Part 20

– Hazudsz ember! – s a fiskus felordított, mikor az ásó élét e szóra szivének feszülni érezte.

– Hazudsz ember! ha az igaz volna, akkor az a szegény asszony most is élne, te pedig már lógnál.

– Jaj, jaj, nem ezen a világon, nem ezen a világon. A másikon, az örökkévalón.

– Én is azt hiszem. Hát nem is avatkozom ő szent felsége tanácsába. Meg akartalak ölni ember, de nem öllek meg. Szégyen volna, ha én nem hinnék Istenben, mikor még te is hiszesz. Legyen az övé a bosszúállás; ez úgy is kicsiny volna, a mit én állanék helyette. Állj fel, nézz a szemem közé, nézz meg jól. Ismersz-e engem?

– Jaj, jaj, nem ismerem kelmedet Péter bátyura! Sohasem láttam kelmedet.

– Most is hazudsz. Ez is az Isten büntetése rajtad, hogy nem mersz igazat mondani. Én vagyok a vén Csősz Péter. Eredj! nem kell az életed. Ha neked kell az enyém, hát otthon találsz mindenkor. Fel is akasztathatsz. Ne ez az ásó, ne ez a kötél is. Csinálj vele a mit akarsz… Az erdőben a kocsid, eredj haza…

Az öreg ott hagyta a fiskust s hazatért fiával együtt. A fiskus ott állott az üres sír fölött az ásóra támaszkodva, s nézett utánuk.

Mikor már nem látta őket, akkor a kötelet belé akasztotta nyakába, kétszer körül kerítette, megkötötte csokorra, hogy a két vége a mellén fityegett le; azután marokra fogta az ásót s elkezdte vele a sírt betemetni. Mikor azt betemette, akkor kezdte behúzni az egész hosszú árkot az erdőszél hosszában. A felhányt földet egyengette, taposta, igazgatta, mint a sírokat szokás.

Erővel kellett onnan elhurczolni.

Meg volt őrülve.

Az uri ruha nem sokára lefoszlott róla; elhagyott, elvesztett mindent, csak a kezében maradt ásót és a nyaka körül tekert kötelet őrizte gondosan. Ha el akarták tőle venni, sírt mint a gyermek. Ne vegyék el tőle, mert az az ő kenyere.

Azzal járt házról-házra, templomajtókba, temetőbe és az erdőszélre; – a hol árok volt, azt behúzta, a hol nem volt, ott sírt kezdett ásni, mindenütt, folyvást imádkozva:

«És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg minékünk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is…»

Megvénül, állát kiveri, arczát benövi a szakáll, hogy csak két buja szeme villog ki közüle.

Nyakában a kötél, vállán az ásó, ajkán az imádság:

«És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mennyben…»

Megbocsátja-e? Neki?

A szegény Ilona azt felelné:

Meg.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Úgy van! _Testesületileg_. Mert ha az _egy_ből «egyesület»-et formált a reactio, a _test_ből is «testesület»-et várunk. Következetesek legyünk.]

TARTALOM.

BAKSAY SÁNDOR. Irta _Mikszáth Kálmán_ V PUSZTAI TALÁLKOZÁS 1–214 PATAK BANYA 215 I. 217 II. Fatemplomok 239 III. Artikuláris világ 251 IV. Példab. XXX. 24… 270 V. Isten azt is megbocsátja 301 VI. De hát igazán megbocsátja-e? 328 VII Az utolsó szó 333

KÉPJEGYZÉK.

1. Baksay Sándor arczképe II

_Pusztai találkozás._

2. – Ennek megírtam az útlevelet 18 3. Megigérte neki, hogy ha máskor eljön, vőlegényt hoz 34 4. Az öreg asszony fogta a tollat 44 5. Dombay Máté 75 6. – Ha megengedi, bevégzem munkámat 84 7. … az egész gazdag síkságot áttekinthette 108 8. Ihárosi halkan tudatta a lelkészszel a jelenet okát 120 9. – Hát ebből mi lészen? 145 10. – Kegyed nem fél a naptól 165 11. – Vigye hát ezt is! 201

_Patak banya._

12. Tekintetével elkisérte 234 13. Felragadta a nehéz kulcsot 269 14. … vörös orczájáról most is törülgeti az olympusi port 285 15. – Óh szűz anya! Könyörülj rajtam 323 16. Nyakában a kötél, vállán az ásó 339

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

19 |szép számma |szép számmal

21 |Csah várjon |Csak várjon

25 |ipedg mi |pedig mi

39 |midőn Iharosi |midőn Ihárosi

62 |beleegyezését… |beleegyezését…»

96 |vizsgálván az atyákar |vizsgálván az atyákat

119 |vállain kereszül |vállain keresztül

161 |bogy hivatalát |hogy hivatalát

161 |számmal… |számmal…»

184 |világos, bogy |világos, hogy

210 |menyecsket a ki |menyecske, a ki

231 |Ez rolt |Ez volt

240 |elfogadjátok-e? |elfogadjátok-e?»

258 |ablakokkkal |ablakokkal

260 |vastap nádpálczát |vastag nádpálczát

261 |háborgatásokről |háborgatásokról

291 |reggeltől ettig |reggeltől estig

292 |lehajtotta fejél |lehajtotta fejét

318 |azóta a btró |azóta a bíró

337 |vétetteknek… |vétetteknek…»]