Part 1

A MAGYAR NÉPKÖLTÉS GYÖNGYEI

*

A LEGSZEBB NÉPDALOK GYÜJTEMÉNYE

ÖSSZEÁLLITOTTA

BENEDEK ELEK

BUDAPEST

AZ ATHENAEUM R. TÁRS. KIADÁSA

1896

Budapest, 1896. Az Athenaeum r. társ. könyvny.

Az olvasónak.

Nincs e földön nép, melynek dalköltése gazdagabb és szebb volna a magyarénál. De mindjárt hozzá kell tennem azt is, hogy aligha van művelt nemzet, mely kevésbé volna ismerős a maga népének a költésével, mint a magyar. Népköltési gyüjteményeink szép számmal vannak, de a nagyközönség azokat nem ismeri. Költőink is – tisztelet a kevés számú kivételnek – nem ismerik a magyar népköltést. Legalább műveiken nem látszik meg, hogy időnként a népköltés üdítő, erősítő forrásához fordulnának. A nagyközönséget nem tudom hibáztatni a látszólagos közönyért. Kevés embernek van pénze arra, hogy megszerezze összes népköltési gyűjteményeinket s ha megszerezné is, nehezen nyerhetne tiszta képet a népköltés igazi értékéről; egy igazán szép dalnak a hatását tiz-husz utána következő, éppenséggel nem költői becsű dal zavarná meg. És ez természetes, mert gyűjtőink a népköltés termékeinek összegyűjtésénél nem a nagy közönségre gondoltak. Jóformán mindent fölszedtek, ami a néptől való, egyik-másik e tekintetben túlságba is csapott s igy a mi népköltési gyűjteményeinknek első sorban a tudósok és költők vehetnék hasznát. Ha vennék. A nyelvtudósokra nem is lehet panasz, a költőkre annál nagyobb. Megkárositották nemcsak magukat, de a közönséget is.

Ebből a néhány előrebocsátott sorból a figyelmes olvasó nyilván látja már, hogy mely czélt akarok szolgálni e könyvemmel: könnyiteni akarok a nagyközönség dolgán, meg a poétákén is. A mennyire én meg tudtam itélni, a magyar népköltés gyöngyeit válogattam össze. Azokat, melyeknek igazi költői becsük van. Azokat, melyek egy valódi költő műveinek hatását teszik az olvasóra. A melyek nem kérnek elnézést az olvasótól: nézd el fogyatkozásaimat, hisz az együgyü nép lelkéből fakadtam.

Valamint egy költő műveinek legjavával igyekszik a nagyközönség elé lépni, azonképpen a nép is e könyvben költésének a legjavával lép elétek. Képzeljétek, hogy e könyvnek minden dala egy szivnek és egy elmének a műve. Fel is hivom a figyelmet különösen a _Kesergő szerelem_-re, melyet úgy igyekeztem összeállitani, hogy egy szerető sziv kesergésének tessék az egész cziklus. Egy szerető sziv kesergi el itt boldogtalan szerelmét, nagy búját, bánatát, csak az utolsó dalban csillan fel a boldogság reménye, mely valósággá válik aztán a következő cziklusban: a _Boldog szerelemben_…

*

Nem állitom én, hogy e kötet minden dala egytől egyig a néptől való. Vannak itt nóták, melyek ismeretlen régi költők művei, de fölvettem e könyvbe szándékosan, mert az igazi népköltés hatását tették rám s teszik, azt hiszem, az olvasóra is. Sőt van e kötetben egy pár dal, ismert költőtől is, a mit én a könyv kinyomatása után vettem észre; de ez nem annyira az én gyarlóságomat bizonyitja, mint inkább ama költőknek Istentől nyert nagy tehetségét, melylyel tévedésbe tudják ejteni azokat is, kik meglehetősen ismerik a nép eszejárását, érzelmi világát, a népdaloknak hangját és formáját. Ám ilyen költőnk kevés van. A régiek közül _Petőfi_, _Tompa_ és _Tóth_ Kálmán. Az élők közűl egy: _Pósa_ Lajos, kinek nótáit dalos ajkára vette a nép.

*

Vajjon elértem-e abbeli czélomat, hogy a nagyközönség e könyvből megismerje az igazi magyar népköltést? Hogy a serdülő ifjuság, melyre különös tekintettel voltam, erkölcsi megmételyezés veszedelme nélkül vehesse kezébe e könyvet? Ujra meg ujra átolvastam könyvemet, s erős a hitem, hogy nyugodt lélekkel bocsáthatom utjára mind a két tekintetben. Valamint a _Magyar Mese- és Mondavilág_ cz. könyvemben csak azoknak a meséknek és mondáknak adtam, népi karakterük megőrzésével, irodalmi formát, melyeket alkalmasaknak véltem arra, hogy nagyok és kicsinyek igaz lelki gyönyörűséggel és haszonnal olvashassák, épp úgy e könyvembe is csak azokat a dalokat vettem föl, melyek, az én itéletem szerint, valóban _gyöngyök_, igazi gyöngyök s melyeket nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvashatnak.

Egy-egy dal számtalan változatban forog a nép ajkán s én e változatokból vagy a legtökéletesebbet vettem föl e könyvbe vagy a sokból egyet csináltam. Különös gondom volt arra is, hogy oly dalokból, melyek tiz-husz strófásak, de melyeket csak a dallam tart össze, az egyes strófák közt értelmi összetartozás azonban nincs, kivegyem azt a két-három strófát, melyek valóban összetartoznak. Többnyire ilyen, egymással össze nem függő, több strófás dalokból valók azok a két-négy soros dalok is, melyeket _Szálló dalok_ czime alatt vettem föl a kötet végére. Ezek a többnyire epigrammszerű dalok mindmegannyi értékes gyöngyszemei a népköltésnek, melyeket, azt hiszem, kár lett volna azokban a hosszú, terjengős nótákban hagyni, a hol valósággal el voltak temetve.

*

És ezzel elmondtam mindent, a mit körülbelül szükségesnek véltem elmondani, a könyv magyarázatáúl. Vajha, a közönség azzal a szeretettel fogadná ezt is, mint társát, a _Magyar Mese- és Mondavilág_-ot. Mindkettő egy czélt szolgál s mindkettőt egy alkalom szülte, egy nagy alkalom: a magyar nemzet ezer éves ünnepe. Az utolsó két esztendőnek jó részében mind azon munkálkodtam, hogy nemzetemnek erre az ünnepre adhassam át a magyar népköltés szinét-javát, dalban és mesében.

Isten megsegitett ebbeli törekvésemben. Áldassék érette az ő szent neve.

_Kis-Baczon_, 1895. augusztus havában.

=Benedek Elek.=

TÁRGYMUTATÓ.

A baraczkfa pirossal virágzik 305 A berencsi utczát 299 Ablakomon ne koczogtass 61 A Csap-utczán végig 41 Addig a házamból 299 Addig bánom 42 Adj kezembe egy pohár bort 189 A fekete holló 7 A fényes csillag is 302 A fogoly katona 225 A gőzösnek 146 A gulyás szeretője 267 A hideg szél fujdogál 301 A hol én elmegyek, még a fák is sirnak 4 A huszárok 316 A hű leány 293 A jegenye 27 A kardomnak markolatja ezüstből 123 A kinek nincs szeretője 66 A királyfi 268 A kit az én szivem szeret 52 Akkor lesz 150 Akkor volna szép 174 Akkor zengett Buda vára 125 A kutasi csárda 199 A legszebb virág 262 Alsó-bátki nagy toronyba 36 Aluszol-e, te juhász? 214 A malomba mentem 21 Amoda egy virág 158 Amoda van egy kis kerek erdő 153 Amott kerekedik 27 Amott látod 106 A megcsalt leány 296 A megölt legény 287 A molnár inasa 275 Angyal Bandi 294 A párja vesztett gerlicze 267 A pozsonyi kisasszony 208 A rab legény 261 Arany ezüstért 303 »Argyélus« 276 Arra járjunk, arra 91 A rédicsi patak parton 165 A sági biró leánya 243 A subámnak 169 Asszuszőlős, átalag 190 A szerelem 313 A székely katona 235 A szőregi utcza 13 A tárnoki hires urak 206 A Tiszából a Dunába 49 A világot csak nevettem 301 Az a kis lány 80 Az alapi ménes 198 Az alapi tó szélében 202 Az alföldi csikós 110 Az alföldnek sik mezején 83 Az árva leány 255 Az áspiskigyó 246 Az ég alatt 17 Az én rózsám 62 Az erdőben 209 Azért csillag 318 Azért hogy én szegény vagyok 81 Az eső is esik 175 Az ispánné leánya 286 Az ökör a földet 78 Azt gondolod 53 Azt gondolom, hogy az eső 31 Azt hallottam Várad felől 183 Azt mondják 54 Azt üzenték 214 Áldd meg Isten azt az utczát 25 Áll a verbunk, tánczoljunk 117 Állj előmbe rózsám 50 Álom, álom, édes álmom 66 Ángyom, ángyom 221 Árokparti csalány 13 Árva az a madár 8 Árva giliczéről 245 Árva vagyok 77 Ázom, ázom 44 Bajusz kell a magyarnak 118 Bakatoborzó 113 Balatonon jár a hajó 84 Bárcsak hamar 174 Bécsi kendő, lobogós 320 Befujta az utat 173 Berki, Berki, szegény Berki 217 Be sok falut 160 Be van az én szüröm ujja 167 Biró Máté 249 Bíró uram, bátyám uram 203 Bogár Imre 291 Bor, bor, bor, bor 187 Bort, bort, korcsmárosné 189 Bort iszom én, nem vizet 188 Bujdosik az elmém 314 Bujdosik a kedves rózsám 53 Bujdosik az árva madár 49 Bús az idő 38 Búsultam én, búsulok is 313 Búza, búza, be szép tábla búza 172 Csak azért szeretek falu végén lakni 72 Csak engem ugat a kutya 192 Csak még egyszer 319 Csalom a szemedet 300 Csaplárosné, gyujts világot 187 Csenke felől 93 Cserebogár, sárga cserebogár 9 Csillagok, csillagok 300 Csillagos az ég 4 Csősz leszek én 166 Dancsuj Dávid 285 Debreczenben kidobolták 197 Debreczenben nyílik egy szép rózsafa 14 De haragszom a szemedre 309 Dinom-dánom, sógor 181 Egybegyültek 220 Egy leánynyal megkináltak 203 Egy madarat kergettem 300 Egyszer egy barát 191 Egyszer ide 316 Elhervadt a kék ibolya 201 Elmegyek már 50 Elment a madárka 6 Elment az én rózsám 26 Elmenten én a szőllőbe 67 Elvesztettem 288 Erdő, erdő, be szép kerek erdő 164 Erre, erre 310 Esik eső, latom én azt 317 Este akar lenni 43 Este jött a parancsolat 139 Esteledik, alkonyodik 159 Este van már 99 Eszem adta kis barnája 83 Ez a kis lány megy a kutra 94 Ez a szemem ez, ez 59 Ez a szemem, ez az egyik 84 Ez az én szeretőm 92 Ezer esztendeje 123 Ezt a kerek erdőt 177 Édes anyám karján nevelt 35 Édes anyám 134 Édes anyám szült engem 191 Édes anyám rózsafája 43 Édes rózsám 37 Éljen, a ki most iszsza ki 183 Én csak hirül hallom 3 Én Istenem 312 En Istenem mi az oka 303 Én vagyok az, a ki nem jó 40 Én vagyok az, a ki voltam 38 Fakó lovam fel van kantározva 71 Faluvégén 282 Falu végen, szegleten 25 Fáj a szívem 51 Fáj a szívem 305 Fáj a szívem 317 Fáj, fáj, fáj, fáj 133 Fehér ruha 44 Fekete pántlikám 46 Fekete szem, piros orcza 47 Fekete városban 12 Felszállott a páva 132 Férjhez adnám a lányomat 212 Fujd el, jó szél 37 Görög Ilona 229 Gulya, gulya, arany gulya 165 Gyenge a lány 318 Gyere be rózsám, gyere be 86 Gyere, rózsám, az erdőre 306 Gyere pajtás 122 Gyí fel, sárga 91 Gyolcs az ingem 319 Haj, rózsa, rózsa 317 Hallod-e, te barna kis leány 320 Hallod-e te, juhász 163 Ha bemegyek 148 Ha én gólyamadár volnék 129 Ha én rózsa volnék 97 Ha felülök 149 Haja, haja, haja 98 Haja, haja, hajnal akar lenni 53 Hajh, be szépen világít 96 Hajdanában 140 Hajnalodik, harmatozik 61 Ha látom 176 Ha meghalok 309 Ha meghalok, tudom, eltemetnek 42 Ha meguntad rózsám 29 Hamis a szemed 303 Ha nem voltál jó szerető 33 Haragszik a gazda 193 Haragszik a rózsám anyja 74 Haragszom az olyan szóra 75 Haragszom én az olyanra 209 Három alma 308 Három bokor 211 Három csillag van az égen 60 Három éle van a sásnak 318 Három fehér kendőt veszek 80 Három hordó borom van 81 Három icze kendermag 198 Háromszor is 313 Ha te elmégy 75 Ha valaki vigan él 169 Hej, amaz az én rózsám 161 Hej, csicsóka 12 Hej! csillagom 309 Hej, te fényes holdvilágom 32 Hej, gazd’ uram 162 Hej, huj, magyar ember 188 Hej, huj! Sobri pajtás! 289 Hej! sokféle a szerelem 305 Hervad az a rózsa 29 Hogyha folyó 23 Hogyha nékem száz aranyom volna 21 Hortobágyi pusztán 176 Hozott bátya 215 Hová lábad teszed 307 Hová tegyem a subámat 85 Hull immár a fa levele 48 Huszár vagyok, lelkem babám 113 Huzd ki czigány, azt a nótát 183 Huzzák 207 Idegen földre ne siess 320 Ide künn a zöld erdőben 16 Idő, idő 310 Ifjuság 9 Igyál, betyár, múlik a nyár 185 Igyunk, igyunk 182 Irnék, ha lehetne 28 István királyról 105 Isten átkát nem kivánom 43 Isten hozzád, Kecskemét városa 170 Isten hozzád, Nógrád 150 Itt hagynám én ezt a várost 70 Jaj annak a fának 311 Jaj be magas 148 Jaj de édes ez a méz 99 Jaj de édes ez a méz, hopp! 74 Jaj, Istenem 39 Jaj Istenem, de víg voltam 15 Jaj Istenem, de megvertél 307 Jaj Istenem, én hogy élek 301 Jaj már minekünk 110 Jere hozzám 216 Jobb a bor, jobb a bor 185 Jó bor van itt 186 Jól meggondold 304 Jöszte hozzám, szép madárka 310 Juhász legény bundája, hm! 158 Juhász vagyok, búsan őrzöm 166 Julia 241 Kádár Kata 256 Kakas a szemeten 89 Káka tövin költ a rucza 18 Kalapom szememre vágom 10 Kaszás csillag 175 Katonának vagyok írva 129 Kedves rózsám 127 Kék a kötőm kerületi, 47 Két kerekü kordán járok 77 Két út van előttem 22 Kerek az én kalapom 88 Kerek az én kis kalapom 93 Kerek az én kis kalapom 79 Ki az ő édesít 72 Kicsi nemes legény 284 Kifordítom, befordítom 162 Kihajtottam, Virág ökröm 159 Kiöntött a Tisza vize 54 Kiöntött a Tisza vize 168 Kimenék egy hegyre 30 Kinek van, kinek van 72 Kipattant a búza szeme 69 Kisérj ki rózsám síromig 17 Kis-Kanizsán a víz mellett 124 Kis kertemben 31 Kis kertemben 316 Kis kertemben kinyilott az ibolya 306 Kis-Komárom 309 Kis kutya 73 Kis pej lovam térdig sáros 136 Kis szekeres 197 Kiszáradt 32 Ki tanyája ez 175 Ki van a szekerem 305 Kizöldült az erdőfája 173 Komor fölöttem 6 Korcsmárosné 184 Korcsmárosné, de ugat a kutyája 186 Korond között 147 Kossuth Lajos a Bakonyban 142 Kossuth Lajos: édesapám 121 Kossuth Lajos, Kossuth Lajos! 124 Kőmives Kelemen 237 Könnyebb 315 Könyeimnek záporából 128 Könnyű a németnek 140 Kukoricza szára 100 Lábad akármerre 315 Lám megmondtam 302 Lányok fonják a lenszöszt 218 Látod, rózsám 135 Látom, az életem 146 Látom életemet 16 Legyen úgy, mint régen volt 126 Letörött a kutam gémje 82 Lóra, csikós, lóra! 293 Lyukas a szűröm 200 Madárka 284 Magasan repül a daru 83 Magasan száll a felhő 24 Magyarország édes fia 132 Masiroznak 144 Már eljött 130 Már ezután 212 Már minálunk megismerni 220 Már minálunk verbuválnak 116 Megégett szent-péteri hodály 171 Meghalok csurgóért 302 Meg is házasodnám 203 Megkötöm a lovamat 96 Meg ne mondja, komám asszony 206 Megvettem a szeretőmet 319 Megyek ide 312 Még a galambnak 314 Még azt mondja 210 Még azt mondja az osztrák 142 Mért nincs minden lánynak 15 Micsoda csárda 73 Micsoda erdő ez? 157 Miért az ördögért 315 Miért ragyog 312 Mi fehérlik ott a síkon 125 Mig a leány hajadon 314 Mikor a betyárok 168 Mikor a menyecske 315 Mikor bujdosni 51 Mikor én nőtelen voltam 219 Mikor én nőtelen voltam 205 Mikor masirozunk, kapitány uram? 115 Mikor nyolcz esztendős voltam 132 Minden falu édes hazám 95 Mindenfelől 146 Minek van 311 Mink vagyunk a rózsák 307 Mi magasabb 299 Mondd meg, rózsám, hány inged van 87 Mondd meg édes rózsám 45 Most jöttem a hortobágyi pusztáról 65 Nagy-Abonyban 139 Nagy az én rózsám ereje 311 Nagy a világ 299 Nagy gazda volt 199 Nagy hófuvás van 63 Nagy oka van 35 Nagypénteken 31 Nyalka kurucz 107 Nyisd ki babám az ajtót 87 Négy ökröt adtam 304 Ne higyj a legénynek 317 Ne higy, pajtás, a németnek 117 Ne kapj olyan nagyon 149 Nem anyától lettél 65 Nem átkozlak 40 Nem forog a dorozsmai szélmalom 11 Nem hitted, rózsám 127 Nem kell nekem papiros 136 Nem úgy van most 118 Nem vagy legény 74 Nem vagyok én adós 24 Nem vagyok én oka semminek 19 Nézz, rózsám 92 Nézz, rózsám, a szemembe 131 Nincsen dézsma 205 Nincs édesebb 316 Nincs édesebb 62 Nincsen kedvem 25 Nincsen kedvem 34 Nincs nekem egyebem 8 Nincs szebb virág 67 Nincsen széna, nincsen abrak 62 Nincs szebb virág 311 Nincsen virágos kert 304 Ó, hogy fülemile 317 Ó Istenem 313 Olyan vagy te rózsám 79 Páva, páva 86 Pesten jártam iskolába 218 Piros alma az orczája 307 Piros czipő, piros pántlikára 77 Putnokon már kihajtották a nyájat 142 Rácz-Keresztur felől 290 Rákóczy kis urfi 263 Rákóczi Sámuel 109 Retteg pej paripám 52 Rigó, rigó 148 Ritka búza 308 Rózsa Sándor 281 Rózsa virít, rózsa nyilik 138 Rózsa vagy 97 Rózsa vagy, rózsa vagy 68 Sárga csikó 95 Sárga lábú 140 Sárga ló 151 Sárga rigó, darázsfészek 188 Seprik a szentgyörgyi utczát 134 Sír az apám, sír az anyám 128 Sír az egyik szemem 37 Siroki erdőben 76 Siroki erdőben (románcz) 283 Sohasem vétettem Székes-Fehérvárnak 151 Sorozáskor 290 Söprik a 150 Szabad a madárnak 11 Szabad madár vagy te, rózsám 306 Szabad péntek, szabad szombat 64 Száll a felhő 5 Szállj le holló, szállj le 276 Száraz fűre 169 Szeged felől 314 Szeged felől van egy kerek erdő 163 Szegedi kaszárnya 137 Szegény panyókás németi 213 Szegény vagyok 5 Szemeimet 130 Szennyes az én ingem 125 Szerelem, szerelem 3 Szerelem van minden fűben 318 Szeress 310 Szeress, rózsám 301 Szeretem én magát nagyon 90 Szeretlek, szeretlek 9 Szerettelek, nem kellesz már 19 Szerettelek, nem tagadom 19 Szél hajtja a habot 45 Széles a kedvem 189 Széles az ökröm szarva 68 Széna, széna, széna 95 Szép a baka 144 Szép a tavasz 23 Szép Ilona 236 Szép Julia 233 Szép világja a magyarnak 119 Szivem gyönge szivére 55 Szomorún búg 143 Szól a világ 59 Szólnak a kakasok 48 Szőlőtőke, venyige 64 Találsz, rózsám, találsz 20 Tavasz lesz már 161 Te kerítéd 39 Tera 277 Tisza partján 167 Töltsd meg, fráter, poharamat 181 Trombitálnak, trombitálnak 122 Tudtam én azt 304 Tudjátok-e 190 Túl a Dunán zörög az ég 26 Túl a vizen 306 Ucczu bizony 202 Udvarom, udvarom 145 Udvarhelyről 147 Ugy elmegyek 36 Uram, uram 160 Vagy ülj ide 266 Válás 265 Van kökényfa 98 Várj meg 41 Vásárhelyi kanális 200 Végig megyek 129 Végig mentem az ormódi temetőn 34 Veres bársonykendőt 210 Veszek neki 94 Vetettem violát 14 Világszép Erzsike 273 Virágzik a pipacs 308 Viz alá, viz alá 304 Vörös bársony süvegem 88 Zavaros a Duna 312 Zavaros a Tisza vize 28 Zavaros a Tisza vize, nem tiszta 172 Zavaros a Tisza vize 33 Zöld az erdő 34 Zöld erdőben 101 Zöld leveles diófa 319 Zúg az erdő, zúg a mező 121 Zsindelyezik 152

Kesergő szerelem.

Szerelem, szerelem…

Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem, Mért nem virágoztál minden fa-levelen?

Minden fa-levelen, diófa levelén, Hadd szakasztott volna minden szegény legény?

Lám én szakasztottam, de elszalasztottam, Utána futottam, de el nem foghattam!

Én csak hírül hallom…

Én csak hírül hallom, keseredett szívvel, Hogy az én édesem mással játszadozik. Ékesen, kegyesen ölelgeti nyakát, Kláris ajakával csókolgatja ajkát.

Oda sem mehetek, nem is üzenhetek. Arról azt gondolja, hogy én mást szeretek; De ha azt gondolja, hamisan gondolja, Hamis gondolatja el is kárhoztatja.

Csendesen folyó viz télben megaluszik, De az én bús szivem soha meg nem nyugszik. Én csak olyan vagyok, mint szélvészben madár, Kit a zápor eső elvadászott immár…

Csillagos az ég…

Csillagos az ég, csillagos, Rózsafa levele harmatos; Rózsafa levele, szakadj rám, Kedves édes rózsám, nézz reám.

Csillagos az ég, csillagos, Bú szállt a szivemre, bánatos; Akárhová hajtsam fejemet, Sehol sem találom helyemet.

A hol én elmegyek, még a fák is sirnak…

A hol én elmegyek, még a fák is sirnak, Gyönge ágaikról levelek lehullnak.

Hulljatok levelek, rejtsetek el engem, Mert az én édesem mást szeret, nem engem.

Szerethettél volna, ha szép nem voltam is, Mert én szerettelek, ha szép nem voltál is.

Elférhettünk volna ketten egy párnán is, Megélhettünk volna még a kősziklán is.

Szegény vagyok…

Szegény vagyok, szegénynek születtem, A rózsámat igazán szerettem. Az írigyek elrabolták tőlem, Most lett szegény igazán belőlem.

Fujja a szél a nyárfa levelét, Azt gondolom, hogy az is ellenség. A fűszál is felállott ellenem, Bújdosóvá tett már a szerelem.

Elmegyek én messze utra innen, A hol senki ismerősöm sincsen. Elbujdosom a világ végére, Hogy ne legyek senkinek terhére.

Csipkebokor legyen a szállásom, A búbánat kísérő pajtásom. A búbánat, és a rózsám képe… Isten veled, kis falum, örökre!

Száll a felhő…

Száll a felhő napnyugatról keletre, Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe? Nem jutok én soha többet eszedbe, Más legényt zársz immár a kebeledre.

Ha én téged el tudnálak feledni!… Rajtad kívül mást is tudnék szeretni!… De én téged nem tudlak elfeledni, Rajtad kívül nem tudok mást szeretni!

Komor fölöttem…

Komor fölöttem az ég is, Elhagyott a reménység is, A nap is gyászt vont magára, Nem süt rám piros sugára.

Bús életem, bánat napom, Fekete gyász alatt lakom, Fekete gyász, fehér üröm, Nekem a bánat nem öröm.

Olyan bú van a szivemen, Két rét hajlott az egeken, Ha még egy rét hajlott volna, Szívem ketté hasadt volna.

Feljő a nap, el is halad, Búban talál s abban is hagy, Bús anyának bús gyermeke. Én vagyok annak egyike.

Elmegyek én arr’ a helyre, Honnét madár se jön erre, Fészket rakok egy sürübe’, Bánatfának tetejibe.

Elment a madárka…

Elment a madárka, Üres a galiczka, Irja levelébe’: Visszajő tavaszra. Ha tavaszra nem jő, Búzaaratáskor; Ha akkorra nem jő, Szilvaaszaláskor; Ha még akkor sem jő: Tudom, sohasem jő.

Köszönöm, édesem, Hogy eddig szerettél, Arról sem tehetek, Ha már megvetettél, Nálamnál szebbeket, Jobbakat kerestél. Adjon is az Isten Szebbet, jobbat, mint én, Kivel a te szíved Sohase nyugodjék! Sohase nyugodjék, Örökké bánkodjék, Mint a tenger habja Örökké hánykodjék!

A fekete holló…

A fekete holló gyászt visel magáért, Én is gyászt viselek jegybéli mátkámért. Jegybéli mátkámért mit nem cselekedném! Tenger sűrű habját kalánnal kimerném, Tenger fenekében gyöngyszemeket szednék, Jegybeli mátkámnak gyöngybokrétát kötnék. Küküllő kövecse kalamáris volna, Tenger sűrü habja mind tintalé volna, Mezőn mennyi fűszál, mind pennaszál volna. Fán a mennyi levél, mind papiros volna: Bánatom leirni annak is sok volna!

Árva az a madár…

Árva az a madár, Kinek párja nincsen; Én is árva vagyok, Mert szeretőm nincsen.

Veled, rózsám, veled, Veled voltam egy pár, De te nálad nélkül Árva vagyok immár.

Sok helyet bejártam, Sok szivet próbáltam, De a magaménak Párját nem találtam.

Nincs nekem egyebem…

Nincs nekem egyebem a rózsámnál, A rózsámnál; Az is zálogba van az anyjánál, Az anyjánál; Hej, a ki azt nékem kiváltaná, Kiváltaná, Tudom, az Ur Isten megáldaná, Megáldaná!

Szeretlek, szeretlek…

Szeretlek, szeretlek, Mint a lágy kenyeret, Sóhajtok éretted Egy nap száz ezeret.

Szeretlek, szeretlek, Csak ne mondd senkinek, Mig a templom kövén Össze nem esketnek!

Cserebogár, sárga cserebogár…

Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár. Azt se kérdem: sokáig élek-e? Csak azt mondd meg: rózsámé leszek-e?

Nem kérdem én te tőled, kis madár, Derül-e még életemre több nyár? Ugy is hév nyár lankasztja kedvemet, A mióta ő bírja szívemet.

Ifiuság…

Ifiuság sólyom madár, Addig víg, míg szabadon jár. De jaj nekem szegénynek már, Szívem víg örömet nem vár.

Illik annak keseregni, Ki világát búval éli, Szeretőjét más szereti, Távol nézi s úgy kesergi…

Kalapom szememre vágom…

Kalapom szememre vágom, Mellette hervad virágom, Sírva nézem. Igy múlik el ifjuságom, Ma-holnap oda világom, Oh be érzem! Fogd meg pajtás a vasvesszőt, Verd meg véle a temetőt, Mert nem kedvez semmi szépnek, Semmi épnek.

Addsza pajtás a vasvesszőt, Hadd kérdem meg a temetőt: Hol fáj neki. Oda sujtok, hadd érezze A fájdalmat, s ahhoz mérje A miénket. Ottan oly csendesen nyugszik, És a gondtól megmenekszik Párnáján sok hív szerető, Jó temető!

Oh, ne bántsd, pajtás, azokat A mohosult sírhantokat Vasvesszővel. Keress inkább az út mellett Kettőnknek egy nyugvóhelyet, S majd idővel Tűzz mellé egy száraz ágot, Hadd példázza e világot, Melyet ketten kinevettünk, Föl sem vettünk.

Szabad a madárnak…

Szabad a madárnak ágról ágra szállni, Csak nekem nem szabad szeretőmhöz járni.

Áldd meg Isten, áldd meg, a szeretőm házát, Verd meg Isten, verd meg, a benne lakóját;

Azt se mindeniket, csak az édes anyját, – Mért nem adta nekem az ő kedves lányát?!

Ha neki lánya volt, nekem szeretőm volt, Ha neki kedves volt, nekem kedvesebb volt!

Nem forog a dorozsmai szélmalom…

Nem forog a dorozsmai szélmalom, Bús levelét most írja a galambom; Nem kell nekem sem levele, sem maga, Ne átkozzon engem az a vén anyja.

Mi az oka, hogy a Tisza befagyott? Mi az oka, hogy a rózsám elhagyott? Szokása a Tiszának a befagyás, A leánynak a szeretőelhagyás.

Hej, csicsóka…

Hej, csicsóka, csicsóka, Fészket rakott a csóka, Kis angyalom kertjébe, Rozmaring közepébe.

Hej, jegenye, jegenye, Jegenyefa teteje! Kis angyalom levele, Későn jött a kezembe.

Hej, iharfa, iharfa, Iharbimbó van rajta; Iharbimbó lehullott, A szeretőm elhagyott.

Ha elhagyott, hagyjon is, Megélek én magam is; Lám, a piros rózsa is, Kinyílik az maga is.

Fekete városban…

Fekete városban Fehér torony látszik; Az én kis angyalom Más ölében játszik.

Azt mondom: nem bánom, De mégis sajnálom, Hogy a kedves kis angyalom’ Más ölében látom.

Árokparti csalány…

Árokparti csalány, Kökényszemű leány, Mért vagy oly halovány?

Nem vagyok halavány; Mind olyan a leány, Kinek a gyürüjét Más viseli ujján.

Árokparti kökény, Barnaszemű legény, Mért vagy olyan fehér?

Nem vagyok én fehér; Mind olyan a legény, Kinek szomorúság Nehezedik szivén.

A szőregi utcza…

A szőregi utcza Kővel van kirakva, Az én kedves rózsám Sírva sétál rajta.

Csizma kopogása A szobámba hallik, Keserves sírása A szivemre hajlik.

Dallok rózsám, dallok, De nem azért dallok, Hogy jó kedvem volna, Vagy bort ittam volna.