Part 12

Lassan esteledett. A szálló szürkületben mind határozottabban fénylett a farkasok tekintete. Négy, öt, hat pár szem. A nagy örvös letámasztotta a fejét két első lába közé, halkan morgott és olykor, hirtelen, mint a villámlás, megfénylett hatalmas fehér fogsora. A többiek nem válaszoltak, csak mozdulatlan rá szegezték éhes, zöld, szúró tekintetüket…

Beesteledett…

Hat farkas haladt lefelé, a tanyák felé, a juhok felé. Sorban ügettek, egy nyomba léptek. Ugy suhantak végig a havon, mint valami nagy komondorok árnyai. Olykor megálltak, füleltek, aztán haladtak újra, tovább, tovább…

Az oldalban, ahol megültek volt az este, nagy vértócsa maradt az összetiprott havon. Egy-egy marék szőr hevert a hóban szanaszét. Farkasszőr. Pár lépéssel lennebb az oldalon, ahova a súlya lecsúsztatta, egy leszakított óriás farkasfej feküdt. Az álla befúródott a hóba, hatalmas szája tátva volt, mintha még mindig harapni akarna. Üveges szemei ridegen, kifejezéstelenül tekintettek a holdvilágos éjbe…

TARTALOM.

A haldokló oroszlán 5 Az a szamár Trocsányi 34 Élő kisértetek 57 Havasi történet 75 A császár titka 103 A szépség mint cselekvés 120 A fileglorietta 135 A rettentő Safranics és a kis Borbálka 147 A kisértés temploma 176 Farkasok 185