Part 36

Ezen szertartás után Szeyn a vezért házához vivé, a hol pompásan megvendégelte s nagy ajándékokat ada neki. Ezután a menyasszonynak Mobarektől sok drágaságokat külde; s ez azt a vőlegény házába vezeté, hol a lakadalom Szeyn rangjához illő pompával ünnepeltetett.

Midőn minden vendég hazatért, monda Mobarek urának: „Föl uram! Ne késsünk tovább Bagdádban, hanem térjünk vissza Kahiróba. Emlékezzél az igéretre, melyet a szellemek királyának tettél.“

„Induljunk tehát – felele a fejdelem – hiven fogom azt teljesiteni. Megvallom azonban neked, kedves Mobarekem, hogy ha engedelmeskedem is a szellemek királyának, azt csak erőltetve teszem. A kisasszony, kit elvettem, elbájoló, s kisértetbe jövök őt Balsorába vinni s a thrónusra ültetni.“

„Ah uram, – felele Mobarek, – óvakodjál kényedet követni. Uralkodjál szenvedelmeden, s bármi magad meggyőzésébe kerüljön is, tartsd meg a szellemek királyának adott szavadat.“

„Jól van Mobarek, – monda a fejdelem, – csak arra legyen gondod, hogy e szeretetreméltó szüzet ugy elrejtsd előlem, hogy soha többé szemem elébe ne kerüljön. Talán ugy is már sokat láttam őtet.“

Mobarek most készületeket tétetett az indulásra. Visszatértek Kahiróba, s onnan utjokat a szellemek királya szigete felé vevék.

A mint odaértek, szóla a hölgy, ki az utat egy gyaloghintóban tevé, s a fejedelmet a lakodalom napja óta nem látta, Mobarekhez: „Hol vagyunk? Nem érünk-e hamarjában férjemnek, a királynak országába?“

„Nagyságos asszonyom, – felele Mobarek, – ideje, hogy ámulásod eloszlassék. Szeyn király csak azért vett el téged, hogy atyád házától kinyerhessen. Nem azért lépett veled házasságra, hogy balsorai királynévá tegyen, hanem hogy a szellemek királyának kezére adjon, ki ily szüzet kért tőle, mint te vagy.“

Ezen nyilatkoztatásra elkezde a hölgy keservesen sirni, ugy hogy a fejdelem és Mobarek igen megsajnálták. „Szánakozzatok rajtam, – monda nekik, – én idegen vagyok; számot kell adnotok Isten előtt a rajtam elkövetett árulásról.“

Könyei és panaszai hasztalanok voltak. Bemutatták a szellemek királyának, ki őtet figyelmesen megnézvén, igy szóla Szeynhez: „Fejdelem, meg vagyok veled elégedve. A szüz, kit hozzám vezettél, kecses és tiszta; s öngyőzedelmed, hogy nekem adott szavadat megtartád, kedves előttem. Térj haza országodba. Ha a nyolcz képszobru földalatti szobádba fogsz lépni, megtalálod ott a kilenczediket is, melyet neked igértem; majd oda vitetem szellemeimmel.“

Szeyn megköszöné a szellemek királyának, s Mobarekkel megint Kahiróba utazott. De nem sokáig maradt ezen városban: a kilenczedik képszobor után való türtelen vágyása sietteté elindulását. Azonban sokszor eszébe jutott volt jegyese; szemrehányásokat tett magának a rajta elkövetett csalárdságért, s magát tekinté szerencsétlensége egyetlen okának. – „Jaj nekem, – szóla magában, – elragadtam őtet szerető atyjától, hogy egy szellemnek áldozzam. Oh hasonlithatlan szépség, te jobb sorsot érdemelsz vala!“

Eltelve e gondolattal, végre Balsorába ére a király, hol jobbágyai örvendezvén megérkezésén, nagy örömünnepet készitettek. Azonnal anyjához, a királynéhoz mene, hogy utazásáról jelentést tegyen: s az nagyon örült, megértvén, hogy megnyerte a kilenczedik képszobrot.

„Jer édes fiam, – monda az neki, – nézzük meg; mert kétségkivül már a földalatti szobában lesz, mivel a szellemek királya azt igérte, hogy ott fogod azt találni.“

Az ifju király és anyja, mindketten türtelenül vágyván a csodálatos képszobrot látni, lementek a földalatti épületbe s a képszobrok teremébe léptek. De mely nagy vala meglepetésük, a kilenczedik talapon egy gyémánt képszobor helyett egy csodaszépségü szüzet látván, kit a király tüstént ugyanannak ismert, a kit a szellemszigetre vitt vala.

„Csodálkozol király, – szóla hozzá a szüz, – hogy engem látsz itten? Te valami sokkal drágábbat reméltél találni nálamnál, s nem kétlem, bánod most, hogy annyit fáradtál. Szebb jutalmat igértél volt magadnak.“

„Nem, szeretett hölgyem; – felele Szeyn, – tanum az ég, hogy többször volt eszemben a szellemkirálynak adott szavamat megszegnem, s téged magamnak tartanom meg. Bármi drága legyen is egy gyémántképszobor, fölérhet-e birásod gyönyörével? – Jobban szeretlek, mint minden gyémántot, s a világ minden kincseit.“

A mint e szavakat mondá, egy dörrenést hallottak, melytől megrendült a földalatti épület.

Szeyn anyja megijedt rajta; de a szellemek királya, ki hirtelen megjelent, eloszlatá félelmét. „Királyné, – szóla hozzá, – én védem és szeretem fiadat. Akartam látni, ha korában képes volna-e szenvedélyét zabolázni. Jól tudom, hogy ezen ifju szép kecsei kisértetbe hozták őtet, s nekem tett igéretét, hogy ennek birását nem fogja óhajtani, nem tartotta meg szorosan, de sokkal jobban ismerem az emberi természet gyarlóságát, mintsem azért haragudnám s bámulom maga megtartóztatását. Itt van a kilenczedik képszobor, melyet neki szántam: ez sokkal ritkább, mint a többi egyetemben! – Szeyn király, – szóla tovább felé fordulván, – élj boldogul ezen ifju hölgygyel; hitvesed ő; s ha azt akarod, hogy híven s állhatatosan szeressen, szeresd mindig; de csak magát szeresd: ne szerezz neki vágytársnét, ugy kezeskedem hűségéről.“

E szavakkal eltünék a szellemkirály; és Szeyn örömre ragadtatván jegyese által, még azon napon ülé lakadalmát s kihirdetteté balsorai királynénak: és ezen mindig hü és szerető házastársak egymással számos évet éltek.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Erám, a földi paradicsom.]

[Footnote 2: Akcsa; egy kis pénz.]

[Footnote 3: Kun; a kana ige parancsolója, azt teszi: légyen.]

[Footnote 4: Kapidzsik; a Szeral kapujának őrei, kapusok, rendszerint a szultán parancsait teljesitik.]

[Footnote 5: Fikaá: árpából, vizből s malozsából készitett ital; a ki méri, Fikainak hivatik.]

[Footnote 6: Mangir, kevesebb egy kispénznél, mintegy félkrajczár.]

[Footnote 7: Visnú: az indus szentháromság második személye, a fentartó hatalom jelképe.]

[Footnote 8: Asper, három kispénz értékü török pénz.]

[Footnote 9: Karavanszerai tanya az utasok számára: vendégfogadó.]

[Footnote 10: Dinár, egy körmöczi aranyat érő aranypénz.]

[Footnote 11: Az Izlam szabásai szerint feleségét a férj két izben verheti el, ugy hogy háromhónapi különlakás után, uj házassági szerződés mellett, ismét magához vehesse. Ha harmad izben is elűzné, nem szabad egyébként visszafogadnia, ha csak az asszony előbb más férjhez nem megyen, s ezen férjet hiják hullának azaz tilalomoldónak, ezen igétől hulla – oldani.]

[Footnote 12: Az arab nun betűt emlit, mely nálok hasonló alaku a megforditott szemöldökhöz.]

[Footnote 13: Torf annyi mint boldoglét.]

[Footnote 14: Lockman arab meseköltő.]

[Footnote 15: Élte a lelkeknek.]

[Footnote 16: Örmény.]

[Footnote 17: Gyöngyök.]

[Footnote 18: Asszád ezt teszi: igen szerencsés. Mótár: áldozatra szántt.]

[Footnote 19: Törökül, s a keletieknél babus.]