Part 15

A bújdosásnak hosszú voltáról panaszolkodni haszontalan, és nem jó; mert azzal meg nem rövidítjük, hanem még nehezebbé és hosszabbá tészszük. A nyughatatlansággal való szenvedés sokkal súlyosabb, és a panaszolkodással való szenvedést az isten meghosszabbítja; mert olyankor mintegy rúgódozunk akaratja ellen. Ha elhitetnők magunkkal, hogy a bújdosást az isten jovunkra adta, könnyen szenvednők. A pedig nincsen másképen, mert az isten mindenben csak a mi jovunkot tekinti. De az ő bölcs ítélete másképen tekinti a mi jovunkot, mint mí magunk; mert mí csak azt tartjuk jónak, amivel kívánságunkat bétölthetjük. A vallásunk szerént azt kell tartanunk, hogy bújdosásunk mind hasznos, mind szükséges. De azonkívül is, ha az isten valakit haza vinne közűlünk, jobban meg tudná becsülni hazáját és örökét. Nám a tékozló fiú, amég a háza rakva volt kalácscsal, bélessel, addig esziben sem jutott a fekete kenyér; de mihent a makkra szorúlt, akkor elfelejtvén a kalácsot, csak a fekete kenyeret suhajtá. Ne panaszolkodjunk hát a bújdosásról. Vegyünk mindent jó szívvel az isten keziből, és úgy bújdosásunk igen könnyed leszen. Vagyok és leszek ami voltam.

LXXXVIII.

_Rodostó, 24. martii, 1728._

Kedves néném, tegnap egy kevés sírás, könyveknek forrási voltanak itt nálunk. A pedig azért volt, hogy György herczeg tegnap elmene innét egy franczia hajón Francziaország felé. Legnagyobb fogyatkozást azt találom benne, hogy magyarúl nem tud. De a nem az ő vétke. Németek nevelték, akik csak a Miatyánkot sem engedték volna, hogy magyarúl megtanulja. Vagyon ugyan egy kis anyai természet benne; de idővel talám elhagyja. De másként jó szívű. És ahová megyen, az az ország még nagy hasznára lehet; mert jó iskola. A szegény urunk, aki is igen szereti a gyermekeit, nehezen válék meg tőlle. De ebben az országban mit lehet tanulni, azt tudjuk: sohult pedig úgy el nem únja az ember magát, mint itt; mert semmi üsmeretséget nem vethet, senkihez nem mehet, és, hacsak valamiben nem szereti magát foglalni, mindenkor a nagy unadalomban forog. Hogy pedig minden úgy töltse az időt, mint a mi urunk, arra az isten ajándéka kívántatik; mert ebédig az olvasásban és az írásban tölti az időt; ebéd után pedig, aki látná, azt mondhatná, hogy valamely mesterember; vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergában dolgozik. És az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgácscsal, hogy maga is neveti magát. És úgy izzad, mintha munkája után kellene enni kenyerét. Őtet minden csudálja; ő pedig neveti az olyat, aki azon panaszolkodik, hogy elúnja magát. Ritka, édes néném, aki így tudja az időhöz alkalmaztatni magát, mind pedig, hogy úgy mondjam, az időt magához alkalmaztatni. A fia, azt úgy végben nem vihetvén, jól tette, hogy elment. Kívánjunk neki szerencsés útat, és hogy hazáját még láthassa meg. Hát mí? Mí is azért éljünk egészségben, míg istennek tetszik.

LXXXIX.

_Rodostó, 3. octob. 1728._

Kedves néném, hogy e világon lévő szarándokságunkot el ne felejtsük, az elmúlt holnapnak 9-dik napján táborozni mentünk volt csak három mélyföldnire egy kis török falu mellé. Nincsen e világon semmi szomorúabb, mint amely várost vagy falut csak török lakja; mert olyan helytt sem embert, sem asszonyt nem láthatni az útczákon, még gyermekeket sem. Azt tudná az ember, hogy mind kiholtak a faluból; mert itt kiki csak a maga házánál ül, kivált az asszonyok, nem úgy mint nálunk. Elég a, hogy ott úgy töltöttük az időt, amint lehetett. De az urunknak a lábai hogy dagadozni kezdének, tegnap visszájövénk az édeskeserű laktunk helyére. Azt tudom, nem fog ked panaszolkodni a hosszú levélre. Édes néném az egészségedre vígyázz.

* * * * * *

Transcriber's note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

9 |ennekem írjon |énnekem írjon

13 |megszortíották volt |megszorították volt

21 |Edes néném |Édes néném

30 |érkezett Orleans |érkezett, Orleans

41 |és as zépség |és a szépség

42 |fahint ád |tahint ád

52 |látjuk meg egymást |látjuk még egymást

56 |építeek. Vnénaló |építenének. Való

63 |En pedig majd |Én pedig majd

64 |itt szokás, |itt szokás.

106 |lerázhatnánk magukról |lerázhatnánk magunkról

114 |tömlöztartó azon |tömlöcztartó azon

122 |hozsája mégyen |hozzája mégyen

125 |Azert is |Azért is

161 |közepe nyughatatlanség |közepe nyughatatlanság

170 |banem csak |hanem csak

181 |„A vezér erre |A vezér erre

185 |ennekem a sem |énnekem a sem

185 |En eleget |Én eleget

192 |kívántatik a többihez. |kívántatik a többihez.“

216 |„No! mi újságod vagyon? |„No! mi újságod vagyon?“

222 |válok meg tőlle |válék meg tőlle