Part 18

Végre talán észrevette bágyadtságomat, rendes ápolót kért s engem más szobába rendelt. Szomoru jelenet volt, a mikor arra kért, bocsássak meg neki, a miért egész életünkön át gyakori betegségével nekem annyi bánatot okozott.

Isteni lélek – én bocsássak meg ő neki!

A Lorántffy Zsuzsánna-egylet adott ápolónőt. Róza testvért adta, a kinek a hivatalos neve »kedves testvér«. Piros pozsgás, mosolygó arczu fiatal hajadon. Isten áldása volt ő rajtunk. Szegény haldokló nőm határtalanul megszerette. Nehéz tisztét ez a kedves testvér fáradhatatlan buzgósággal, szives készséggel teljesitette. Állandó segitségére voltak rokonnők s leánykori barátnők s idegenek is, de az ápolást csak akkor engedte át másnak, a mikor lerogyott a kimerültség miatt.

Megkisérlettük a Röntgen-sugarakat. Tudós férfiak ajánlották, jó lesz megkisérteni. Megszereztem a gépeket, odaállitottuk az ágy mellé. A kisérteties fény engem is megijesztett. De ez se használt. Csak ujabb rettenetes fájdalmakat okozott. Talán el is késtünk, talán ugy se tud használni.

Az utolsó napok és éjszakák sok fájdalmat okoztak mindenkinek.

Esténkint elbucsuzott orvosától, nem hitte, hogy megéri a reggelt. Megköszönte fáradozásait s megkérte, bocsásson meg, hogy ennyi gondot okozott neki.

Volt egy kedves rokona, asszonyöcscse; – magához kérette, minden fölösleges ruhanemüjét vele eladatta, pénzbeli végső rendelkezéseit maga teljesitette. Uj csipkés, fekete selyemruhát félretétetett.

– Ebben temessetek el!

Az ápoló kedves testvérnek meghagyta, hogy temetésén ott legyen, koporsóját Veszprémbe kisérje s két szemével nézze, a mikor őt a sirbolt mélyében elhelyezik s a sirbolt fedő kövét ismét helyreteszik.

Az utolsó éjszaka szentirásbeli jelenet volt. Sohase tudtam elmondani senkinek: mellem elszorult, hangom elfuladt, ha el akartam mondani. Egy év mulva most már le tudom irni.

Éjfélig nem aludt, fájdalmai voltak.

Egy óra tájon, mintha fény vette volna körül arczát. Az ég felé nézett s e szavakat mondá:

– Mamám, édes jó mamám, csókolj meg!

Édesanyja negyven év előtt halt meg, csak arczképét őrizte azóta.

De a nagybetegnek lelke az élet és halál révén járt már s visszarévedezett leánykori multjába s benézett az örök jövendőbe. Végtelenül szerette édesanyját.

Anyai csók!

Ki irhatná le: mi az? A haldokló bizonyára szentül hitte, hogy őt csak az anyai csók tudja meggyógyitani. Az menti meg csak kinjaitól, talán az emeli föl édesanyjához, a mennyei szentek seregébe!

Három és négy óra közt odafordult a kedves testvérhez:

– Micsoda nap van ma?

– Ma szent karácsony napja van.

– Mi történik e napon?

– Ma született meg a kis Jézus, a mi üdvözitőnk. Ma jött el értünk, hogy megváltsa a bünös emberiséget.

A haldokló arcza nyugodt lett. Mintha kissé gondolkozott volna, azután igy szólt:

– Talán én értem is eljött a mi üdvözitőnk! Kedves testvér, imádkozzunk, váltson meg engem is, vegyen magához.

A kedves testvér imára rakta össze a haldokló kezecskéit s imára kulcsolta a maga kezét is. S könyörögtek Istenhez s egyszülött fiához, Jézus Krisztushoz, hogy váltsa meg a haldoklót.

Többen voltak a szobában kettőjükön kivül. Ott volt a másik ápolónő, a szobalány, a házmester. Én a szomszéd szobában félig öltözötten. Nem birtam e jelenetet. A függő villanylámpára fátyol volt téve, ne legyen vakitó fény a szobában. Mindenki sirt, alig tudta elfojtani zokogását. Pedig nem volt szabad. De észrevette a beteg mégis.

– Ne sirjatok, most aluszom!

Elaludt.

Alvása közben csoda történt.

Arczáról elmult a fájdalomnak, a szenvedéseknek, az előrehaladt életkornak minden különös jele. Lesoványodott arcza olyan lett, mint menyasszony korában, épp oly szelid, ifju, mosolygó és szende, mint harminczkilencz év előtt.

Nem mozdult többet. Nyugodtan, édesen aludt reggeli nyolcz óráig. Az édesanya csókja s a Megváltóhoz intézett imádság akkor lett foganatossá. Akkor jelentette az orvos:

– Meghalt!

De édes mosolygó menyasszonyi arcza megmaradt változatlanul. A mikor a ravatalon feküdt a koporsóban, diszes fekete, csipkés selyemruhájában, rózsák és virágok köröskörül, viaszfáklyák szomoru ragyogása a fekete falak között, oly sokan felsóhajtottak:

– Nem halott ez!

… Ez volt az én tavalyi karácsonyom.

TARTALOMJEGYZÉK.

Szegedy Róza halála.

I. (Betegeskedése, szobái, áhitatos lelke, szent képecskéi. – Kik látogatták halálos betegségében? – Utolsó szavai. – Szegedy Róza kertecskéje. – Mit bizonyit a halotti anyakönyv?) 1

II. (A temetés. – Az öltöztetők. – Kik voltak a temetésen? – Utolsó rendelkezése? – Hol feküdt első sirja? – Látogatásaim sirjánál. – Most már férje mellett pihennek hamvai.) 14

A sümegi kékfestő.

I. (Mi a gazdaság? – Magyar irók, magyar költők hogy vannak a gazdasággal. – Mire oktatnak a tanitók? – Eötvös József báró és Wodiáner bankár. – Bugyli kutyánk és takarékpénztára. – Ki a gazdag, ki az ur? – Salamon Ferencz aranypénz-buvárlata.) 25

II. (A sümegi kékfestő és fia. – A gyolcsos tót. – A nadrágszij természetrajza. – Janó, a tót legény. – A kékfestő fia vándorutra megy. – Mit talált a gyolcsos tótnál? – Beállott hozzá takácslegénynek. – Versenyre száll gróf Révayval a szép tót leány kezéért. – Miként győzi le a grófot?) 37

III. (Nőtlen ember nem takarit. – Házassági szerződés a tót leánynyal. – A régi pénzek számitása. – A dögbőr története. – A széna zab szállitása. – A meggazdagodás törvényei. – A kékfestő elveszit harminczezer forintot. – Öngyilkos akar lenni. – Összejön Inkey Kázmérral s elutazik idegen országokba. – Mit tapasztal Londonban? – Az indigo. – A Charwood és Owen-ház. – Szóba se áll a kékfestővel.) 58

IV. (A kékfestő megkezdi a borüzletet is. – A somlyói szőlő története. – Szűz Mária csodatevő képe száll a kis-czelli templomba. – A hagyományok. – Saáry Ferencz uram pajkossága és pöre. – Oda lesz a badacsonyi szőlő. – Miként szerzi ezt meg a kékfestő.) 79

V. (Gréger Miksa története. – Jön az angol Badacsonyba. – A lipcsei kaland. – A kékfestő elhozza Metternich herczeg rajnai pinczemesterét Sümegre. – Fejedelmi adományokban részesiti Sümeg városát.) 92

A Darnay-gyüjtemény.

I. (Szent-Mártoni Darnay Kálmán. – Nagy elődei Magyarországban. – A hédervári gyüjtemény. – Kubinyi Ferencz losonczi kincsei. – A Fejérváry-muzeum. – A Jankovich-féle gyüjtemény mérhetetlen gazdagsága. – A Horgosi Kárász, – a Ráth György – és a gróf Kreith-féle gyüjtések. – Miként törekedtem báró Bánffy miniszterelnök óralánczára csecsebecsét keresni?) 104

II. (Szent Imre herczeg boglára. – Az én véletlen gyüjteményem. – Miből áll Darnay muzeumának gazdagsága? – A muzeum épülete és látogatói. – Miként oltja Darnay a nép lelkébe a magasabb miveltséget? – Sikerei. – Ne találja meg régi sarkantyujának felemását.) 115

Hazádnak rendületlenül…

I. (Mi a jurátus? – Mi volt 1844-ben a jurátus? – Hollinger uram pozsonyi kávéháza. – Ismerjük-e igazán saját hazánkat? – A szegény kálvinista diák. – A hét jurátus szövetsége. – Ung-, Borsod-, Zemplén-, Torna-, Gömör-, Zólyom vármegyék jurátusai. – Uti rend. – Mi a különbség a gyorsvonaton utazás és a gyalog utazás közt?) 123

II. (A győri Napoleon-emlék. – Pannonhalmának szentséges hagyománya. – A désmaispán. – Pater Prior Félix. – Pater Maurus Czinár. – Pater Nikolaus Sárkány. – A Szózat a szent falak közt. – A suúri német barát. – Miként oktatta meg az igazságra Veszprémvármegye a német barátot? – Csesznek vára. – A zirczi vendéglátás. – A régi Balaton-Füred. – Hová lett a régi nemzeti szinház. – A tihanyi visszhang.) 136

III. (A vérkúti fürdő. – Sietős Gábor uram. – A köppöly. – A vérkúti csárdás. – Somogyi Benjámin tiszteletes ur. – A monoszlói szép napok. – Vörösmarty Szózatának története, szövege és zenéje. – A bajor szőlőnek a világon nincsen párja. – A monoszlói visszhang.) 156

IV. (A bácsi hegy hágóján. – Csobáncz várának hagyománya. – A szigligeti szúnyogveszedelem. – Keszthely és Kehida. – Föl Tátika várába. – Rezy Sándornak és szerelmesének bús története. – A tátikai márvány-emlék. – A messzelátó. – Kegyetlen záporeső. – Bőrig áznak.) 173

V. (Látogatás a nagy költőnél, Kisfaludy Sándornál. – A társalgás. – A nagy ember mindent tud. – Hol szerezte tudását? – Somlyó hegye. – Mit dalol róla Vörösmarty lantja? – Kik küldtek bort a Szózat költőjének? – Somlyó szépségeinek nincsen másuk. – Mily gondolat születik a puszta várban?) 189

VI. (A hét magyar ifju gondolata. – Pápa, Szili-Sárkány, Czenk, Kis-Marton. – A börtönügyi tanulságok Fraknó várában. – Hazatérés. – Az ifjak története egyénenként.) 205

Ki ád többet érte?

(Kisfaludy Sándornak se gyermekei, se végrendelete nem volt. – A leltári összeirás. – Nemzetsége. – Könyvtára. – Ruházata. – A kótya-vetye.) 215

Nagy Miklósról.

(Mikor ismerkedtem meg vele? – Alakja és jelleme. – Miként gondolkodott a sajtóról? – Gondossága a szerkesztésben. – Miként lettem iróvá az ő buzditására.) 223

Hazafelé.

I. (Ki ér nekünk többet: Goethe-e vagy Kisfaludy Sándor? – Hol búcsuzott el Berzsenyi Kemenesaljától? – A követválasztási falragasz. – A Héviz története. – A két nagy pap. – Az akadémikus Nagy János. – Miért nem választott akadémiai tagot soha?) 232

II. (Az iszap. – Az iszapfürdő világcsalás. – Mi az iszap? – Nagy hátrányai. – Szendrey hagyománya Szegedy Rózáról. – Balatonra magyar!) 245

A két temető.

I. (Balaton Udvari és vidéke. – Melyik temető tetszik nekem legjobban? – A szivalaku sirkő története. – Kiket találtam a sirok alatt? – Miként kerültek oda?) 256

II. (A paplak. – A vén pap és felesége. – A szoba berendezése. – Mit csináltak a pápai diákok 1848-ban? – A világosi fegyverlerakás. – Szentirmay József urrá teszi a kálvinista papot. – A legszomorúbb temető.) 264

A Balaton hátán.

(Baksay Sándor levele. – Bogdán-Szabó Lajos, a kinek életét gróf Károlyi Gábor megmentette, a mikor született. – Szőke Gábor esete. – Dőry János a Balaton hátán. – Mire lenne jó? – Veres Sándor bujdosó és a várnai basa tanácskozása.) 272

A lovasi hegyen.

(A Balaton tájképi szépségei. – A Lesencze völgye a balaton-györöki fordulóról. – A bácsi hegy hágójáról. – Az akarattyai szilfa mellől. – Lovas falu. – A Mike-palota. – Hol siratta eltünt lovagját Szegedy Róza. – Mórocza Kálmán és élete története. – Tökéletes biró. – Vitám Szilágyi Dezsővel miatta. – A Balaton szépsége az ő hajlékából. – Itt irtam sok munkámat.) 280

A vén koldus titkai.

(A keszthelyi vén koldus. – Eredete, nevelődése. – Szerelmes Csúzy Máriába. – A leány hűtlen lesz, nagy urhoz megy feleségül. – Kalandos hirek róla. – A rezneki kastélyba megy lakni. – Régi imádója orvul meggyilkolja.) 291

Felső-Eörs ligeteiben.

(Szegedy János felső-eörsi prépost. – Nem akarja Szegedy Róza házasságát Kisfaludy Sándorral. – Az árva lányt elviszi magához Felső-Eörsre. – A lány merengései. – A Mike-palota omladékain.) 300

Az én tavalyi karácsonyom.

(Elvesztettem életem társát. – Jobb asszony még soha nem volt. – Gazdaságom ő vezette. – Halálos betegségbe esik. – Kedves testvér ápolja a Lorántffy Zsuzsánna-egyletből. – Sóhajtása édesanyjához, imája az Üdvözitőhöz. – Boldogságos halála.) 307

[Transcriber's Note:

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

90 |nyáron ís |nyáron is

113 |ítt a helye |itt a helye

114 |alatt vő sziklák |alatt fekvő sziklák

119 |maga lyesen |maga személyesen

119 |népvándoriás |népvándorlás

119 |tartott me szállva |tartott megszállva

157 |Alkonyat felá |Alkonyat felé

269 |legszegényebbb |legszegényebb

291 |negvenhat év |negyvenhat év]