket a menyország kapujában és – beereszt.

* *

Embertársainkat sokkal könnyebb sírásra fakasztani, mint nevetésre. Elég ha egy gyujtót gyujt meg valaki és azt más valakinek a ház-eresze alá tartja.

* *

»Szólj igazat és betörik a fejed.« Igen, de mikor sok olyan igazság is van az életben, ami szintén nem megy be az emberek fejébe másképpen, csak ha betörik.

Ha a világot olyan könnyen meg lehetne javítani, amint mondják, már régen szabadalmat vett volna rá valaki.

* *

Különös, hogy azok a leányok, akikben nincs meg az önfeláldozás, türelem, lemondás és alázatosság nagy erénye, éppen a – zárdába vágyakoznak.

* *

Ne keressük a _tökéletes igazságot_; elégedjünk meg azzal, amit elérhetünk. A művészetben a valóság jelképe a tükör és könnyen be lehet bizonyítani, hogy még az is csak fonákul mutatja a valóságot.

Állj a tükör elé, emeld föl a jobbkezedet és meg fogsz győződni, hogy hasonmásod a _bal_kezét emelte föl.

* *

A bölcsesség olyan háziállat, mely a szegények és szerencsétlenek házában szokott tartózkodni.

A hivatal a náthától abban különbözik, hogy azt sokkal nehezebb megkapni.

* *

A nő tudása ne legyen kisebb, mint a férfié, de legyen – más.

* *

A szerencse: ajándék. Ha az ember igazságosan összeméri cselekedetei értékét bajaival és szerencsétlenségeivel, okvetetlenül rájön, hogy szenvedéseit megérdemelte.

Az, hogy valakit szerencse ér, csak az emberi tökéletlenség bizonyítéka.

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

68 |idegrendeszr |idegrendszer

105 |haladottab |haladottabb

171 |asszonyé,; csakhogy |asszonyé; csakhogy

197 |többbel |többel

207 |bálben |bálban]