Part 25

Ez a tünemény nem ritkaság ott.

Egy-egy leányképű ifju, kit annyi villámló szem kereszttüze elszédített, kit az éjszakai dalhangok, a szultán kertéből, mámorba ejtettek: összesúg a bejáratos vén asszonyokkal, azok odabenn a fiatal szépekkel: – málhák között, gyékények közt életveszélylyel belopatják a szerályba; ott leányruhát adnak rá, kifestik fehérre, pirosra, megtanítják énekelni, leányok módjára kaczagni, játszani: s ott azután él, mint a paradicsomban, mindaddig, míg valamelyik eunuch gyanakodó szeme fel nem fedezi álöltözetében.

Akkor aztán természetesen megégetik.

De hát törődik azzal egy ifju, a kinek még leányarcza van?

Találja ez irtózatosnak azt a gondolatot: élni mint az égben, s aztán megégni, úgy menni az égbe? Megégni a gyönyörben, megégni a tűzben; szellő hajtotta hamuvá lenni, melynek minden porszeme kedvese porszemével szerelmeskedik.

Mert ugyanakkor azt a nőt is megégetik, a kinek bűne kibizonyul.

Ez már csak természetes.

Hanem egy esetben a bűnös ifju megmenekülhet a tűzhaláltól: – ha nem lehetett kitudni ki volt vétkes szerelmese a sok közől? Akkor csak megvesszőzik és elbocsátják.

Ez ismét igen indokolt nagylelkűség.

Dahomey szultánja ő felségének sokkal inkább érdekében áll azt megtudni, hogy naptárából melyik név után kell azt irni, hogy meghalt? mint a szökőnap névtelen jegyét kitörülni. Ha vall az ifju, megél.

Akkor csak a nőt magát égetik meg.

Egyszer egy szép fiatal gyermeket fogtak el a háremben, alig volt még tizenhat éves. Hogy melyiknek volt a sok nap közül bujdosója, azt nem lehetett kitudni.

Az ifju neve volt Juida.

– Látod Juida, mondá neki a király, te olyan fiatal vagy még, aztán most egy csók miatt meg kell halnod. Meghalsz egy halavány arcz látása miatt; meghalsz egy suttogó szó miatt, meghalsz egy égő csók miatt; mikor már szó, látás és csók mind elmult.

– Oh nem mult el király, felelt Juida. – A csókot még most is érzem, a hangot még most is hallom, az arczot még most is látom s meg akarok halni érte.

Azzal aztán kikötteté Juidát a király egy magas karóhoz, mely körül nagy halom holtszén volt felgarmadolva.

Ez arravaló, hogy a halálra itéltet nem adják át a rögtöni tűzhalálnak, hanem elébb körülrakják a szénhalmot bambusz kötegekkel; azokat meggyujtják s a mint azoknak a lángja felszítja a holt szenet, a mint a zsarátnak áthevülve egyre közeledik az elitélthez, úgy kinozzák őt halálra lassú tűzön.

Juida végig nézte a kinzó előkészületeket s nem vallotta meg kedvese nevét.

A király kirendelé hölgyeit, hogy tánczoljanak a máglya körül. Juida behunyta szemeit, nehogy egy szempillantása elárulja kedvesét akaratlanul.

Akkor a király egy jeladására hirtelen mindegyik hölgy egy köteg nádat kapott fel s azt a máglyára hajítá, s azután egyszerre körös-körül meggyujták a máglyát.

Juida csendesen körülhordta tekintetét s bátran szemközt nézett a királylyal, ki elefántja hátáról élvezé e látvány gyönyörét.

– Megvallod-e a bűnös nő nevét?

– Se ma se holnap! volt a válasz.

A bambusz recsegve borult lángba az ifju körül; a szén izzani kezdett, a zsarátnak egyre szűkebb körbe szorítá a halálra kínzottat, a szép asszonyok egyre hányták a máglyára a tüzelő szert. Egyszerre hahotával kaczagott fel Juida a tűzhalom tetején.

– Mit nevetsz? kérdé tőle a király bámulva.

– Hogyne nevetnék! felel Juida. Mikor kedvesem, a kiért meghalok, legbuzgóbban rakja alám a tüzet! Hahaha!

– Melyik az? kiálta a király. – Látod, kegyetlen az asszony! Látod, iszonyú a halál! Látod, szép az élet! Most váltsd meg magadat. Most állj bosszút. Most valld meg, melyik az a kegyetlen, ki kedvese alatt meggyujtja a máglyát?

Juida még egyet kaczagott, azután elleste a füstöt, mit a szél egyszer felé hajtott, nagyot lélegzett belőle és megfúlt.

A szép asszonyok tovább tánczoltak a máglya körül.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: A «kibitka» olyan két személyre való zárt kocsi, a mit ha kell, szánra is tehetnek.]

[Footnote 2: Lazarevits.]

TARTALOM.

Milyenek a nők?

Az úrnő 1 Egy lengyel történet 81 Emina 116 A könyező szultána 122 A rabnő 131 I. Egy nő, a kinek nem vehetni szavát 131 II. Ez a leány mégis szeret engem! 139 III. A ki két ezer évig várt az utolsó ütéssel 153 IV. Szemet-szemért 176 Lucrétia 189 Fredegonda 194 A kalifa papucsa 202 Miranda 208 A fehér lap 230

Milyenek a férfiak?

A kardvas és a villám 237 A hittagadó 277 A vakmerő 306 Egy csók, egy szó 336 A tudtán kívül férj 339 Juida 342

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

8 |sietve Kalalin |sietve Katalin

16 |maga körül«. |maga körül».

19 |lagfájóbb fegyvert |legfájóbb fegyvert

26 |nagyherc eg kelt |nagyherczeg kelt

29 |lélekkóro nak hittek |lélekkórosnak hittek

46 |kogy itt a |hogy itt a

54 |Onnek mást |Önnek mást

62 |hiányzott meg |hiányzott még

70 |tegnap még cz rt |tegnap még czárt

72 |hátra meghalásig |hátra a meghalásig

81 |utolső hajaszála |utolsó hajaszála

123 |valamen yi együtt |valamennyi együtt

128 |szokása törököknél |szokás a törököknél

141 |vihar, Athelie |vihar, Athalie

145 |kegyért, kanem |kegyért, hanem

150 |h z ránk szakad |ház ránk szakad

152 |az egy gondolot |az egy gondolat

164 |Richardra néxve |Richardra nézve

171 |ébrenletet elhagyta |ébrenlétet elhagyta

178 |Sz ndékom volt |Szándékom volt

180 |utolsó össze ét rábizta |utolsó összegét rábizta

188 |beszeszorított fényes |összeszorított fényes

194 |példány épül vehessék |példányképül vehessék

199 |utana való |utána való

205 |Kezemet adhatom rá. |– Kezemet adhatom rá.

243 |II. |III.

245 |szétszóratni. |szétszóratni.»

255 |Ne hagyd elveszní |Ne hagyd elveszni

281 |fegverest találtál |fegyverest találtál

315 |után követke-kezett |után következett

320 |mídőn azt |midőn azt

346 |történet 84 |történet 81

346 |Fredegonda 197 |Fredegonda 194]

End of Project Gutenberg's Milyenek a nok?; Milyenek a férfiak?, by Mór Jókai