Part 14
[Footnote 83: A mikor e munka iveit korrigáljuk, megjelent _Challemel-Lacour_ posthumus munkája: _Études et Réflexions d’un Pessimiste_ (Egy pesszimista tanulmányai és gondolatai), Páris, 1901. Csodás könyve ez az értelmi felszabadulásnak, felségesen bölcs és derüs munka, fénysugár, amelyet egy teljességgel felszabadult gondolkozó vet a csorda-ostobaság mélységeibe. Olvassuk el például azt, amit Challemel-Lacour arról a taktikáról mond, amelyet a társadalom avégből használ, hogy elhallgattassa azokat, akik nem osztoznak a kötelező képmutató optimizmusban. «Ha gyönge egészségü vagy, rabja valami szomorú gyarlóságnak, ha már eléggé megcsúfolt a sors, hogy azt higyjék rólad, hogy megsavanyodtál: akkor könnyen fognak diadalmaskodni rajtad. Ezentúl axiomákhoz kell ragaszkodnod, ha azt nem akarod, hogy olyan hangsullyal, amely nem tűr választ, ezeket a rettenetes szavakat kiáltsák oda neked: «Beteg vagy!» (_Challemel-Lacour_ idézett művének 37. oldalán.)]
[Footnote 84: _Paul Adam:_ La Dame de l’Avenir (A jövő hölgye), Journal, 1899, nov. 27.]
[Footnote 85: _Nietzsche:_ _Le Voyageur et son ombre_, 5. §.]
[Footnote 86: _Nietzsche:_ _Jenseits von Gut und Böse_. 5. §.]
[Footnote 87: _Descartes: Discours de la Méthode_, II. rész.]
[Footnote 88: A tömeghazugságokkal és a társadalmi kajdácsolásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy pompás eszköz az ellenük való védekezésre a gondolatok szétszedésének és széttagolásának az a módja, amelyet Rémy de Gourmont leir és követ is: _A gondolatok szétszedése_ _(La Dissociation des Idées)_ czimű és más jeles tanulmányában. (_Rémy de Gourmont: La Culture des Idées_, 73. és következő oldalak.)]
[Footnote 89: _Sighele:_ Psychologie des Sectes, 53. oldal.]
[Footnote 90: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 42. oldal. _(Paris, F. Alcan)_.]
[Footnote 91: _Marx: Das Elend der Philosophie._]
[Footnote 92: _Durckheim: La Prohibition de l’inceste_ (A vérfertőzés tilalma). _Année sociologique_, 1897.]
[Footnote 93: _Fraser_ ismertetése, _Année sociologique_, 1898–99, 218. oldal.]
[Footnote 94: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 261. §.]
[Footnote 95: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 115. oldal. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 96: _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei), 405. oldal (F. Alcan, Paris).]
[Footnote 97: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 90. oldal.]
[Footnote 98: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 100. oldal.]
[Footnote 99: Lásd Tarde «_L’action intermentale_» (A lelki kölcsön hatás) czimű czikkét a _La Grande Revue_ 1900 nov. 1. számában.]
[Footnote 100: _Grande Revue_, 1900 nov. 1. 330. oldal.]
[Footnote 101: _Tarde: Les Lois sociales_ (A társadalmi törvények), 79. oldal.]
[Footnote 102: _Simmel: Comment les formes sociales se maintiennent?_ (Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?)]
[Footnote 103: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 23. §.]
[Footnote 104: _Vilfredo Pareto: Le Péril socialiste_ (A szoczialista veszedelem), 1900, 26. oldal.]
[Footnote 105: _Machiavelli: Értekezés Titus–Liviusról_. I. könyv.]
[Footnote 106: Lásd _Rémy de Gourmont: La culture des Idées_ (Eszmék kulturája) cimű művében annak az eszmének kifejtését, hogy a tökéletes igazságszolgáltatás azonos a tétlenséggel és a halállal. «Az az élet, mely átment a tökéletes igazságszolgáltatás e holt pontján, nincs többé.»]
[Footnote 107: _Tarde: Criminalité et Santé sociale. Étude de psychologie sociale_ (A bűnözés és a társadalom egészsége. Társadalom-pszichologiai tanulmány). 145. oldal.]
[Footnote 108: _Hartmann: Das sittliche Bewusstsein_ (Lipcse, Haacke), 589. oldal.]
[Footnote 109: _Xénopol: Les Faits de répétition et les Faits de succession. Revue de Synthèse historique_ (Az ismétlődő és szukczessziv megnyilvánulások), 1900. október.]
[Footnote 110: _Rousseau: Dialogues_ (Párbeszédek), II. párbeszéd.]
[Footnote 111: _Bouglé: Les Sciences sociales en Allemagne._ (A társadalomtudomány Németországban), 57. oldal.]
[Footnote 112: Tarde különben nem teljesen óhajtott eszményként állítja fel ezt a monizmust. Elismeri veszélyeit. «Szabad szellemek számára folytatódhatik az a megbecsülhetetlen szellemi anarchia, ami fölött Auguste Comte sajnálkozott.» _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei), 313. oldal.]
[Footnote 113: _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei) czimű művének végén.]
[Footnote 114: Lásd erre vonatkozólag _Guyau: Problèmes de l’Esthétique contemporaine_ (A mai esztétika problémái) czimű művét. (Paris, F. Alcan.)]
[Footnote 115: _Jaurès: Socialisme et Liberté_ (Szoczializmus és szabadság). Revue de Paris, 1898, dec. 1.]
[Footnote 116: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei).]
[Footnote 117: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei). 227. oldal.]
[Footnote 118: _Tarde: Études de Psychologie sociale_ (Tanulmányok a társadalmi lélektan köréből), 112. oldal.]
[Footnote 119: _De Roberty: Les Fondements de l’Éthique_ (Az etika alapjai), Paris, F. Alcan, 126. oldal.]
[Footnote 120: Lásd _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei), 165. oldal.]
[Footnote 121: _Dr. D. Matteuzzi: Les Facteurs de l’Evolution des Peuples_ (A népek evolucziójának tényezői) 18. oldal. (Paris, F. Alcan, 1900.)]
[Footnote 122: _Ziegler: La Question sociale est une question morale_ (A szocziális kérdés erkölcsi kérdés), I. fejezet. (Paris, F. Alcan.)]
[Footnote 123: _Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations_ (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 67. oldal.]
[Footnote 124: _Sighele: Psychologie des Sectes_ (A szekták lélektana), 99. oldal.]
[Footnote 125: _Tarde: Les Lois de l’Imitation_ (Az utánzás törvényei), 166. oldal.]
[Footnote 126: _Sighele: Psychologie des Sectes_ (A szekták lélektana), 87. oldal.]
[Footnote 127: A haladás alapjában a _kezdeményező_ elem tulsulyában áll az _utánzó_ elem fölött. Rémy de Gourmontnak teljesen igaza van, amikor ezt mondja: «Ha lényegében bonczolgatjuk, a hanyatlás eszméje azonos az utánzás eszméjével.» (_Rémy de Gourmont:_ Mallarmé és a hanyatlás eszméje. _La Culture des Idées_.) (Az eszmék kulturája). 120. oldal.]
[Footnote 128: _Coste: Les conditions sociales du Bonheur et de la Force_ (A boldogság és az erő társadalmi feltételei), Paris F. Alcan.]
[Footnote 129: Lásd erre vonatkozóan _A kis város szelleme (L’Esprit de Petite Ville)_ czímű czikkünket a _La Plume_ 1900 nov. 1. számában.]
[Footnote 130: _H. Mazel: La Synergie sociale_ (A társadalmi szinergia), 145. oldal.]
[Footnote 131: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 21. §.]
[Footnote 132: _Bourdeau: Cause et origine du Mal_ (A rossz oka és eredete), _Revue Philosophique_, 1900. augusztus.]
[Footnote 133: _Lapouge: Les Sélections sociales_ (A társadalmi kiválasztás), II. könyv.]
[Footnote 134: _Nietzsche:_ Az erkölcs genealógiája.]
[Footnote 135: _Tarde: L’Action intermentale_ (A lelki kölcsönhatás), _Grande Revue_, 1900. november.]
[Footnote 136: _Novicow: Les Gaspillages des Sociétés modernes_ (A modern társadalmak tékozlásai) Paris, F. Alcan, 169. oldal.]
[Footnote 137: _Tarde_ hivatkozott munkája.]
[Footnote 138: _Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples_ (A népek evolucziójának tényezői), 384. oldal.]
[Footnote 139: _Matteuzzi_ idézett műve, 387. oldal.]
[Footnote 140: _Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples_ (A népek evolúcziójának tényezői), 400 oldal.]
[Footnote 141: _Max Nordau:_ «_Les Mensonges conventionnels de notre civilisation_» (Társadalmi hazugságok), Paris, F. Alcan. 29. oldal,]
[Footnote 142: _Matteuzzi:_ _Les Facteurs de l’Évolution des Peuples_ (A népek evolucziójának tényezői), 401. oldal.]
[Footnote 143: Megjegyzendő, hogy valamely társadalom hanyatlása semmiképpen sem zárja ki azt, hogy abban a társadalomban szép és hatalmas egyéniségek ne legyenek. Az a felfogás, mely állandó parallelizmust akart felállítani a társadalmi tudat és az egyéni tudat között és a másodikat függésbe akarta hozni az elsőtől, nyujtott módot arra az elavult szónoki témára, mely azt állítja, hogy csak virágzó társadalmakban és amint mondani szokás, az emberiség nagy századaiban, tünhetnek fel a nagy gondolkozók és a nagy művészek. Ideje, hogy leszámoljunk ezzel a szent balgasággal. «Az intelligenczia, – mondja Rémy de Gourmont, – személyi, és semmiféle elfogadható összefüggést nem lehet megállapítani valamely nép hatalma és egy ember genieje között.» Sőt mi több, – hozzátehetjük, – a legrosszabb életkörülmények néha a gondolkozásra és az irásra nézve a legjobbak.]
[Footnote 144: Lásd _Demoor_, _Massart_ és _Vandervelde: L’Évolution regressive en biologie et en sociologie_ (A biologiai és társadalmi regressziv evoluczió) czímű munkáját. (Paris, F. Alcan).]
[Footnote 145: _L’Évolution regressive_, 294. oldal.]
[Footnote 146: _Tarde: Études de psychologie sociale_ (Tanulmányok a társadalmi lélektan köréből) 108. oldal.]
[Footnote 147: _Sozialistische Monatshefte_, 1900. okt. Dr. Ernest _Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten_ (Nietzschéről és rólunk, szoczialistákról).]
[Footnote 148: _Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten_ (Nietzschéről és rólunk, szoczialistákról.]
[Footnote 149: _Izoulet: La cité moderne_ (A modern közösség). (Paris, F. Alcan.) Bevezetés.]
[Footnote 150: _Paulhan: Physiologie de l’Esprit_ (A szellem fiziológiája), Páris, F. Alcan, 176. oldal.]
[Footnote 151: Lásd _Max Nordau_ könyvét: _Les Mensonges conventionnels_ (Társadalmi hazugságok) Páris, F. Alcan.]
[Footnote 152: _Guy de Maupassant: Sur l’Eau_ (A vizen).]
[Footnote 153: _Sighele: Psychologie des Sectes_ (A szekták lélektana), 201. oldal.]
[Footnote 154: _Sighele_ idézett munkája, 215. oldal.]
[Footnote 155: _Ziegler: La Question sociale est une question morale_ (A társadalmi kérdés erkölcsi kérdés), Paris, F. Alcan, 11. oldal.]
[Footnote 156: _Revue de Paris_, 1898, dec. 1.]
[Footnote 157: _Ugyanott:_ 508. és 509. oldal.]
[Footnote 158: _Aristoteles: Politika_, II. könyv.]
[Footnote 159: _Nietzsche_ ez állásfoglalásáról lásd _Th. Ziegler: Die geistigen und socialen Strömungen des 19-ten Jahrhunderts_. (A XIX. század szellemi és szocziális áramlatai.)]
[Footnote 160: _Sighele: Psychologie der Secten._ 224. oldal.]
[Footnote 161: _Sozialistische Monatshefte_, 1900. okt. füzet.]
[Footnote 162: _Sozialistische Monatshefte_, idézett cikk.]
[Footnote 163: _Mazel: La Sinergie Sociale_, 348. oldal.]
[Footnote 164: _Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten_ (Socialistische Monatshefte).]
[Footnote 165: _Nietzsche: Also sprach Zarathustra_, 8. §.]
[Footnote 166: _Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra_, 8. §.]
[Footnote 167: _Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse_, 23. §.]
TARTALOM.
ELSŐ KÖNYV.
Bevezetés: A szocziológia meghatározása, módszere és felosztása 1
I. fejezet. Mi a szocziológia 3
II. fejezet. Mi nem a szocziológia 14
III. fejezet. A szocziológia története 19
IV. fejezet. A módszer a szocziológiában 22
V. fejezet. Mi a társadalom? 29
VI. fejezet. A szocziológia felosztása. – Az osztályozás problémája 35
MÁSODIK KÖNYV.
A társadalmak alakulása 47
I. fejezet. A társadalmak teremtőelvére vonatkozó elméletek vizsgálata 49
II. fejezet. Mi a társadalmi tudat? 79
HARMADIK KÖNYV.
Hogy maradnak fenn a társadalmak? 85
I. fejezet. A társadalmi fennmaradás általános törvénye 87
II. fejezet. A társadalmi egység és folytonosság törvénye 90
III. fejezet. Az életalkalmazkodás törvénye 93
IV. fejezet. A társadalmi differencziálódás törvénye 95
V. fejezet. A társadalmi szolidáritás és a csordaszellem törvénye 101
VI. fejezet. Az egyformaság törvénye és a nem egyformák kiküszöbölésének törvénye 107
VII. fejezet. A társadalmi mozdulatlanság és a változóság törvénye 110
VIII. fejezet. A dogmatizmus és a társadalmi optimizmus törvénye 112
IX. fejezet. A társadalmi formaságok törvénye. – A csoporthazugság törvénye. – A társadalmi megmaradásra vonatkozó következtetés 118
NEGYEDIK KÖNYV.
A társadalmak evolucziója 127
I. fejezet. Az evoluczió szó értelme a szocziológiában. – Az evoluczió és az okozatosság törvényeinek megkülönböztetése 129
II. fejezet. A társadalmi evoluczió megértésének két módja 135
III. fejezet. Az utánzás és a vele kapcsolatos törvények 139
IV. fejezet. A társadalmi ellenkezés és differencziáltság törvényei 147
V. fejezet. A társadalmi asszimiláczió és differencziálódás törvényeinek ellentéte 158
VI. fejezet. A társadalmi alkalmazkodás és haladás 165
VII. fejezet. A társadalmi tudat fejlődése 178
ÖTÖDIK KÖNYV.
Hogyan bomlanak fel és pusztulnak el a társadalmak. Befejezés. A szoczializmus és individualizmus 183
I. fejezet. A társadalmak pusztulása. – A társadalmak hanyatlásának okai 185
II. fejezet. A társadalmi regresszió törvényei 201
III. fejezet. A társadalmak ujjáalakulása. – Az osztályok ujjáalakulása. – A kiválasztottak kérdése 205
IV. fejezet. Az egyéni tudat és a társadalmi tudat 209
V. fejezet. Szoczializmus és individualizmus 216
[Transcriber's Note:
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
23 |csupán it |csupán itt
27 |tudiillik |tudniillik
30 |vallja mágát |vallja magát
57 |philosophique- 1899 |philosophique, 1899
91 |élső és fő |első és fő
118 |ki áltsák |kiáltsák
133 |Les Lois socialcs |Les Lois sociales
188 |álkotják |alkotják]