Part 25

33. A mese elején bizonyára tévedett a mesemondó. Helyesen úgy volna, hogy a királyleány kihirdette, hogy felesége lesz annak, a kinek találós meséjét meg nem fejti, de fejét véteti annak, a kiét megfejti. – Gyöngébb változata megvan Magy. Népk. Gyüjt. III. 339. (A táltos királyleány.)

34. Hasonlít hozzá a _Merényi_nél olvasható Szép Miklós cz. (Sajóv. Népm. II. 1.) és _Mailand_nál a Borsszemvitéz cz. (Magy. Népk. Gyüjt. VII. 435.) Rövid kivonata megvan Vikárnál is, egy egészen más tárgyú mese végéhez tapadva. (Magy. Népk. Gyüjt. VI. 334.) E szerint az ördög lova azért kéri a csikóját, hogy várja meg, mert gazdája véresre sarkantyúzza, a csikó pedig csak az alatt a feltétel alatt várja meg, ha gazdáját leveti. A csángó meséből nem tünik ki, hogy a monyas mért veti le végül az ördögöt.

35. Egy-egy változatát lásd _Kálmány_nál (A kis ürge, Szeged Népe I. 124.) és Krizánál (Csihán királyúrfi, Vadr. 472.). A csángó változat mindegyiknél ügyesebb.

36. Változatai _Gaal_nál (Egy tátosról, Magy. Népm. III. 15.), _Merényi_nél (A hamupipőke, Ered. Népm. II. 1.), _Pap_nál (Hamishitű Jancsi, Palócz Népk. 75.), _Istvánffy_nál (Jankó, meg az aranyhajú leány, Palócz Mesék 68.) és Vikárnál (Jankó, Magy. Népk. Gyüjt. 320.). Mindezektől többé-kevésbé lényeges részekben eltér. A változatok tanúsága szerint a fiú aranyhajszálat, _kacsatollat_ és aranypatkót talál, s a leány csak akkor lenne a király felesége, ha elhozatná neki azt a _kacsát_ és azt a ménlovat, a melyek a tollat és a patkót elhullatták. A csángó meséből nem világos, hogy miért kívánja a leány a _zsoltármadarakat_ és a ménest.

37. Eleje (a három leány fogadkozása és a gyermekeknek kopókölykökkel való felcserélése) többször fordul elő mesegyüjteményeinkben, de a cselekvény folytatása mindenütt eltérő. Folytatásában csak _Kálmány_nak egy meséje hasonlít hozzá (A kővel berakott királyné, Koszoruk I. 236.).

41. Első fele Krizánál (Az apám lakodalma, Vadr. 429.). Egyes motivumai itt-ott más hasonló fajú mesékben is, mások azonban egészen újak.

44. Nagyon elnyújtva és kiczifrázva megvan _Erdélyi_nél egy mese első feleként. (A világ szép asszonya, Népd. és mondák III. 195.).

45. V. ö. _Erdélyi_nél A három királyfi, a három sárkány és a vasorrú bába czíműt (Népd. és Mondák III. 225.). Nem lehetetlen, hogy ez is és az előbbi is közvetetlenül Erdélyi gyüjteményéből származik, mert mindkettő olyan kivonatszerű. De az előbbi a tőlem följegyzett alakjában, bár sokkal rövidebb, mindenesetre szebb, poétikusabb.

49. Szép változata a _Merényi_nél olvasható Ólombarát czíműnek (Sajóv. Népm. I. 1.). Rövidebb és kevésbé szép változata _Kálmány_nál is (Nap, Hold, Csillag kiszabadítása, Szeged Népe III. 160.).

50. Gyöngébb változatát lásd Magy. Npk. Gyüjt. III. 343. (A három szerencsepróbáló.)

53. Ebben nyilván összevegyült két eredetileg különálló mese. Egy, a mely az ügyes tolvajról, és egy, a mely a bolond fiúról szól. Az előbbinek egyes részletei előfordulnak _Erdélyi_nél (Zsivány Gyuri, Népd. és Mondák III. 325.), _Merényi_nél (Tilinkó, Sajóv. Népm. II. 171.), és Magy. Népk. Gyüjt. III. 389. (Többet tud az apjánál). Az utóbbit (a melynek ide csak néhány motivuma tévedt) l. teljesen _Merényi_nél (Bolond Jankó, Ered. Népm. I. 195.) és Magy. Népk. Gyüjt. I. 422. (Ihók s Mihók.)

TÁJSZÓK.

_Ámbojog:_ ácsorog, ődöng.

_bakócz:_ tűzre való apró ágbog, tűzgyujtani való száraz rőzse.

_bándor:_ paczal. (_Bándoros_ ablak az olyan, a melyet a szegény emberek régente, mikor az üveg még drága volt, megvékonyított és megszárasztott paczallal vagy hólyaggal vontak be, hogy zárva is legyen, de a világosság mégis áttessék rajta.)

_berbécs:_ ürü, kos.

_briu:_ oláh eredetű táncz, melynél a férfiak balkezükkel övüket fogják. (Vö. oláh _brîu:_ öv.)

_burdé:_ czigánykunyhó.

_burusztuj:_ bojtorján.

_bütü:_ levágott vége v. sarka valaminek.

_büzü:_ szag, illat.

_cziher:_ cserjés, bokros hely.

_czők:_ bizonyos fajta kovász. (Fél ökölnyi nagyságú darabokban szárasztják.)

_csál:_ csinál.

_csëplesz:_ apró, fejletlen, csenevész.

_csigolya:_ kosárkötő fűz.

_csihán:_ csalán.

_csikla:_ csukló.

_csobán:_ juhász.

_emberizing:_ az emberiség söpredéke, szemetje.

_ësztëna:_ a juhoknak sövénnyel bekerített fejő- és alvóhelye.

_ësztováta:_ szövőszék

_étó:_ méreg.

_faszujka:_ bab.

_fëlvëllint:_ hirtelen felvesz.

_fërhërëz:_ kihallgat.

_fitil:_ lámpabél; taplő.

_fokán:_ fakanna.

_flujtár:_ fullajtár.

_füttő:_ kályha, kemencze.

_gáng:_ folyosó.

_gunya:_ ruha.

_guzsalyaskodik:_ szerelmeskedik.

_gübülő:_ bunkós végű rúd, melylyel a halászok a vizet zavarva, a halakat rejtekhelyükből kiriasztják, és a háló felé hajtják.

_gyéte:_ czipő.

_hengér:_ hóhér.

_hiu, hivu:_ padlás.

_höncsöktúrás:_ vakondtúrás.

_hubësz:_ lepény.

_hurut:_ köhög.

_ibrikál:_ szükségét végzi.

_itkányos:_ iszákos.

_iszánkodik:_ csuszkál.

_kasornya:_ kézi kosár.

_kaszaj:_ kazal, farakás.

_kecskebucsa, kecskebuka:_ bukfencz.

_kenyérszër:_ a piacznak az a sora, a hol a kenyeret árulják.

_kevert:_ vízzel összekevert korpa v. kukoriczaliszt, a mely közé hagymaszárat is szoktak keverni. (Baromfi, malacz, sertés eledele.)

_kiëszkápál:_ kivergődik.

_kisirül:_ kifordul, kioson.

_kóbít:_ füllent (?)

_kosár:_ szétszedhető kerítés, mely esztenás juhok éjjeli szállásául szolgál.

_kotécz:_ ól.

_kujak:_ ököl.

_küjel:_ kívül.

_lapi:_ levél.

_lappancs:_ csapóajtó.

_lator:_ férjes asszony szeretője.

_mányi:_ öreganya

_masina, mësina:_ gyujtó.

_matat:_ motoszkál, tesz-vesz.

_merébe, merén:_ folyton, egyre, mindig.

_merënde:_ élelem, enni való.

_mimmerén, mindmerén:_ folyton, egyre, mindig.

_mirha:_ Vö. a 30. sz. jegyzetet.

_múr:_ kőfal.

_nërávás:_ ravasz, fortélyos.

_nyuvaszt:_ fojt, fojtogat.

_pest:_ kemencze.

_pesmeg:_ a kemencze és fal közötti hely.

_piliszka, puiszka:_ puliszka.

_purkoj:_ kis rakás (széna).

_rejtëz:_ ijedezik, rémüldözik.

_rogozsina:_ gyékény.

_rova, ruva:_ kendő.

_sárig:_ sárga.

_silla:_ ár (varga-eszköz.)

_simándiskodik:_ hízeleg.

_sirít:_ sodor, teker.

_sáp:_ kocsiszín, félszer.

_srajfa:_ istállóbeli választórúd (mely a lovakat egymástól elválasztja).

_suj:_ fene.

_sutu:_ szobai nyitott kemencze belső szöglete.

_szárika:_ guba, suba, szűr.

_szërre:_ rendre, egymásután.

_szirba:_ bizonyos oláh táncz.

_sziu, szivu:_ szíj.

_szokotál:_ számít, fontolgat, gondolkozik; szerez, kerít.

_szokotálódik:_ gondolkozik, fontolgat, meghányja-veti.

_szotyog:_ esik, hull.

_szuszák:_ nagy gabona- vagy liszttartó faláda.

_temetetlen, temhetetlen:_ töménytelen.

_tëpëllák:_ ügyetlen, élhetetlen.

_terép:_ lépcső.

_teri, terü:_ teher.

_tincsel:_ vakol.

_továrosság:_ társaság.

_zsiribicze-kötél:_ szöszből való szakadós spárga-féle, a melylyel elválasztják egymástól a pászmákat.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Az iránta esetleg érdeklődő olvasó megtalálhatja az Erdélyi Muzeum XXII. kötetében megjelent _A csángó nép és csángó név eredete_ cz. dolgozatomban.]

[Footnote 2: Brassóban mondta el.]

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

50 |testvérbáyja megint |testvérbátyja megint

144 |útra, hazafelé, |útra, hazafelé.

150 |S a kkor |S akkor

150 |de én a nyúlhúst |de én a nyúlhúst.

152 |Fogjátok meg jól |Fogjátok meg jól.

172 |ez bárói ház |ez bárói ház.

179 |Onann elvitték |Onnan elvitték

180 |këjájcson sënkinek |këjájcson sënkinek.

181 |juól mëgverë gette |juól mëgverëgette

227 |hogy megegyezze-zenek |hogy megegyezzenek.

235 |mondja a leányának |mondja a leányának:

272 |sórkához a nyillásba, |sórkához a nyillásba.

366 |Kije-jelentette a király |Kijelentette a király

428 |mondotta, hogv: |mondotta, hogy:]