Part 31

Merényi: S. I. k. 1. l. Az ólombarát.

Arany L. 183. l. Babszem Jankó.

M. N. Gy. II. k. 389. l. János királyfi és Szélike.

Nyr. VIII. k. 375. l. Cserneki.

U. o. XXIX. k. 534 l. A szép királyfi.

[Sklarek 9. sz.]

=39. Bull Jankó.= L. e gyüjt. 3. sz. meséjét s a hozzáadott jegyzetet. Továbbá:

Istvánffy. 97. l. Bolondos Jankó meg az ördög.

M. N. Gy. VI. k. (Vikár.) 312. l. A jeles szolga.

=40. Rendes.= Egyike azon meséknek, a melyeknek változatai a magyar meseirodalomban nem találhatók. Egyes elemei és motivumai azonban nem ismeretlenek. [A mesélő úgy látszik, összezavarta a mesét más rokon menetüekkel. A főthéma leginkább a magzatával együtt kitett anya typusához szít, de a mese vége egészen más körbe csap át.]

=41. Tilinkó.= Gaal. 2. III. k. 66. l. A szegény ember, ki az ördögöt megcsalta.

Erdélyi 1. II. k. 325. l. Zsivány Gyuri.

Merényi: E. I. k. 123. l. Kilinkó.

Merényi. D. II. k. 93. l. A kárvallott juhász.

Merényi: S. I. k. 183. l. A vitéz szabó.

U. o. II. k. 171. l. Tilinkó.

Arany. 270. l. A czigány az égben és a pokolban.

Nyr. XIV. k. 473. l. A szegény s a zördög.

U. o. XXI. k. 382. l. A nity testvér.

U. o. XXII. k. 378. l. A kitanút zsiváñ.

Kálmány: Sz. I. k. 124. l. Az örökség.

M. N. Gy. I. k. 382. l. A czigány az égben és pokolban.

U. o. VI. k. (Vikár.) 343. l. Medve Jankó.

U. o. VIII. k. (Sebestyén.) 431. l. Markalf. L. még a Bucsánszky-nál megjelent Koplaló Mátyás cz. ponyvaterméket. [Sklarek 24. sz. Köhler 58., 477. l]

=42. Az okos kis ló meg a gazdája.= L. e gyüjt. 11. és 23. sz. meséjén s a hozzájuk írt jegyzeteken kívül:

Gaal 2. III. k. 15. l. Egy tátosról.

Erdélyi 1. II. k. 364. l. A kis tátos.

Merényi: E. II. k. 4. l. A Hamupipőke.

Merényi: S. I. k. 95. l. A Jófiú.

Istvánffy. 68. l. Jankó meg az aranyhajú leány.

Pap. 75. l. Hamishitű Jancsi.

M. N. Gy. VI. (Vikár.) 320. l. Jankó.

=43. A szerencsés hetedik.= L. az előbbi mesét s a hozzá írt jegyzetet.

=44. A szegény árva lány meg testvére: az őzecske.=

Gaal 2. II. k. 54. l. Leányszín Bálint és Gyöngyszín Ilona.

Erdélyi 1. III. k. 274. l. A két testvér.

Arany. 55. l. Az őzike.

Nyr. VIII. k. 328. l. Az ördögszerető.

U. o. XII. k. 429. l. czím nélkül.

U. o. XXXI. k. 115. l. Enike.

M. N. Gy. VII. k. (Majland.) 511. l. Szűz Mária és a keresztlánya.

Pintér. 129. l. A keet testvérreő.

[Grimm 11. Gonzenbach 48. és 49. Hahn 1. sz. Köhler 438. l.]

=45. A hizlalóra fogott két egytestvér.= L. az előbbi mesét és jegyzetét.

=46. A két testvér.= L. e gyüjt. 19. és 30 sz. meséjét s a hozzájuk írt jegyzeteket. [Grimm 15.]

=47. A fejér madár.= L. Pap. 121. Jártár varnyú.

Nyr. IV. k. 138. l. czím nélkül.

[Gomme 54. Grimm 47. sz. Köhler 120. l.]

=48. A bús gelilcze meg a két királyfi.= L. Kálmány: K. II. k. 14. l. A puskás.

Nyr. III. k. 517. l. A zaran-tojó tik.

=49. Arany Zsáda.= Merényi: E. II. k. 101. l. A csodaszörny.

Nyr. X. k. 134. l. Okos Zsófi.

U. o. XVI. k. 135. l. Petiheli.

U. o. XVIII. k. 373. l. Ludas Matyi.

V. ö. még Fazekas M. Ludas Matyi-jával (megj. a Régi M. Könyvtár-ban, kiadja Tóth Rezső.) [s az 50 sz. mesével Grimm 94. sz. Köhler 372. és 445. l.]

=50. Okos Zsófi.= L. az előbbi mesét s a hozzá írt jegyzetet.

=51. A királyficzigánylegény.= L. Merényi: D. I. k. 136. l. A rátartó királykisasszony.

V. ö. Shakespeare: Makranczos hölgy. [Grimm 52.]

=52. A kis kondás három malacza.= L. Gaal 2. III. k. 155. l. A hatalmas síp.

[Köhler 428. és 464. l.]

=53. A tánczolni járó királykisasszonyok.= L. Erdélyi 1. II. k. 352. l. A láthatatlan juhászfiú.

U. o. III. k. 235. l. A király és inasa.

Berze Nagy J. A hevesmegyei nyvj. 1905. 54. l. Guba Jancsi, a juhász.

[Grimm 133.]

=54. Baka János.= L. e gyüjt. 3. és 53. sz. meséit s a hozzájuk írt jegyzeteket.

=55. A szegény lány meg a fia.= L. e gyüjt. 8. és 11. sz. meséin s a hozzájuk írt jegyzeteken kívül még:

Arany. 247. l. Az ördög és a két leány.

Nyr. IV. k. 179. l. czím nélkül.

U. o. XVIII. k. 427. l. A czicza és a két asszony.

=56. A bátor katona.= L. e gyüjt. 3. sz. meséjét s a hozzá írt jegyzetet.

=57. A fekete vár.= L. Kriza. 477. l. Megölő Istéfán.

Nyr. XV. k. 569. l. Az öreg Pilinkó.

L. e gyüjt. 59. sz. meséjét is. [A mese kezdete Báthory Erzsébetnek, a csejtei vár gonosz úrnőjének szörnyű bűnére emlékeztet, a folytatása a Kékszakáll-thémához forrad, a vége pedig az idézett mesékben szereplő haramiavezér s az 59. sz. mesében említett vérfertőző bünhödésével párhuzamos.]

=58. A két királyfi.= L. e gyüjt. 8. és 12. sz. meséjén s a hozzájuk írt jegyzeteken kívül:

Gaal 2. I. k. 3. l. Világbíró Nagy Mátyás.

U. o. III. k. 23. l. A pelikán király. [M. N. T. VI.]

=59. Daru János.= L. e gyüjt. 57. sz. meséjén s a hozzá írt jegyzeten kívül:

Erdélyi 1. II. k. 348. l. A két legkisebb királygyermek.

Nyr. XXIX. k. A láthatatlan lélek.

[Az Oedipus- és a Gregorius-monda érdekes változata. A vezeklést ill. l. az 57. sz. mese jegyzetében idézetteket. A tengerbe hajított kulcs föllelése majdnem ugyanígy a Gesta-Romanorum 81. fejezetében. V. ö. A bűnbánó vagy: A sziklához lánczolt Gergely cz. ponyvairodalmi elbeszéléssel, melynek Rózsa K.-féle 1892. évi kiadása van előttem.]

=60. A katona.= [Az előbbi mesének csonka és elrontott változata, mely csak az aranykecske (az előbbiben daru) motivumának két más thémához forrasztása miatt érdekes. Ezek egyike a mese bekezdése, mely a király palotája előtt őrt álló katona vétségének sajátszerű büntetése; másodika pedig ebben a büntetésben a Rhampsinit király kincsesháza meglopásának motivumához hasonló részlet, amely azonban nagyon elmosódott. Tanulságos példája e még tökéletlen s mintegy átmeneti mesealakulat annak, hogy mikép csoportosulnak a meglévő motivumok sokszor csak hiányos emlékezet folytán, de néha az ennek segítségére jövő alkotó és kombináló képzelem szabad játéka következtében is új meg új lánczolatokká.]

=61. Krisztus meg a czigány.= Gaal 2. III. k. 142. l. Az ostobán Isten is csak bajjal segít.

Erdélyi 1. II. k. 369. l. A koldus ajándéka.

U. o. III. k. 299. l. A szegény ember és a király.

Merényi: S. II. k. 113. l. A szegény ember és a varjak királya.

Nyr. I. k. 417. l. Az Isten és a czigány.

U. o. IV. k. 324. l. czím nélkül.

U. o. X. k. 427. l. Mese a szegény emberről.

U. o. XVI. k. 277. l. Szëgíny embör szúszékcsináló.

Istvánffy. 1. l. Az elátkozott ember.

Pintér 186. l. Mesë ën nagyaó szëgeeny embërreő.

M. N. Gy. VIII. k. (Sebestyén.) 434. l. Terülj táska.

[Grimm 36. Köhler 47., 67., 423. és 588. l. Cosquin IV. XXXIX., LVI.]

=62. A Szent Péter muzsikája.=

Gaal 2. III. k. 137. l. Jóért jó.

U. o. III. k. 142. l. Az ostobán Isten is csak bajjal segít.

U. o. III. k. 155. l. A hatalmas síp.

Kálmány: Sz. II. k. 147. l. Krisztus urunk muzsikája.

M. N. Gy. VI. k. (Vikár.) 273. Az ördög ajándéka.

[Grimm 110. Köhler 55., 61., 89. és 252. l.]

=63. Hamupipőke meg a zsidó.= L. az előbbi mesét meg jegyzetet.

=64. Igazság és hamisság.= L. e gyüjteményben a Vörös Vitéz cz. meséket s a hozzájuk írt jegyzeteket. Továbbá:

Gaal 2. III. k. 176. l. A szerencsétlenség jól esett.

Erdélyi 1. II. k. 359. l. A három testvér.

Merényi: D. II. k. 73. l. A szegény ember tizenkét fia.

Kriza. 403. l. Az Igazság és Hamisság utazása.

Nyr. XVII. k. 377. l. A hamis testvirëk.

[M. N. T. IV. Clouston I. 249. és 464. l.]

=65. Nemtudomka.= L. Gaal 1. 290 l. Vom weisen Peter.

Gaal 2. II. k. 29. l. Nemtudomka.

U. o. II. k. 133. l. Hamupepejke.

Erdélyi 2. 47. l. Nemtudomka.

Merényi: E. II. k. 65. Az aranyhajú kertészbojtár.

Nyr. XV. k. 326. l. Babszëm Jankó.

=66. Ribike.= Nyr. I. k. 275. l. Az elátkozott herczegkisasszony.

Nyr. XVIII. k. 330. l. A gyíkiñfonyó.

M. N. Gy. VI. k. (Vikár.) 369. l. Ribike.

=67. A Varga-gyerek meg az Olenburisz király fia.= Majláth. 3. 187. l. Vas Laczi.

Erdélyi 1. I. k. 466. l. cz. n.

U. o. III. k. 262. l. A titkolódzó kis fiú és az ő kardja.

Kriza. 406. l. A vadász királyfiak.

Nyr. VI. k. 521. l. A deres almás paripa.

U. o. XXXII. k. 580. l. A sujszterinas álma.

Kálmány: Sz. I. k. 118. l. A Tűz madár.

U. o. I. k. 138. l. Leves Jancsi.

M. N. Gy. VI. k. (Vikár.) 361. l. Az álmát eltitkoló fiú.

Ethnographia. Új f. I. k. 103. l. A tyityoktartaó gyerëkreő. (Pintér.)

=68. A siró nevető szemű király.= L. e gyüjt. 24. és 34. sz. meséit s az utóbbihoz írt jegyzetet. Továbbá:

Gaal 2. II. k. 188. l. A szalmakirály.

U. o III. k. 35. l. Az ördög leánya.

Merényi: S. I. k. 149. l. Az aranyfogú testvérek.

Kriza. 436. l. Mirkó királyfi.

=69. Szegény János.= L. Gaal 2. II. k. 167. l. A hűséges princzeszné.

U. o. III. k. 127. l. A színváltozó királyné.

U. o. III. k. 200. l. Kalmár fia.

Erdélyi 2. 134. l. A leghűségesebb királykisasszony.

Istvánffy. 28. l. A mészároslegény.

=70. A négy egytestvér.= Gaal 2. III. k. 174 l. A kérkedés jutalma.

Nyr. IV. k. 422. l. A négy testvér.

U. o. XXI. k. 382. l. A nity testvér.

=71. A gazdag kalmár.= L. M. N. Gy. VII. k. (Majland.) 413. l. Hamujutka Jancsi. V. ö. Ráskai: Egy szép história Az Vitéz Franciscórul és az ő feleségéről. Olcsó Könyvtár. Budapest. 1898. Az idevágó irodalmat l. ugyanott Szilády Áron bevezetésében, 16. skk. ll.

=72. A tót diák.= Merényi: E. II. k. 143. l. Prücsök János.

U. o. II. k. 202. l. A vén leány.

Arany. 230. l. Dongó meg Mohácsi.

Nyr. V. k. 125. l. Pücsök Miska.

U. o. XVIII. k. 473. l. czím nélkül. [M. N. T. V.]

=73. A furfangos czigány.= L. e gyüjt. 41. sz. meséjén s a hozzá írt jegyzeten kívül még:

Nyr. VIII. k. 182. l. A szegény ember fia.

U. o. XXXII. k. 48. Butuk Miska.

=74. A három örökség.= L. az előbbi jegyzetet.

=75. Nem Igaz!= M. N. Gy. II. (Török.) 456. l. Az már nem igaz.

Kálmány: Sz. I. k. 213. l. Nem igaz. [Köhler 322.]

=76. Czene.= M. N. Gy. VI. k. (Vikár.) 280 l. A borzafa.

U. o. VIII. k. (Sebestyén.) 445. Csacsi csicsa.

U. o. 453. l. u. az. V. ö. Arany: Jóka ördöge cz. költeményével.

=77. Futyika János.= Székely fiutól hallottam egy ilyen tárgyú mesét Kolozsvárt. Közlésre még nem került. [Roseggernek is van egy ilyen tárgyú tréfás népies elbeszélése.]

=78. Egy helyett százat!= L. Merényi: D. I. k. 143. l. A szegény ember, a huszár és a pap.

=81. Ne mindig mondj igazat.= L. Nyr. III. k. 557. l. Krisztus és Szent Péter.

Kálmány: K. II. k. 219. cz. n.

=82. Isten áldása nélkül hiábavaló a munka.= L. Kálmány: K. II. k. 220. l.

=84. Mit mond a varnyú nyáron meg mit mond télen?= L. M. N. Gy III. k. 260. l. cz. n.

=85. A kis kakas.=

Erdélyi 2. 193. l. Gyermekmesék. II.

Arany 127. l. A kóró és a kis madár.

U. o. 209. l. A macska és az egér.

U. o. 229. l. A kakaska és a jérczike.

Nyr. II. k. 87. l. A kakas és a pipe.

U. o. V k. 225. l. A kakas és a jércze.

U. o. V. k. 520. l. A kis egér farkiczája.

U. o. VII. k. 46. l. Mese a féreg farkinczájáról.

U. o. VII. k. 279. l. A kokas még a gércze.

U. o. VII. k. 523. czím nélkül.

U. o. XIV. k. 424. l. A kóré s a kis madár.

U. o. XX. k. 239. l. A pityke mög a kis kakas.

Kálmány: Sz. I. k. 151. l. A bot és a bak.

U. o. III. k. 166. l. Az átkozott pipöretyúk.

U. o. III. k. 168. l. A kis nyúl.

M. N. Gy. I. (Arany-Gyulai.) 438. l. A kis kakas kitúrta a sövényt.

[Köhler 185., 364., 517. l. Sklarek 32. Clouston I. 289. l. Gomme 68–70. sz.]

=86. Hogy mentem én menyországba?=

Erdélyi 2. 183. l. Mikor én kis fiú voltam.

Merényi: S. II k. 171. l. Tilinkó.

Kriza. 429. l. Az apám lakadalma.

Nyr. II. k. 176. l. Az ecceri gyerek.

U. o. V. k. 87. l. Bolom mese.

U. o. XIV. k. 570. l. Tréfás mese.

U. o. XXX. k. 605. l. czím nélkül.

U. o. XXXII. k. 456. l. Csali mese.

M. N. Gy. I. (Arany-Gyulai.) 463. skk. ll.

Kálmány: K. II. k. 215. l. Az óriás és a három testvér.

[Az ú. n. hazudozó-mesék körébe tartozik, melyeknek irodalmát l. Carl Müller Fraureuth, Die deutschen Lügendichtungen bis auf Münchhausen. Halle 1881. Továbbá Köhler 96., 322., 410. l.]

=87. Tréfás mese.= Erdélyi 2. 183. l. Mikor én kis fiú voltam.

Nyr. V. k. 33. l. czím nélkül. [Köhler 410. l.]

=88. Az egyszeri lány meg a halál.=

Merényi: E. II. k. 209. l. A boszorkány.

Nyr. V. k. 178. l. Ijesztős mese.

M. N. Gy. VIII. k. (Sebestyén.) 469. l. Ijesztő mese.

A fönti jegyzetek összeállításánál a következő művekre hivatkoztam:

Mährchen der Magyaren, bearbeitet und herausgegeben von Georg von Gaal. Wien, 1822. (Gaal 1.)

Magyar regék, mondák és népmesék. Gróf Majláth János után Kazinczy Ferencz. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest 1864. (Majláth 3.)

Népdalok és mondák. A Kisfaludy-Társaság megbizásából szerkeszti és kiadja Erdélyi János. Pest, Beimel Józsefnél (Emich G. bizománya.) I. k. 1846., II. 1847., III. 1848. (Erdélyi 1.)

Erdélyi János Magyar népmesék. Pest. 1855. Heckenast G. sajátja. (Erdélyi 2.)

Gaal György Magyar Népmese-gyüjteménye. Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferencz. Pesten I. és II. Pfeifer Ferdinánd sajátja. 1857. III. k. Emich G. sajátja 1860. (Gaal 2.)

Magyar népmese-gyüjtemény. Kiadta Arany László. Budapest. Olcsó Könyvtár. 1904. 3. kiadás. (Arany.)

Vadrózsák. Székely népköltési gyüjtemény. Szerk. Kriza János. I. kötet. Kolozsvártt. 1863. (Kriza.)

Eredeti Népmesék. Merényi László. Pest 1861. Kiadja Heckenast G. A példány, melyet a kolozsvári egy. könyvtárban használtam, Arany Jánosnak kézi példánya volt. (Merényi: E.)

Sajóvölgyi Eredeti Népmesék. 1862. U. o. (Merényi: S.)

Dunamelléki Eredeti Népmesék. 1863. U. o. (Merényi: D.).

Magyar népk. gyüjtemény. Uj folyam. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerk. Arany László és Gyulai Pál, később Vargha Gyula. Athenaeum r.-t. kiadása. I-VIII. k. (M. N. Gy.)

Magyar Nyelvőr. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi bizottságának megbízásából szerkeszti s kiadja Szarvas Gábor, később Simonyi Zsigmond. Budapest, 1872–1906. (Nyr.)

Koszorúk az Alföld vad virágaiból. Köti Kálmány Lajos. I. Pécskáról való. Aradon nyomatott Réthy Lipótnál 1867. II. Elegyesek. U. o. 1878. (Kálmány: K.)

Szeged népe. I. Ős-Szeged népköltése. II. Temesköz népköltése. III. Szeged vidéke népköltése. Gyüjtötte Kálmány Lajos. 1881., 1882. és 1891. I.–II. Réthy Lipót és fia nyomása Aradon. III. Bába Sándor sajtóján Szegeden. (Kálmány: Sz.)

Palócz Népköltemények. Összegyüjté és kiadta Pap Gyula. Sárospatak. 1865. (Pap.)

Palócz mesék a fonóból. Meséli Istvánffy Gyula. Liptó-Szt.-Miklós. 1890. (Istvánffy.)

A Népmesékről. XIII eredeti palócz mesével. Irta és leirta Pintér Sándor. Losoncz 1891. Nyomatott a Kármán-társulat betüivel. (Pintér.)

Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság Értesítője. 1889–1906. I–XVIII. k. Budapest.

A hevesmegyei nyelvjárás. Irta Berze Nagy János. Budapest. 1905. Athenaeum r.-t. kiadása. Megj. a Simonyi szerk. alatt levő Nyelvészeti Füzetek 16. sorszáma alatt.

A [–] tett pótlások Katona Lajostól valók s jobbára a külföldi meseirodalom könnyebben hozzáférhető vagy olyan párhuzamaira vonatkoznak, a melyek segítségével, részben a hozzájuk írt kitűnő jegyzetek kalauzolása mellett, az összehasonlítás könnyebben folytatható. A gyakrabban idézett munkák rövidítései: M. N. T.: Katona Lajos, Magyar népmese-typusok. Ethnographia XIV. (1903) 30., 125., 189., 236., 418., 463. és XV. (1904) 22.

Cosquin: Emanuel Cosquin, Contes populaires de Lorraine comparés avec les contes des autres provinces de France et des pays étrangers. Paris, T. Vieweg. 1886. 2 köt.

Grimm: Kinder- und Hausmärchen gesammelt durch die Brüder Grimm. III. köt. 3. kiad. Göttingen 1856.

Gonzenbach: Sicilianische Märchen. Aus dëm Volksmund gesammelt von Laura Gonzenbach. Mit Anmerkungen Reinhold Köhler’s und einer Einleitung herausgegeben von Otto Hartwig. Leipzig, Engelmann 1870. 2 köt.

Hahn: Griechische und albanesische Märchen. Gesammelt, übersetzt und erläutert von J. G. v. Hahn. Leipzig, Engelmann, 1864. 2 köt.

Clouston: Popular tales and fictions their migrations and transformations by W. A. Clouston. William Black wood and Sons. Edinburgh and London 1887. 2 köt.

Gomme: The Handbook of Folklore. Edited by George Laurence Gomme. London, Folklore Society 1890.

Köhler: Kleinere Schriften von Reinhold Köhler. Erster Band: Zur Märchenforschung. Weimar, E. Felber 1898.

Sklarek: Ungarische Volksmärchen. Ausgewählt und übersetzt von Elisabet Sklarek. Mit einer Einleitung von A. Schullerus. Leipzig, Dieterich’sche Verlagsbuchhandlung Theodor Weicher 1901.

HIBAIGAZITÁS.

A 127-ik lapon _15. A Szélördög_ helyett olvasandó _17. A Szélördög_.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Nem számítva _Merényi László Sajóvölgyi népmesék_ cz. két kötetét (Pest, 1862. Heckenast Gusztáv kiadása), melyeknek a czímén kívül semmi egyéb palócz jellegük nincsen s már az Arany Jánostól is eléggé megrótt közlési módjuk is kizárja őket a néprajzi czélokra értékesíthető anyag köréből, – csupán a következőket említjük: _Palócz népköltemények_. Összegyüjté és kiadta _Pap Gyula_. Sárospatak 1865 (6 mesével). _Palócz mesék a fonóból_. Meséli _Istvánffy Gyula_. Liptó-Szt.-Miklós 1890 (10 mesével). _Pintér Sándor A népmesékről. XIII eredeti népmesével_ cz. s jóbarátok számára 50 példányban Losonczon 1891-ben nyomtatott könyvéről l. az _Ethnographia_ XIV. 197–203. l.]

[Footnote 2: _Emmanuel Cosquin_, Contes populaires de Lorraine. Paris, F. Vieweg 1886. 2 köt. igen becses összehasonlító jegyzetekkel, melyekre e könyv jegyzeteiben is ismételten hivatkozunk.]

[Footnote 3: Hajviselet. A fej két oldalfalán lévő hajból a fül melletti s a tarkón nőtt fürtökből hármas eresztékű ágat fontak, a két elsőt a fülön keresztül vezették s a két hátsóból tekert vékony hegyes kontyba fonták, melyre tenyérnyi széles pántlika-bokrot kötöttek.]

[Footnote 4: A nagybessenyői Bessenyey-család története. Dobrowszky és Franke, Budapest.]

[Footnote 5: Aba Samu, Eger.]

[Footnote 6: Jöjj.]

[Footnote 7: Kúnhátas = lusta, dologtalan.]

[Footnote 8: A miért.]

[Footnote 9: Igy is mondják: mënjék a hiszëmpartra.]

[Footnote 10: A. m. = míg.]

[Footnote 11: A. m. = stb.]

[Footnote 12: A. m. = mindenre úgy vigyázz, mint a két szemedre!]

[Footnote 13: A néphit errefelé azt tartja, hogy mákvetéskor beszélni egy szót sem szabad, mert akkor nem kel ki.]

[Footnote 14: Feketeszürke ló, a mint a mesélő nekem mondta.]

[Footnote 15: Mohón.]

[Footnote 16: Hét singnyire a föld alá.]

[Footnote 17: Nagyon magasra.]

[Footnote 18: Fiamnak szólította.]

[Footnote 19: Önérzete feltámadt.]

[Footnote 20: Egyhúzomban.]

[Footnote 21: Kérni.]

[Footnote 22: Nagyon szép.]

[Footnote 23: Igy nevezte mesélőm a királyfiakat.]

[Footnote 24: A lovakat biztató kifejezés.]

[Footnote 25: Tënkretësz, tënkremëgy. Besenyőtelekkel szomszédos Puszta-Tenk, urasági birtok. Erről az a hír, hogy a ki még ura volt, mind _tënkrement_, elpusztult. A mi népünk a _tënkremenést_, _tënkretevést_ legalább így magyarázza.]

[Footnote 26: A m. tó.]

[Footnote 27: Az istállóhoz csatolt fedeles kis épület, melyben polyvát szoktak tartani.]

[Footnote 28: Ha te tudsz valamit, ez többet tud.]

[Footnote 29: Szénatartó hely az istálló mellé épitve.]

[Footnote 30: E mese egy más változatában a 3. feladat a következő: Az országútra reggelre olyan gyümölcserdőt kell ültetni, melynek egyharmada érik, egyharmada zsendül, egyharmada pedig még virágzik. A mi a titkos segitség által teljesül is.]

[Footnote 31: Csicsergő.]

[Footnote 32: Szádra. – Maga a vers használatok a mese végén a stereotyp záróforma után. Van ilyen verses záradék többféle.]

[Footnote 33: A »faladár« szóról a közlő nem tudott felvilágosítani.]

[Footnote 34: Gouvernante.]

[Footnote 35: Közel hozzá.]

[Footnote 36: Sietős a dolgom!]

[Footnote 37: Izgatja, biztatja.]

[Footnote 38: Meg van dagadva.]

[Footnote 39: Darvakká.]

[Footnote 40: Siketnéma.]

[Footnote 41: Bűbájos, varázsló.]

[Footnote 42: Në fé! indulatszó.]

[Footnote 43: Nagyon nagy. Népies kifejezés.]

[Footnote 44: Garde-robe.]

[Footnote 45: A Sirius csillag.]

[Footnote 46: Hogy ez mi lehet, nem tudom, a közlő sem birt felvilágositani.]

[Footnote 47: Teherben van.]

[Footnote 48: A mai öregek beszélik, hogy az ő idejükben (48 előtt), a hol betyártanya volt (a hol a lopott lovakat szokták elrejteni), száraz lófő volt a kapura kiszegezve – annak a jeléül, hogy ott bizonyos emberek szíveslátásban részesülnek. A szolgabírónak persze az ilyen (rendszerint) curiális helyre a lábát betenni nem volt szabad.]

[Footnote 49: Nyúlcsontot.]

[Footnote 50: A baját magára vállalta.]

[Footnote 51: Sürgött-forgott.]

[Footnote 52: Olyan bicska, melynek pengéje már lóg a »nyak«-ában.]

[Footnote 53: Árnyékszékbe.]

[Footnote 54: A. m. – kés, éles szerszám.]

[Footnote 55: Odasompolygott.]

[Footnote 56: Megcsóválta.]

[Footnote 57: Jóval kezdett ki.]

[Footnote 58: Fáradt volt.]

[Footnote 59: Izgága, írígy.]

[Footnote 60: Hemzsegett, rajzott.]

[Footnote 61: Humoros felfogás. Az utas ember, ha gyalogol is, nem megy _gyalog_, ha ketten mennek.]

[Footnote 62: Itt van, ni!]

[Footnote 63: Juhakol.]

[Footnote 64: Nagyon szaladtak.]

[Footnote 65: Szerencsés lett, t. i. a kis lova által.]

[Footnote 66: Nem akad bele.]

[Footnote 67: Főkötőben.]

[Footnote 68: Megborzadt.]

[Footnote 69: Csoszog.]

[Footnote 70: Hetykén.]

[Footnote 71: Gyorsan.]

[Footnote 72: Nem tudott jól magyarúl a tót diák s »akár«-t akart mondani.]

[Footnote 73: Szöcske.]

[Footnote 74: Patkány.]

[Footnote 75: A rossz, elnyomorodott lovak jelzői.]

[Footnote 76: Görög dinnyét.]

[Footnote 77: A. m. jó lábú, szaladni tudó.]

[Footnote 78: Sic! nyelvjárási sajátság!]

[Footnote 79: Lábatlankodott.]

[Footnote 80: Kalács!]

[Footnote 81: Meséli ëgy földhöz ragadt szegény ember, a kinek az apja is béres volt, s maga is napszámos.]

[Footnote 82: Kis patak Füzes-Abony alatt.]

[Footnote 83: Tepély puszta, Besenyőtelek birtoka. Valamikor község volt a helyén.]

[Footnote 84: Két véka.]

TARTALOMJEGYZÉK.