Part 26

242. A pap házánál ép oly nehezen lehet eledelre szert tenni, mint a halott szemében könyre.

243. A hol kettő egymással beszél, ne légy te harmadik.

244. Egy karóhoz nem lehet kötni két lovat.

245. Egy fej számára két kéz teremtetett.

246. Egy hón’ alá nem fér két dinnye.

247. A ki soká válogat két mecset közt végre ima nélkül marad.

248. Meglehet királyom, hogy még a tenger is meggyul! (Ha te úgy akarod.)

249. Ne rostálj oly nagyon, ne szőjj oly sürün. (Ne végy mindent oly szorosan.)

250. Az ember majd keményebb a kőnél, majd gyöngédebb a rózsánál.

251. Tán csak nem az óvakodik az esőtől a ki már egyszer megázott?!

252. Egyszer pirul el a kérő, kétszer a ki nem ád.

253. Nem annyira a kéz (munka,) mint a fog a takarékos.

254. Az ember majd hegyeket rendit meg, majd meg egy daraszemet sem bir legyőzni.

255. Az ember ördöge az ember.

256. Vásárnak csak az első vásárt lehet nevezni.

257. Ki lassan jár, czélt ér.

258. Nincs esztendő aratás nélkül.

259. Lapáttal szalad a tüzvészhez. (az az, lopni akar.)

260. Még ha ő maga volna az eső, még se termékenyitené senki földjét. (Oly gazember.)

261. Gördülő követ nem fedi be a moh.

262. Ne hordjál hetvenkét völgyből vizet.

264. Az ügyes tolvaj váratlanul lepi meg háziurát.

265. Előbb találd meg az árut s aztán kérj vám pénzt.

266. A hamis számla Bagdadból is visszakerül.

267. Mig az eső elől menekült, utólérte a jégeső.

268. A takaró után nyujtózkodjál.

269. Az ember vénül, de a sziv nem.

270. A ki kigyókat eszik, nem talál orvost.

271. A föld vas, a meny aczél. (Senkisem hallgatja meg imádságomat.)

272. Még a földnek is vannak fülei.

273. Ne keveredjél bonyolodott dologba.

274. A buza maradéka a dervisé.

275. A gazember gyáva.

276. Ha a tolvajok felszaporodnak, a birók hanyagsága az oka.

277. Ha házat veszesz előbb szerezz magadnak szomszédot.

278. Ha csak egy hangya ellenséged van is, mégis légy óvatos.

279. Az ellenség az ellenségért nem imádkozik.

280. Ne kérdezd a beteget kell-é neki leves?

281. A kopasz valamint az aranyfürtös, a vak és a szép szemü, valamennyi meghal.

282. A hust, melyet a macska el nem érhet, piszkosnak nevezi.

283. Ha nincs a háznál macska, igen sok az egér.

284. Mindenki tettei szerint jutalmaztatik.

285. Éles kard nem vágja meg hüvelyét.

286. Gyakran még az őrületesen szerelmest is megilleti a tagadás.

287. Rosz pénzt és rosz szavakat nem kellene elkölteni.

288. A ki egyszer kis dobot hallott, mindig hallgat a nagyra.

289. Mig a rosszat nem láttuk, nem tudjuk méltányolni a jót.

290. Az elvetemedettség nem ragadós betegség.

291. Nem ott a hol születünk, ott a hol jó dolgunk van, ott van a hazánk.

292. Nem lenne jó ha mindenki ösmerné a helyzetét.

293. Mi által külömbözik a szivtelen ur a szegény embertől?

294. Más szemében látja a szálkát, s a magáéban nem látja a gerendát.

295. Az egyik zsirost, a másik savanyut szeret.

296. Az egyik nem talál hidat a vizen át, a másik nem talál vizet ivásra.

297. Barátaink által, megismerjük az embert.

298. Az egyiknek panasza nem inditja meg a másikat.

299. A kopasznak elefántcsont fésüt?

300. A ki magától esik el, nem sir.

301. Inkább az életet, mint a jó hirnevet elveszteni.

302. Bármily szép legyen is a falusi leány, kecses sohasem lehet.

303. Nézd meg a szegélyt és vedd meg a vásznat.

304. Háboruba nem szokás kardot kölcsönözni.

305. Ha ludat kapsz ne sajnálj egy tyúkot. (viszonajándékul.)

306. A szomszéd, a szomszéd tyúkját ludnak nézi.

307. A kőre, mely kemény, hajtsd le fejed.

308. Milyen napra nem következett este? (Hol van a végtelen öröm?)

309. Ha a kapun át kikergetsz, bejövök ismét a kéményen keresztül.

310. Ne ássál kutat, mert magad esel belé.

311. Járj a hóban, de ne hagyj magad után nyomot. (Lopj ügyesen.)

312. Valódi segélyt csak Isten nyujt.

313. Még a hangyának is megvan a saját akarata.

314. A szivtől az ut a szivhez vezet.

315. A ki kéz (ajándék,) nélkül megy be, igazság nélkül jön ki.

316. Hasa tele, de szeme éhes.

317. Ösmeri az eret melyet vágni kell. (Tudja hogy kitől nyerhet valamit.)

318. A sas nyilat kapott, de saját tollaival ékitettett. (saját magának árt.)

319. A ki a tejfölt szereti, a tehenet zsebében hordja. (Abból ered, a ki kedvenczételét másoktól kéri kölcsön.)

320. Meg nem érdemelt áldásra, senki sem mond áment.

321. A mit a sors rendelt nekünk, az jut a tálunkra.

322. Ember nem lehet hiba nélkül.

323. A szárnyak a hangyának a megsemmisülés előjelei. (Intés nagyratörő személyek számára.)

324. Ki törődik vele ha titokban sántit? (azaz kedvetlen.)

325. 40 Arab esze együttesen, még egy fügemag szemet sem tölt meg. (A törökök véleménye szerint.)

326. Várat belülről kell bevenni.

327. A veszedelem hire hamar terjed.

328. A hol nincsen juh, ott a kecske viszi a fő szerepet. (Keleten, a juhhus nagy delicatesse-nek tekintetik.)

329. A Megelégedés, kimerithetetlen kincs. Ha a lányt magára biznák, elmenne még muzsikushoz is.

330. Jobb nem is aludni, mint rettenetes dologról álmodni.

331. Egy harapástól nem lakik jól az ember, de mégis jól esik a szivnek.

332. Előbb válaszd meg a szót, aztán beszélj.

333. Szót szó követ, igy lesz a beszéd.

334. A szó nem marad a zsákban, (t. i. el nem rejthető.)

335. A közbenjárónak bő a zsákja. (Mert nem a magáéból ád.)

336. A vagyon a sziv forgácsa.

337. A Gyertya nem lefelé világit.

338. Ha nyilvános helyen vágod le szamarad farkát, az egyik hosszunak, a másik rövidnek fogja találni.

339. A bánatot az öröm képén is tükrözni tudni, az valódi müvészet.

340. A kályhapad a tél virág kertje.

341. A ki a pecsét birtokában van, az a Szulejman. (Szulejman, Dávid fia a keleti mythósz hőse, ki egy varázspecsét birtokában volt.)

342. A lándzsát nem lehet zsákba rejteni. (A rosz szokás mindenütt elárulja magát.)

343. A szerelem nem tür társat.

344. Nyelvedet társaságban, kezedet utazáson ki ne öltsd. (Társaságban ne beszélj, utazáson ne ajándékozz.)

345. Egyed a gyümölcsöt anélkül, hogy fája után kérdezősködnél. (Még a lopott jószágot is élvezd.)

346. Az arabtól nem kell se czukor, se pofon.

347. Ha neked annyira tetszik, magad is fuvolás lehetsz.

348. A hol levetkeződöl, ott öltözkődjél is.

349. Az együgyü kezéből ne igyál, ha mindjárt az élet vize lenne is. (Nektar.)

350. A mit saját kezeddel adsz, az a más világba is elkisér. (t. i. a könyöradományok.)

351. Se a nyárs, se a pecsenye ne égjen el. (Minden a kellő formában maradjon.)

352. A milyen a vetés olyan az aratás.

353. Annyi serbetet ád, a menyit ütere enged. (Annyit szidja a mennyit csak elbir.)

354. A friss mozgás, áldást hoz.

355. Jó akarat, jó eredmény.

356. Ha nem akarsz figyelni a nagyok szavára, türnöd kell a szenvedések sulyát.

357. Annyit használ, mint Atmejdánban tömjénnel füstölni. (Atmejdan, egy nagy tér Konstantinápolyban azelőtt a nyillövők gyakorlati helye.)

358. Egy papucscsal is beéri, hogy Bajram-ot csináljon magának.

359. Ne légy oly hajszálnyi finom, könnyen el találsz szakadni.

360. A ki haraggal áll fel, kárral szokott leülni.

361. A harag (boszu) édesebb a méznél.

362. A döglött lovat keresi, hogy a patkót leszedje róla. (Nagyon fösvény.)

363. Az ökör meghalt, a társaság szétoszlott.

364. A bölcset verték s az én hátam érezte.

365. Pamut fonállal kötözték meg. (Bajos állapotban van.)

366. A ki a pilavot szereti kanalat hord magánál.

367. A szerdán meglátszik, milyen lesz a csötörtök.

368. A rizs nem száll fel a viz felszinére.

369. Ha már megfött az étel ne vegyits közé vizet.

370. Csak a gazdag szép és tiszteltetett.

371. A czukor más és más a csodasó. (Ámbár mindkettőnek egyenlő szine van.)

372. A ruha nem bizonyitja a bátorságot.

373. A sarkantyú cseng és bong, de csak a pénz mivel mindent.

374. Ólmot az ördög fűlébe! (Hogy meg ne hallja. Szokásos példabeszéd midőn illetlen beszédet kell ismételni).

375. Légy óvatos az alamizsnával, hogy roszat ne cselekedjél vele. (Ha méltatlannak adsz.)

376. Ne nyisd ki szádat helytelen beszédre.

377. A ki alamizsnát oszt, soká él.

378. Ne a testet nézd hanem a lelket.

379. Csak kérdezz és te is bele jutsz a Kaabá-ba.

380. Még a viz is hamarébb nyugszik mint az ellenség.

381. A fiatalságot a hallgatás, a kort a beszéd illeti meg.

383. Ne gyürd fel nadrágodat elébb, mint sem a folyóhoz értél volna.

384. A Szofu azt állitja, hogy nem eszik foghagymát; pedig ha talál, még a haját sem hagyja meg.

385. A tulerős eczet még saját edényét is megkárositja. (A hirtelen haragu beteg.)

386. Mi hátra marad, gyakran el is fog maradni.

387. Fejét feláldozza, de titkát nem áruja el.

388. A ki verebektől fél nem hint kását,

389. A hallgató okosabb legyen a beszélőnél.

390. Ne aggodjál azon ma, mit fogsz enni holnap.

391. A birtokos belényugodott már s most a kupecz nem akar. (Szokásos a szolgára ki uránál takarékosabb.)

392. Ha holnap lesz, megjöhet még az áldás.

393. Szakállad tán csak nem megőszült a malomban? (Ne tettesd magad oly fiatalnak.)

394. A siketet ne üdvözöld kétszer. (Az ő hibája ha elsőször nem hallott.)

395. A késő megbánás hiábavaló.

396. Türelemmel a szederfát selyemmé változtatod.

397. Szép a viz a pohárban, szép a hajó a gyárban.

398. A szó lábaira esett. (Nem ment teljesedésbe.)

399. A hű barát többet ér a rokonnál.

400. A légy ösmeri a nyalánkságárust.

401. Hallgatásod édesebb a zenénél. (A fecsegőkre alkalmazott guny.)

402. A légy ugyan kicsi, mégis felkavarta a gyomrot.

403. Tőkéjét egy macska hátára rakta. (A hütelen igazgatóra czélzó.)

404. A ki gyorsan jár lábaival ruháiba bonyolodik.

405. Parancsolj a restnek s ő maga fog aztán tanácsolni neked.

406. A vasat üsd a mig tüzes.

407. A töröknek későn érik meg az esze.

408. A kertésznek nem lehet zöldséget árulni.

409. A ki a kolostorban vár, levest kap. (Türelem czélhoz vezet.)

410. Meghallotta a nyúl, hogy a vadászkutya megbénult. (Azért jár-kel oly büszkén.)

411. A gyéren vetett retek jobb a sürün vetettnél. (A sok nem mindig jó is.)

412. A kőböl is, ha préseli, vizet sajtol ki. (Kitartó, nagyratörő emberről szólva.)

413. A gazdagnak nehéz ajándékot nyujtani.

414. A fösvénység szeme, csak a föld által elégittetik ki. (t. i. a sirban.)

415. Kilencz évnek szerdái kerültek össze.

416. Sántitó szamárral ne csatlakozzál karavánhoz.

417. A mig fősvények fognak létezni a gazemberek nem maradnak éhen.

418. Édes szavak még a kigyót is kicsalják lyukából.

419. Váratlanul esik a kő az ember fejére.

420. Az alvó kigyónak ne lépj a fejére.

421. Repülő madártól vár segitséget. (Hasztalan remény.)

422. Mint a liszteszsák csak a bot alat porzik. (Csak erőszakkal lehet valamit kicsalni belőle.)

423. Lisztünk meg van szitálva; szitánkat szögre akasztjuk.

424. A távolból még a dobszó is szépen hangzik.

425. Olcsó eczet édesebb a méznél.

426. Olcsó husnak hig a leve.

427. Üss a koldusköpenyegre. (A szegények elhagyatottságára utal, kikkel szemben mindenki, mindent megenged magának.)

428. A milyen távozása, olyen a jövetelem, a milyen a tésztája (melylyel megkinál,) olyan a kásám.

429. Van vagyona – irgalmas is lehet.

430. A szappan a mit adtál, még mindig nem birja eltávolitani az előidézett szennyet.

431. Mint az olaj, a felszinre tolakodik.

432. Az éhes medve nem tánczol.

433. Az éhes ásit, a szerelmes nyujtózkodik, (ha nem érte el czélját.)

434. Az éhes tyuk a hambárról álmodik.

435. A várakozás jobban kinoz a tüznél.

436. Este az ivásnak, reggel kártyázásnak engedi át magát és mégis a paradicsomba remél jutni.

437. A bőkezüség nem csökkenti a gazdagságot.

438. A mivel jött az ember, azzal távozik is.

439. A neveletlentől vedd meg a becsületet.

440. Egyél keveset és tarts szolgát magadnak.

441. A ki engem tisztel annak szolgája vagyok, a ki engem gyaláz, annak ura vagyok.

442. A felbőszitett szamár még a lónál is jobban szalad.

443. A fehér pénz a fekete napra van számitva. (Fekete, t. i. szerencsétlen.)

444. Folyó vizben nem marad piszok.

445. A sánta hamar elfárad.

446. Akár fehér a kutya akár fekete, mégis kutya marad a kutya.

447. Az ember belülről tarka. (Nem külsőleg mint az állat.)

448. A lelkiismeretesség fél vallás.

449. Ravaszsággal még az oroszlánt is rá lehet szedni, erőszakkal még egy tücsköt sem.

450. Nem tanácsos másnak kötelén a kutba szállni.

451. Alacsony helyről nézve még a dombocska is hegynek látszik.

452. A követ sérthetetlen.

453. A kézcsókolás nem koptatja a szádat.

454. A müszer dolgozik, de a kezet illeti a dicséret.

455. Arany kezet nem vág meg a kés.

456. Az árva gyermek maga metszi el köldök zsinorját.

457. Sokan sajnálják az árvákat, de kevesen istápolják.

458. Kötélre ne hints lisztet. (Ne tégy hasztalan dolgot.)

459. Ne higyj barátodnak, mert bőrödet szalmával tömi ki.

460. Magadat varrótüvel szurd meg, az idegent zsáktüvel.

461. A ki mézzel bánik, ujjait lenyalja. (az az, a ki szerit teheti, lop.)

462. A mi egy szájból jön, ezerekre terjed ki.

463. Egy bolha miatt az egész paplant elégeti! (A nagy áldozatról mondatik.)

464. Egy fillér miatt tőrét a csilagoknak szegni. (A fösvény.)

465. Egy köpenyegem van, azt kiteritem s lefekszem a hová tetszik. (A nőtelen ember.)

466. Tiz remete beéri egy kanállal.

467. Egy juhról nem lehet két bőrt nyuzni.

468. Arany kalitkába zárták a fülemilét, de ez egyre kiáltá: ó hazám!

469. Egy baleset tanulságosabb száz tanácsnál.

470. Csak esőben tanuljuk megbecsülni a köpenyeg értékét.

471. A nagy fej nagy fájdalmakkal jár.

472. A fazék feldült és födelet talált, (t. i. az esetleg gyakran meghozza azt, a mit hosszasan kerestünk.)

473. Akár milyen nagy a mecset, az Imam mégis csak azt prédikálja a mit tud.

474. Ha a mecset össze is dül, az oltár mégis helyén marad. (A szépség nyoma megmarad.)

475. Harangját fűvel tömték be. (Megcáfolták.)

476. A posványba ne dobj követ (mert beszennyezed magad.)

477. Ne utazzál gyermekkel, kinevet, ha a teher lecsuszik hátadról.

478. A tulságos dédelgetéstől a kedves elundorodik.

479. Az omlatag épületnek nem használ a javitás.

480. A szöget csak a szög turja ki helyéből.

481. Ne lakjál oly helységben, hol orvos és biró nincs.

482. Az igazság szavára még az őrült is hallgat.

483. A győztesnek van igaza.

483. A ki fürdőbe megy, izzad. (Minden tettnek megvannak következményei.)

485. A házi tolvajt nehéz rajta kapni.

486. A szeszély a lélek alatt rejlik. (Tehát csak halál után jöhet elő.)

487. A timár csak azt a bőrt rángatja, mely neki tetszik. (A sors csak azt veri, a kit üldüz.)

488. A nyelvnek nincsen csontja. (Minden beszédre képes.)

489. A világ egy kövér fark, olyan mint az angorajuh-é, (a ki az élvezetéhez ért, annak váljék egészségére.)

490. Barátok közt mázsa szerint mérj, az üzletben lat szerint.

491. Ha elbukol, a földet is öleld meg.

492. A koldus arcza fekete, (gyalázattal boritott,) de erszénye kövér.

493. A versenytárs nem árt ha nyiltszivü.

484. Szépséget nem lehet kierőszakolni.

485. Az erőszakot nem szokta követni magyárázat.

496. Ha a juh a nyájtól távozik, a farkas elragadja.

497. Ne a szónokra, de szónoklatára figyelj.

498. Ha a törvény metszi le az ujat, az nem fáj.

499. Éppen az aggályosan őrzött szembe esik bele a szálka.

500. A vizet a szalma alá vezeti, (vagyis, titkokat sző).

501. A nyúl duzzogott a hegy ellen, de az mit sem tudott róla.

502. A jóllakott nem érzi az éhes állapotját.

503. Az okos beéri vele ha megszagolja a rózsát.

504. Sürgős ügyekbe az ördög is elegyedik.

505. A szerelmesnek csak egy intés kell, a dervisnek egy ok, (hogy felforrjon benne az indulat.)

506. Egy oktalan fej baját a láb viseli.

507. Az ész nem a korban, de a fejben rejlik.

508. A hazátlan madárnak Isten épit fészket.

509. A hazátlan harczosnak rövid nyelve és görbe nyaka van. (Sokat kell türnie és keveset beszélnie.)

510. A válás vége a viszontlátás.

511. A sors abroncsán ment keresztül, (vagyis, sokat tapasztalt).

512. A vénűlő farkast gúnyolják a kutyák.

513. A szárazzal a nedves is elég.

514. Ki szép? kérdezték a hollótól; »fiaim« felelé büszkén.

515. A gesztenye elvetette haját s most megveti azt.

516. A szem lát, a sziv kiván.

517. A sziv mindaddig eped, mig a szem nem lát.

518. Szép az, a mit a sziv szeret.

519. Mielőtt bemennél, gondolj a kijövetelre.

520. Puszta szóval nem lehet sajtot késziteni.

521. A bánatot örömmé változtatni, az az élet művészete.

522. Inkább köveket hordani az eszessel, mint ostobával szövetkezni.

523. A ki róvásra iszik bort kétszer ittasodik meg. (Egyszer az ivás, másodszor fizetés alatt.)

524. Minden bárányt saját lábánál akasztanak fel.

525. Minden ember szivében egy oroszlán leskelődik. (Egy erős szenvedély.)

526. Ne tarts mindenkit, a ki szakállas, atyádnak. (Ne adj a külsőre.)

527. A tehetség szerelmet ébreszt, az erény tiszteletet.

528. Ha a hazug háza leég, senki sem hiszi el neki.

529. A lusta ló erősebben rug ki.

530. Ha mindenki vásárra vinné az eszét, utóljára mégis csak mindenki a magáét vásárolná vissza. (Mindenki megvan elégedve a maga eszével.)

Özbég-mondatok.

(Csagatai tanulmányok-czimü munkámból.)

1. A ki két hajóba kapaszkodik, bizonyosan a vízbe ful.

2. A szégyen rosszabb a halálnál.

3. A szivből siró még a vakot is könnyre inditja.

4. A ló ha sovány, a vitéz ha idegen országban van (rosz szinben vannak.)

5. A bölcs egy és ugyanazon kőben kétszer nem botlik meg.

6. Ezerszer dicsérheted – a muszkát, még is kék a szeme (t. i. nem szép özbég fogalom szerint.)

7. A fiatal ember lehet, hogy meghal, de az öregnek kell meghalni.

8. A sokat hizelgő nyelv nyalásával sebet ejt.

9. A ki a verebeket félti, az nem vet kölest.

10. Lányom hozzád szólok, de hallja az ángyom.

11. A teher nélküli szamárnak kedve szottyan leheverészni.

12. A kiejtett szót már nem lehet többé lenyelni.

13. Kinek szive megtelik annak nyelve hamar feloldódzik.

14. Csak a tuskóból száll föl a sürü fűst.

15. Ki gyorsan beszél, az gyorsan meg is bánja.

16. Jobb az eleven egér a holt oroszlánnál.

17. Kit az Isten megver, azt a próféta botjával meglöki.

18. Egyik azt mondja, hogy tizenkilencz, a másik: egy hiány husz.

19. Lóháton ülő atyját sem ismeri (a felfegyverkezett saját rokonait sem kiméli.)

20. Ha meghalsz, sírod is kényelmes legyen.

21. Az emberek megszólitják, az állatok megnyalják egymást.

22. Az embert szavánál, az állatot szarvánál fogják.

23. Mit az anyatéjjel beszittunk, attól csak a lélekszakadtával szabadulunk.

24. A nyitott száj nem egy hamar éhezik.

25. Az arany még Illés prófétát is tévutra vezeti.

26. Az ujonnan esett hónak ne örűlj, mert zord hideg követi; a pap látogatásának ne örűlj, mert kérése követi.

27. A jó lónak elég egy ostor, a rosznak ezer is hasztalan.

28. Ki az ivástól jól nem lakik, az a nyalástól még kevésbé fog jól lakni.

29. Szép remény felér fél szerencsével.

30. Ha a kéz mindazt adná mit a nyelv igér, nem maradna többé koldus, mindenki herczeg lenne.

31. Két molla egy férfit, egy molla egy asszonyt ér.

32. A valamire való már tizenöt éves korában férfivá lesz, a semmitérő még negyvenben is gyermek.

33. Az egésség vagyon, a betegség szegénység.

34. Ki vért keres, az az eret is megtalálja.

35. Szép az utazás bármilyen messze is.

36. Szép a szüz bármilyen csunya is.

Kazán-tatár-mondatok.

(Bálint gyüjteménye után.)

Hogy mi történik faludban, azután a szomszéd faluban tudakozódjál; hogy mi történik házadnál, azt szomszédodtól kérdezd.

Az éhesnek haragja gonosz.

Evéstől senki sem hal meg.

Ne siess, mert elkésel.

A hol a ló hömpörög, ott szőrt hagy hátra.

Ne ostorozd a lovat, de unszold abrakkal.

Sok pálinkát igyál, de keveset részegeskedj.

Ha eltörik a kocsi, tüzelő fát ád, ha megdöglik az ökör, húst ád.

A ki lassan jár, utóléri a nyulat.

A ki lassan jár, messze jut; gyors lépés nem tart soká.

A kimondott szó, valamint a levágott kenyér, nem térnek vissza előbbi helyükre.

A halál elől még a pénz sem menthet meg.

A kutya ugat és a farkas nyugodtan folytatja útját.

Kinek nincs munkája, ennivalója sincs.

A ki két nyulra vadász egyszerre, egyet sem fog.

A nőknek hosszu a haja, de rövid az esze.

A kinek szánkáján ülsz, annak nótáját énekeld.

Ha a meny tésztát vág, a napának görbének tetszik a dolog.

A meny hasa a napának mindig nagynak látszik.

Nem minden nap jut a vajaskásából.

Ha egy napi utazásra kelsz, egy hétre való élelmiszerrel lásd el magadat.

A szem félénk, a kéz merész.

Isten mellőzésével, ne meneküljünk a császárhoz.

A jó hirnév többet ér a vagyonnál.

Inkább a gazdagnak szolgája, mint a szegénynek fia.

Ha felfelé köpsz, saját orczádra hull vissza.

Véletlenül nem nő gabona.

A betegre szállnak a legyek.

A csuka elpusztúl, de fogai nem.

A bot erőt ád a csikónak.

A bolonddal nem jó sem találni, sem osztozni.

A menyegző után a bot következik.

A türelmes tür, a türelmetlen panaszkodik.

A vak tyúknak a kutyazab is búzának tetszik.

Az egészséges fej, mindig talál sapkát.

Ha édes is a méz, még sem harapunk az ujunkba.

Egy lóra nem raknak két szerszámot.

Az öt ujból, mindig egyenlően fáj, akár melyik-e – be harapsz.

Ma »kedves testvér«, holnap maró »foghagyma« holnapután »kutyakölyök.«

A feldicsért leány násznapján csuffá válik.

A juhtól gyapjut, az embertől adót nyernek.

A jóllakott kutya megharapja urát.

Altaj-mondatok.

(Radloff után.)

Hogy véled megfogni az ég madarait? hogy véled megfogni a tenger halait?

Ki látta, hogy a bak szarva eget ért volna?

Ki látta, hogy a teve farka földig érne?

A keselyüt röptén, a gyorsat menésén, (ismerjük fel.)

A ki nem tud járni, elrontja az utat, aki nem tud beszélni, elrontja a szót.

Nem járhat-é a poroszkáló ezer uton? nincs-é a ravasznak ezer szava?

A sügérnek nincs leve, az ostobának nincs esze.

Ha járni látod a békát, mit törődöl gyorsaságával.

Az öregnek szavait dugd a zsákba; a tekintélyesnek beszédét dugd zsebedbe.

A bundában él egy ember, de ki ösmeri? A nyereg takaró alatt él egy ló, de ki ösmeri? (Arra törekedjünk, hogy mindent minél tüzetesebben megismerjünk.)

A helyett hogy sok lennél és szemét, légy kevés és légy művészet.

Ujat készits és vedd fel, régit javits meg és vedd fel szinte.

Szeles napon nincsen csend; gondolatterhes napon nincs álom.

Ha rozzant is, de saját házad legyen; ha bőjti étel is, de saját kásád legyen.

A rosz lövész golyója csak hat ölre ér.

A ki tisztelte az úrat, ur lesz; a ki tisztelte a gazdagot, gazdag lesz.

Bár mit egyél, bátran egyed; csak kavicsra ne jusson a fogad!

Bár mit veszesz fel, vedd fel bátran; csak a nap el ne perzselje a hátadat!

Bár min lovagolsz, lovagold bátran, csak lábad a földet ne érje!

Ha húst főzök, nem marad számodra lé; két szóból egy sem számodra való.

A vének a lovak közül levágásra valók, a vének az emberek közül, gúnyra valók.

A száraz kanál nem esik jól a szájnak.

A kinek magas gondolatai vannak nem éri el az estét; aki nagy lépéseket tesz, nem éri el az ajtót.

Az aranyfejü nőnél jobb a sovány fejű férfi.

A férfi kantárszára hosszú, a ló patkója lapos.

Ha a lovak nyeritenek, felismerik egymást; ha az emberek beszélnek felismerik egymást.

Ha sovány is, vedd zsirosnak; ha kevés is, vedd soknak!

Ételem csekély, fejem kopasz.

A fekete észnél, mely oly nagy mint a teve, jobb a bölcs ész, mely kicsi mint a tapló.

A varjú, mely utánozni akarta a ludat kificzamitotta a lábát.

Ha újat látsz, ne légy magadon kivül örömedben, ha régit látsz meg ne vesd.

A holnapi kolbásznál jobb a mai máj és vese.

Az agglegény nyakát a tetű eszi meg, és megtakaritott pénzét megeszi a kutya.

A mi nem fog vágni, azt ne köszörüld, a ki nem akar rád hallgatni, azt ne tanitsd!

Ha meghalni szándékozol, ne dobd el kenyeredet!

Ha egy helyet elhágysz, magot vess elébb!

Mielőtt szépségre néznél, belső érték után tudakozódjál.

A hős tönkre megy, a dühöngő elvész.

A ki a fagygyal küzd, az fülét veszti el; a ki az úrral küzd az fejét veszti el.

A mit az okos hat nap alatt tesz meg, azt a ravasz öt nap alatt végzi el.

A békeszerető fejet le nem üti a bárd.

Nem úgy megy a mint az ész gondolja, úgy megy, a mint Isten határozza.