Part 20

173. Változata: Kriza, »Vadrózsák« 322. d. utolsó versszakának két első sora.

Meg kell a buzának érni, Mert a nap erősen éri.

174. A két első sor változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 19. ol. 30. d. 1. vsz.

180. Változata Kriza: »Vadrózsák« 65. ol. 145. dal. 1. vsz.

181. A két első sor szálló gondolata előfordul számos népdalban. Így: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 17. ol. 26. d. Kriza: »Vadrózsák« 28. ol. 38. d. 4. vsz. és 184. ol. 369. d. 1. vsz. Bartalus István: »Magyar Népdalok« I. k. 42. ol. 48. d. 2. vsz.

186. Egy Parajdon feljegyzett változat szerint »Feleségnek jó volna.«

191. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 133. ol. 126. d. 2. vsz.

194. Sajátos, a költészetben mondhatni egyedülálló verselési alak. Az első sor ismétlődik az utolsó sorban. A szó, a melyen az első sorban a gondolati hangsúly van, ismétlődik a második sor elején. Ez mind a három versszakon át következetesen keresztülvitt szerkezeti sajátság. Valószinü, hogy e dalt valamely »fogósdi« vagy csókolódzással járó játék- vagy tánczközben énekelték. Megvan e vers szerkezete Erdélyinél I. k. 6. ol. 7. d., de itt az első sor nem azonos az utolsó sorral, hanem inkább réja, melyet az utolsó sorban gondolattá egészit ki a verselő. Az Erdélyinél közlött dal nem a népé; valamely pap vagy mester illesztette be gondolatait a határozottan népies formába.

201. »Három bokor muskáta«, – »Három bokor saláta«, – »Három fuszujkavirág« számos népdalban fordul elő. A »sárgarigó« alatt itt legényt kell értenünk.

202. Szállógondolatként bukkan fel számos nép dalban az a bizonyos pohár, a mely »búval«, »méreggel« megtöltve a bánattal terített asztalon áll. A hosszas szenvedés jelképe.

211. Az első sor előfordul: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185. ol. 8. d. – »A kaszárnya fala de sárga.« – »A kaszárnya fala sárgára van festve«, – »Sárga a kaszárnya fala«, – katonadalokban ismétlődő szálló gondolat. A második versszak első sorának változata: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt«. II. k. 185. ol. 28. d. »A szegedi városháza de sárga« – Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 15. d.

217. Az első sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 151. ol. 156. d. 1. vsz.

218. Szálló gondolata az Alföldről szivárgott be s előfordul más népdalban is, de e dal gondolatfüzése uj.

219. A második versszak utolsó négy sorának változata Kriza: »Vadrózsák« 46. ol. 87. d.

224. Első versszak változata Kriza: »Vadrózsák« 197. ol. 388. d. 7. vsz.

226. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 105. ol. 73. d. 1. vsz.

235. Az első sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 140. ol. 137. d. 1. vsz. és 126. ol. 109. d. 2. vsz.

236. Az első versszak előfordul Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 26. ol. 45. d., de a második versszak eddig ismeretlen.

237. Az a gondolat, hogy az út a kedves előtt rózsává váljon, nemcsak a magyar, de más népek költészetében is gyakori.

244. Czifrafa, talán czitrusfa?

267. Megvan e dal Erdélyinél: »Népd. és Mond.« I. k. 68. ol. 99. d. Krizánál, »Vadrózsák« 21. ol. 18. d. Felvettem e dalt, mert az a pár vonás, a melylyel az Erdélyi és Kriza által közlött daloktól elüt, gyöngédebbé, közvetlenebbé teszi.

273. A székely több vidéken »egyvez«-nek mondja az »özvegy«-et.

II. A bubánat dalai.

7. Az első versszak változata Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. 92. ol. 161. dalban, de a második versszak uj.

10. Hasonló gondolat, Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 186. ol. 27. d. s ugyanott III. k. 119. ol. 6. d.

11. Az első versszak változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 112. ol. 88. d. 2. vsz. Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 56. ol. 102. d. 1. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« III. k. 172. o. 523. d. 4. vsz.

17. A két utolsó sor változata »Nyelvőr« IV. k. I. füz. Rokonföldi feljegyzése: Klézsa (Moldova).

18. Az első két sor előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 162. ol. 104. d. A négy utolsó sor ismeretlen.

21. »Milă« oláh szó, könyörületet jelent. Alsó-Fehérmegye magyarsága, – sajnos, – beszédközben sok oláh szót használ.

28. Lásd Jegyzetek »Szerelmi dalok« 202. d.

30. E dal 8. és 9-ik sorának változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 159. ol. 96. d. 1. vsz. 1. és 2. sora.

31. Hasonló gondolatot dob felszinre egy általam a »Kisfaludy-Társaság« Évlapjaiban XXXII. k. 124. o. közlött oláh népdal:

A ki énekemet hallja, Azt hiszi, be vagyok rúgva, Pedig italt nem is láttam, Dalolok nagy bánatomban. A jó kedvet csak mutatom, Hogy ne kelljen sírva járnom.

Változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« III. k. 43. ol. 91. d. 4. vsz.

45. Az első versszak gondolata több változatban fordul elő a nép költészetében. Megkapó, uj a második versszak gondolata, mely kifejezi a szülői háztól elvált, szolgálatra kényszerített leány aggodalmát a fölött, hogy a városban őt ostromló sokféle kisértésnek aligha lesz képes ellentállani.

48. Változata Kriza: »Vadrózsák« 208. ol. 417. d. 5. vsz. Az utolsó két sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 131. o. 29. d.

III. Katonadalok.

1. Az első versszak 3. és 4. sora előfordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 205. ol. 43. d. Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 150. ol. 39. d.

2. Az első két sor az 1. alatti dal 3. és 4. sornak változata.

3. Hasonló gondolat Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 194. ol. 23. d. 2. vsz., de itt az »öcs« helyett három árva felneveléséről esik szó.

14. Lásd: Jegyzetek, »Szerelmi dalok« 201. d.

38. Az elválást ezen par excellence kifejező hasonlat a népdalban gyakran fordul elő. »Mint a levél a fájától«, – »Mint a levél az ágától.«

55. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 182. ol. 22. d. 5. vsz.

76. Eredetileg a »A brassói czenkoldalon« lehetett az első sor.

77. »Bátyám«. Az oláhban bade = juhászt, legényt, szeretőt jelent. Oláh befolyás alatt ily értelemben használja itt a nép költője.

85. A Küküllőmenti Szent-Istvánban e változtatással éneklik:

Édesanyám én is ojan, ojan kék inget veszek, Tudom én is kékinges huszár leszek.

91. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185–186. ol. 8. d. 2. és 3. vsz.

95. Az első versszak gondolatát megtaláljuk Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 240. ol. 91. d. II. vsz. Változata a »Magyar Nyelvőr« 1878. VII. k. IX. füzet. Balassy Dénes közleménye.

107. Parajdon még pár évvel ezelőtt gyufagyár volt.

110. Antrétolja = Antreten német szóból származott.

118. Mind a három versszak első sora egyezik Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 286. ol. 13. dalával. Ugyancsak az első sorok egyeznek Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 246. o. 370-ik dalával. Az általam feljegyzett népdal tartalma azonban mindkettőtől elütő.

120. Érdekes ujabb keletü dal, tele már ismert népdalokban előforduló vonásokkal.

121. Boka = baka; kevén = kevélyen.

122–124. Svicczer baka. A temesvári 7. hadtest parancsnokát Switzernek hivták.

124. A 2. vsz. két utolsó sorának változata e gyüjteményben »Balladák és rokonnemüek«, »Szegény legény magyar baka« 2. vsz.

IV. Gúnydalok.

6. Mintsáb = mintsem. Mesékben is gyakran fordul elő.

9. Agál = büszkélkedik, feszít. A régi Erdély régi latinos köznyelvében általános.

11. Vidrik huszár = Friedrich huszár.

12. »Fakón marad az orczátok.« E sor előfordul egy gúnydalban Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 222. ol. 10. d. 2. vsz. 4. sz.

13. Változata e gyüjteményben »Szerelmi dalok« 53. ol. 67. d.

18. Rakoncza = örvény vagy a viz esése. Karincza v. katrincza oláh szó, kötényt jelent.

23. Alighanem a »glaceé«-ből csinált a nép »laszti«-t.

24. Hettyen-pettyen = magát fitogtatva, hetykén.

26. Az első versszak változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 114. ol. 214. d. 1. vsz. változata. Ethnographia XII. évf. 10. sz. 12. d. Kalocsavidéki népdalok. Gyüjtötte Boromisza Jenő.

29. Változata Limbay Elemér I. k. 169. ol. 92. d., de ebben a réja nincs meg.

31. Az első sor az utóbbi időben általánosan felkapott szálló ige, melylyel több ujabban keletkezett népdal kezdődik. Így széltiben éneklik a Székelyföldön:

Lányok, lányok a faluba, Faluvégen szépen szól a muzsika, Addig iszom, mulatok, Míg csak be nem rukkolok, Berukkolok katonának, Siratnak engem a lányok. Csuhajja!

35. Tőrnyő = orbáncz. Teljesen uj változata egy általánosan ismert régi népdalnak. Az első versszak harmadik sorát így is éneklik:

Vagy az ülyü megette, vagy valaki elvitte.

A második versszak két első sorát így:

Ördög bujjék komámasszony bocskorába, Miért is ül éjjel-nappal a kocsmába?

37. A három első sor egyezik László Imre gyüjtésének 7. sz. dalával (Ethnographia XI. évf. 8. sz. Adalékok a dunántúli népköltészethez.)

38. Valószinü, hogy a vendégét rosszul ellátó gazdasszonyt gúnyolják e dallal, de nem lehetetlen, hogy a szegény nép ily ételekre lévén rászorulva, önmaga szegénységét teszi gúny tárgyává.

40. Egy ételek dolgában szegényesen sikerült lakodalmat gúnyol ki a nép költője. Galavér = gavallér.

46. Az első versszak változata Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 330. ol. 539. d. 2. vsz. Erdélyi dalában laza az összefüggés, az utolsó versszak nem a népé, erőltetett. Nem valószinü, hogy a nép leányának eszébe jutna vadruczatollal tölteni meg párnáját.

47. A czigánylegény, kinek ajkáról e dalt feljegyeztem, czigányos nótának nevezi. Dallama is czigányos.

48. Alapgondolatának változata előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 93. ol. 184. d. 4., 5. vsz. Ugyanott 97. ol. 191. d. 1. vsz. Mindkét helyen e népdal alapgondolata az előző és következő versszakokkal alig van összefüggésben.

56. A két utolsó sor előfordul Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. 31. ol. 41. d.

62. Komoly változatát Baczka-Madarason jegyeztem fel:

Elment az én babám Idegen országba. Azt izente vissza nekem: Hogy menjek utána, Nem menyek utána Idegen országba, Meggyászolom, ha még élek Fekete ruhába. Délig feketébe, Délután fehérbe, Nyócz órától tiz óráig Fődig sötétkékbe.

Változatai Pap Gyulánál »Palócz népköltemények« 21. ol. 12. d. Az első és utolsó négy sor változata. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 67. ol. 142. d. 1. és 4. vsz. Kriza: »Vadrózsák« 152. ol. 317. d. 4., 5., 6. sz.

74. és 82. A »Dáma« a székely népnél rossz erkölcsü, faluról városba került s ott elzüllött fehérnépet jelent.

81. Petikula = tetü.

83. Lényegtelenül elütő változata az Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 224. ol. 15. dalának, de e reja teljesen uj.

79. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 216. ol. 8. d. 3–4. vsz.

93. Az első versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« 217. ol. 9. d. 1. vsz. A második versszak változata. Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. d. 3. vsz.

94. Változata Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. d. 3. és 4. vsz. Az első versszak változata gyüjteményem »Gúnydalok« 88. d. 2. vsz.

101. Magyar-Bükkösön megkérdeztem egy okos vénasszonyt, a ki fölötte sok népdalt tudott, hogy most csinálnak-e népdalokat, vagy csak a régieket dalolják? Hogyne! szólott az öreg s nagy nevetés közben pár szót váltott a mellette ülő asszonynyal. Pár percz mulva megvolt a részeges Vas Pistánéról szóló rögtönzött e gúnydal.

102. Az utolsó két sor változata gyüjteményemben »Gúnydalok« 105. d. 1. vsz. 3., 4. sor.

V. Átkozódó dalok.

1–2. E dalok alapgondolata előfordul több oláh népdalban. A nép hisz az átok megrontó erejében s szerencsétlenségében keresi azt, a kinek átka sújtja.

3–4. Az utolsó négy sor változatait megtaláljuk: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 133. ol. 126. d. 2. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 3. ol. 21. d. 3. vsz. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 56. ol. 79. d. 2. vsz.

9. Talló = Tarló. Salló = sarló.

10. Czoki. Indulatszó, melylyel a kutyát szokták kergetni, uszítani. »Menj el«, »takarodj«, »hátrább az agarakkal« értelemben használják az egész Székelyföldön.

20. A 15. és 16-ik sor változatait megtaláljuk más-más összefüggésben. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 383. ol. 386. d. Kálmány Lajos: »Koszoruk« II. k. 60. ol. 5. d. 12. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 107. ol. 267. d. 2. Papp Gyula »Palócz Népköltemények« 16. ol. 9. d. (Fehér Anna.). Tással = Társsal. Tüszely = Tüzhely.

22. Ugy hiszem, egy románcz töredékével van dolgunk. A négy utolsó sor be van szöve Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 456. ol. 476. számu átkozódó dalának 2-ik és 3-ik versszakába.

VI. Vegyes dalok.

3. Változata Elekes István: »Székely Népdalok« 1. d. (Ethnographia XI. évf. 6. sz.) Hasonló vonásokat találunk Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 126. ol. 119. d. E dal azonban nem a nép lelkéből fakadt, hanem, egyik-másik népies vonás felhasználásával, műköltő által összetákolt verselmény. A négy első sor előfordul Kriza: »Vadrózsák« 237. ol. 474. d. 2. vsz.

8. A két első sort 1901-ben Maros-Ujvárt így jegyeztem fel:

Házamhoz szállott egy fecske Nem rúg, nem döf, mint egy kecske.

(E két sor változata »Népd. és Mond.« III. k. 243. ol. 32. tánczszó.)

Sejtettem, hogy elrontott szöveggel van dolgom s 1902-ben meg is találtam az eredeti, itt közlött szöveget Lőrinczrévén. Makranczos fiatal menyecskéről szól e dal, a kit a férj szépszerivel akar magához édesgetni. Változata Kriza J.: »Vadrózsák« 25. ol. 29. d.

11. A két első sor előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 18. ol. 36. d. 3. vsz., de egészen elütő gondolatkapcsolatban. Az első versszak változata ugyanott 65. ol. 138. d. Kriza J.: »Vadrózsák« 68. ol. 154. d. 3–4. vsz.

19. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. 144. ol. 282. d.

20. A Rajna a szászok útján kerülhetett a székely népdalba.

23. Buszujok a bazsilikum (Ocynum basilicum) oláh elnevezése.

24. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 80. ol. 224. d. Kriza J.: »Vadrózsák« 201. ol. 397. d. Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 130. ol. 110. d. – Az Erdélyi és Szini-féle változat egyezik az itt közlött dal három első sorával, de a 4., 5., 6-ik sor mindkettőben hiányzik. Hasonló vonásokkal találkozunk Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. 44. ol. 74. d.

28. A második versszak rythmusa törött, de tartalma az első versszakhoz simul. Eredeti alakjára nem tudtam ráakadni. Érdekességeért így is közlöm.

32. A »be« szócska itt »de mennyire«, »ugyan« értelemben van használva.

40. Pettyelt módra = Bizonyos rythmusra üti össze.

42. Az Alföldről kerülhetett a székely nép közé.

44. Tua = tova. E dal első versszakának változata Kriza: »Vadrózsák« 65. ol. 144. d. 1–2. vsz.

46. A második szakasz változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 189. ol. 30. d. (Bándi úrfi.) Ugyanott III. k. 35. ol. 19. d. (A székely katona.) E dal első része azonban a változatokban nincs meg.

50. A két első sor változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« 106. ol. 205. d. 3. vsz. 1–2. sor. Az utolsó négy sor változata Kriza: »Vadrózsák« 88. ol. 233. d. Ezekből azonban hiányzik a vas kovácsolását oly szépen ecsetelő réjá.

52. Kolindalni, oláhból átvett szó: énekelve, kéregetve házról-házra járást jelent.

53. Pendli a német Bündel = Batyu.

56. Fáncza = Bányászmécs. – Egy egrestői ifjutól hallottam, a ki a petrozsényi kőszénbányákban dolgozott.

65. Változata Kriza: »Vadrózsák« 227. ol. 457. d. A két első sor változata ugyanott 111. ol. 250. d. Az általam itt közlött változat második része egy eddig ismeretlen szép költői gondolatot dob felszinre.

66. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 135. ol. 37. d. Míg azonban e változatban a bánat átokra nyitja a népköltő ajkait, addig az itt közlött dal a lehető legszebben kifejezett áldást szórja az őt megszomorító kedvesre.

A két első sor gyakran fordul elő a székely népköltészetben s mondhatni a bánatot legbensőbben kifejező szálló gondolata e nép költészetének. A bánatot legközvetlenebb vonásokkal ecsetlő erejével csak a következő, szintén gyakori szálló gondolat lehet párja.

A hol én ëmenyök, ott a fák is sírnak Gyönge ágaikról levelek lehullnak.

(Kriza: »Vadrózsák« 18. ol. 13. d. 2. vsz.)

67. Noha a két első sorban kifejezett gondolat nem uj; közlöm e dalt, mert a nép költője az ismert szálló gondolathoz uj szép gondolatokat fűz. Változata Limbay Elemér I. k. 105. ol. 53. dallam.

68. A 85 éves aggastyán, a ki nekem e verset elmondta, így magyarázta meg tartalmát. A leány a legénynek légyottot ad s e verssel határozza meg annak idejét, helyét. A forgács a tányér (azt hiszem inkább ételmaradék), a kender az abrosz, a világ a gyertya; az a hely pedig, a hol a száraz (koró) a zölddel (szőlőtő) összecsavarodik, ez a szőlő. Találkoznak tehát vacsora után a szőlőben.

VII. Kétes népdalok.

7. A bekezdő sorok ismert szálló gondolat, de az egész népdal ily alakban s különösen az utolsó két sor ismeretlen.

10. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 170. ol. 280. d. és Kecskeméthy Csapó Dániel: »Dalfüzérke« III. füzér 25. ol. 24. dana. Az utolsó nyolcz sor változatát találjuk Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 447. ol. 456. d.

Nyika oláh keresztnév (Anikó). A 11–14. sor előfordul egy általam Hunyadmegyében feljegyzett oláh népdalban. Mivel az egyezés feltünő, ide iktatom:

Spunem dragă, spunem dragă: Mondd kedves, mondd kedves: Fată esti tu orĭ nevastă? Leány vagy te, vagy menyecske? Nu mis fată nicĭ nevastă. Nem vagyok leány, sem menyecske. Eu mis flóre di pe mare. Én vagyok virág a tengerről. Cine me sărută móre. Ki megcsókol, meghal.

VIII. Köszöntők és lakodalmi versek. Egy levél versben.

3. Bertalan Elek etédi földmives és megyebiró feljegyzéseiből közlöm e mysteriumszerü veszekedő verset. Ehhez hasonlót sehol sem találok feljegyezve, de hiszen, hogy ilynemü tréfás, a nép humorát jellemző ünnepi párbeszédek másutt is előfordulnak.

4., 5., 6. Felvettem e gyüjteménybe egy pár jellemzőbb lakodalmi verset, mert sok valódi érzelem, gyöngédség s a népélet éles megfigyelése nyilvánul meg bennük. Bizonyítékai e versek annak, mennyi ragaszkodó szeretettel veszi körül a székely nép övéit s mily sokat adott az erkölcsösségre, mely, sajnos, most már, a mióta e nép ifjusága hazátlan e hazában, a világ sarába kidobott gyöngy, nagyon meghalványodott.

9. Egy pár sorának változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 129. ol.

11. Álljon itt e levél, mintegy mutatványul. Általános szokás, hogy a székely legény, leány versben irta meg szerelmes leveleit. E levelek szerkezetében nem sok a változatosság, de irójuk tehetsége szerint változik tartalmuk. Érdekesek és becsesek, mert irójuk jobbára reministentiákból dolgozik, azaz a népdalköltészetből meríti gondolatait, noha egy-egy uj szép gondolat is simul az ismert gondolathoz. A nép fia, leánya természetesen a lehető legszebben igyekszik kifejezni érzelmeit s így a népdalok szebb részleteit szövi be leveleibe; ezért gyüjtenünk kell őket, mert sok, másutt már meg nem található népdalrészletekben gazdagok.

IX. Tánczszólamok.

Most már nem oly általánosak mint csak pár évvel ezelőtt. Némely faluban csak elvétve hallunk egyet-egyet s ezek közül is igen sok annyira trágár, hogy a toll nem türi meg. Az ügyesebb legények városra mennek szolgálni, a hol annyira megfinomul izlésük, hogy az efféle »dib-dáb semmiségeket« megvetik. Itt-ott a pap vagy biró lebeszélése folytán hagyják el őket; úgy hogy maholnap ezek, a sok selejtesség mellett, a közvetlen érzés és éles megfigyelés kincseit rejtő verspárok végleg kihalnak. A hol még divatjuk járja, ott még most is él a Kriza által feljegyzett tánczszólamok legtöbbje.

X. Mesék.

1. =Fából faragott Péter.= A parazsat evő ló előfordul Merényi László gyüjteményében többször, de a parazsat evő ökör eddig ismeretlen vonás.

2. =Nád Péter.= Az a vonás, hogy az első leány egy szál kenderből fehérruhát, a második egy szem buzából kenyeret igér a királyfi regementje számára, a harmadik pedig aranyhaju gyermeket (gyermekeket) igér a mese hősének, előfordul, Gaal György: »Magyar Népmesegyüjtemény« I. k. »Jankolovics« (200–201.) cz. meséiben. Hasonló vonással találkozunk Kálmány L.: »Koszoruk« I. »A három mosóleány« cz. mesében, de itt a legkisebbik leány oly gyermeket szülne a királyfiunak, hogy két csillag a vállán, holdvilág a homlokán, nap a mejjin s sarkig érő aranyhaja volna. (Hasonló vonás 4. »Hamujutka Jancsi« cz. mesémben. Lásd idevonatkozó jegyzeteket.) Előfordul még e vonás Gaál Györgynél III. k. »Az aranyhaju hármasok« cz. meséjében.

Az a mesehelyzet, hogy a háboruban levő királyt gyermekei születéséről értesítő levelet a gonosz nővérek (Erdélyinél az anya) a királyné megrontására a leitatott szolgától elveszik, kicserélik, előfordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. »A kezetlen leány« czimü mesében. Az asszony és a gyermekek feltalálásának részletei e két mesében elütők. Kriza: »Vadrózsák.« Irigy testvérek cz. meséjében is előfordul e vonás.

3. =Disznóficzkó.= Ismert mesevonás a három próba (Feltétel), melynek teljesítéséhez van kötve a leány elnyerése, előfordul Merényi László: »Sajóvölgyi népmesék« I. k. »A török Zultán fia.« cz. meséjében. Kriza: »Vadrózsák« »Halász Józsi« cz. meséjében. Arany László: »Magyar Népmese-gyüjtemény« »Ráadó és Anyicska« cz. meséjében.

4. =Hamujutka Jancsi.= »Ott vagyon mejjin a nap, a homlokán a hód s a jobb csicse alatt nyócz arany hajszál.«

E vonás változata előfordul Merényi: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A három aranygyürü« cz. meséjében. Itt melle egyik halmocskáján egy csillag ragyog, a mellin ott fénylik a hód, a homlokán ott ragyog a tündöklő nap. A mesekeret az én mesémben egészen más.

Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. »A két legkisebb királygyermek« cz. mesében előfordul a királyleány, a kinek homlokán a nap, jobb mellén a hold, bal mellén pedig három csillag van. Ezeket a herczeg egy a királyi palotába vitt ezüst ló belsejéből (nálam asszony a ládából) lesi meg.

E mese különösen azért érdemel nagyobb figyelmet, mert Vitéz Francisco történetét alakította át benne a nép.

5. =A tizenkét koronás hattyu s a csihán inget fonó testvérkéjük.= A mese cselekményét mozgató átok hasonló következményekkel előfordul Merényi László: »Dunamelléki népmesék.« I. k. »A tizenkét fekete varju« cz. mesében. Itt az anya váltja meg megátkozott gyermekeit avval, hogy a hüvelykujjából kieresztett vérrel tizenkét pár inget, gatyát köt.

6. =Borsszemvitéz és Szép Julia, ki erdőt ződit s füvet virágoztat.= Merényi László: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« II. k. »Szép Miklós« cz. meséjében a »Vasderes« az ólban megérzi, hogy mikor szökteti meg a hős Tündérszép Ilonát s dörömbözéssel figyelmezteti urát. A sárkány és ló közötti párbeszéd is előfordul e mesében hasonló vonásokkal.

Előfordul e vonás Mailáth János: »Magyar regék, mondák és népmesék«. Kiadta Kazinczy Gábor 1864. »Tündér Ilona« cz. meséjében. Itt is a ló (Talygarőt) megérzi Tündér Ilona elrablását. E mesében is a hősnek egy oly lóra kell szert tennie, mely gyorsabb Tündér Ilona elrablójának lovánál. Ezt a lovat a vasorru bába segítségével szerzi meg s meg is menekül Ilonával együtt. A csikó megszerzésének körülményei elütők. A sárkány Merényinél más viszonyok közt szabadul ki, mint az én mesémben. Merényinél a sárkány nem küzd meg a hőssel s hiányzik itt a róka és kigyó szereplése is.

Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »Világszép Sárkány Rózsa« cz. meséjében a fiu anyjának emlőjét a mestergerenda hasadékába szorítja, hogy megtudja tőle a titkot. (Nálam csür talpa.)

A tiszteletreméltó s költői lelkületü Mailáth János meséit csak ez egy esetben veszem összehasonlításaim alapjául, mert e meséket nem tartom eredeti magyar népmeséknek. Eredetiségükből kivetkőztetett, átgyúrt, sokszor nem is magyaros, hanem idegen szellemmel telitett mesék ezek, melyeknek a magyar népmeséhez csak annyi közük van, hogy egy-egy általános magyar mesevonást találunk bennük.