# Vasárnapi Könyv. 1914. Első félév 15. füzet

## Part 2

Book page: https://www.cyberlibrary.org/hu/books/vasarnapi-konyv-1914-elso-felev-15-fuzet-30430/index.md

Akiknél az orrvérzés gyakori vagy fájdalommal jár, jól teszik, ha orvoshoz fordulnak tanácsért. Mielőtt bárkinek orrvérzését csillapítani, megszüntetni akarjuk, azt kell szem előtt tartanunk, hogy a fej nyugodt helyzetben és a test többi része is nyugalomban legyen. Tehát legcélszerűbb leültetni azt, akinek az orra vérzik úgy, hogy a fejét hátul feltámasztjuk a szék támlájára, vagy a szekrénynek, falnak, ahova a széket állítottuk. Amikor így kellő nyugalmát biztosítottuk, felszólítjuk, hogy maradjon csöndben, ne is beszélgessen. Minden szoros ruhadarabot megoldunk, hogy a vérkeringés útja és a lélekzés szabad legyen, két ujjunkkal pedig összeszorítjuk a két orrnyílást és befogva tartjuk, míg tiszta vattát nem kerítünk elő. A vattából, szükség szerint, csúcsosan összesodort vattadugaszt csinálunk, ezt a vérző orrnyílásba bedugjuk, hogy a vatta az orrnyílást teljesen betöltse. Erre az egyszerű eljárásra megszünik az orrvérzés, ha azonban kísérletünk sikertelen marad, akkor orvoshoz kell fordulni.

A Panama-csatorna

(3) Élet a nagy csatorna környékén

Tíz esztendő alatt, amíg a világ legnagyobb csatornájának--a közép-amerikai Panama-csatornának--befejező munkái tartottak, valóságos kis ország alakult a hatalmas építkezés körül. Nem is falvak, hanem egész városok épültek, amelyeknek házaiban a munkások tízezreinek családjait helyezték el. Az ideiglenes városok a csatornai közlekedés megnyiltával javarészt eltűnnek ugyan a föld színéről, de sok épület megmarad, hogy a csatornán áthaladó tengeri gőzösöknek szolgálatára lehessen. Igy például nagyszerüek a csatorna kőszénraktárai, melyekben a készlet felerésze víz alatt fekszik. A csatorna mindkét torkolatánál együttvéve 3 millió métermázsa kőszén áll a hajók rendelkezésére. Ezenkívül 280 ezer hektoliter fűtőolaj lesz készletben. Dokkok és javítóműhelyek is épültek, hogy minden szükséges dolgot helyben találjon a hajózás.

Az építkezéseket 1904-ben 6200 ember kezdte és 1910-ben már 50 ezer ember folytatta. Most is még 44 ezer embert foglalkoztatnak, köztük 12 ezer európai, a javarésze pedig a közeli Jamaika szigetéről való néger.

Az építésvezetőség 22 árúháza a munkásokat minden szükségessel ellátja. Kristobalból, a főraktárból, minden reggel 4 órakor élelmiszerszállító vonat indul 21 kocsival (ezek közül 10 hűtőkocsi) az árúházak és vendéglők szükségleteinek ellátására. A közönséges munkást 120 fillér díjért egész napi élelemmel ellátja a népkonyha. A jobb munkás napi 180 fillérért kapja élelmezését a közétkezőkben.

Kaszinók, olvasótermek, sétahelyek, játszóterek állanak rendelkezésre minden munkástelepen. Iskola és kórház van mindenütt. A kórházakra főképen azért volt szükség, hogy a malária veszedelméből a súlyosabb betegeket is kigyógyíthassák.

A maláriát, ezt a fertőzéstől való, de nem ragadós, heves és lázas betegséget, sajátságos szervezetek, a maláriacsírák--tudományos néven: plaszmódiumok--okozzák. A betegség újra meg újra vissza szokott térni és állandóan gyötri a szegény beteget. A betegség csiráit az a nofelesz nevű szúnyogfajta viszi át az emberre. A szúnyog, vagyis moszkitó nekünk is sok alkalmatlanságot szerez, a forró világtájakon azonban valóságos átka az embernek. Az ott lakó sötétbőrü emberfajok kevesebbet szenvednek a maláriától, mint az európaiak, mindamellett a Panama-csatorna építésénél alkalmazott négereket is ugyancsak rettenetesen megkínozta.

A maláriának leghathatósabb ellenszere a kinin. Ez valóságos mérge a malária-csiráknak és irgalmatlanul meg is öli azokat. Ha az emberiség nagy áldásával, a kininnel meg nem ismerkedünk, akkor a fehér ember a forró világtájakon le sem telepedhetett volna. Míg a kinint nem ismertük, a forró vidékek lázai ezrével szedték a védtelen áldozatokat.

Európában is sokat szenved a maláriától a Róma mellett elterülő síkság, a Campagna (Kampanya), Szárdinia szigete, Dalmácia, Törökország egyrésze és Görögország. Az amerikai földterületeken éppen a Panama-csatorna környékén gyötri, kínozza ez a betegség az embereket, a csatornaépítők tehát elsősorban arról gondoskodtak, hogy a sokezernyi munkást a sorvasztó sárgaláz veszedelmétől megóvják. A betegeket elsősorban olyan házakban helyezték el, melyekhez a moszkitók nem férhettek. Kifüstölték a fertőzött helyiségeket, kiírtották a moszkító-petéktől hemzsegő vidékeket, elpusztították a szúnyogokat. Minden középületben, kórházban, szállóban, étkezőhelyen és vasúti állomáson ott volt a kinines doboz: ki-ki kénye-kedve szerint szedhetett belőle. A házak a Panama-csatorna környékén a szúnyogok ellen való védelem céljára épültek: kényelmes, jól szellőzött helyiségek, a lakószoba előtt széles veranda. A házakat pedig finomszemű fémháló övezi és védi meg a vérszívó rajok betolakodásától. Mivel pedig a csirák a nedves és mocsaras helyeken szaporodtak legjobban, Panama és Balboa városok környékén a nagy mocsarakat teljesen kiszárították és feltöltötték. A szúnyogtól lepett egykori mocsarak helyén most már szántóföldek vannak. A petékkel borított helyeket különös gonddal rombolták széjjel vagy pedig alagcsövezéssel pusztították el.

A malária ellen való védekezést az építés vezetői egy napra sem hanyagolták el, mert jórészt ettől függött, hogy a munkások bírják-e a megfeszített, nehéz munkát. A tízezernyi munkástömeg rengeteg földet mozdított ki a helyéből, sziklás hegyeket vágott át és óriási betonépítményeket emelt. A föld- és törmeléktömegeket szállító vonatok naponta egy millió métermázsát hordtak el. A Gatun mellett épült hatalmas zsilipek egymaguk négy millió köbméternyi betont emésztettek fel. A zsilipkamrák ajtai ötemeletes háznál is nagyobbak és tiszta acélanyagból készültek.

A Panama-csatorna megnyitása után új forgalmi utak nyílnak meg a világgazdaság számára. Ázsia felől a Csendes-óceánon át Amerika és Európa felé teljes nagyszerűségében fog kibontakozni a kereskedelemnek ez az útja. A hajók azelőtt kénytelenek voltak egész Dél-Amerikát megkerülni, ha a Csendes-óceánról az Atlanti-óceánra akartak jutni. Most egyenes úton haladnak Közép-Amerika felé és tíz óra alatt teszik meg az utat a Panama-csatornán keresztül. A világforgalom útja ilyenformán tizenhatezer kilométerrel rövidül meg: ekkora megtakarítást köszönhetünk az északamerikai Egyesült-Államoknak, amiért a Panama-szorost csatornával vágták át.

Több ezer millió koronát emésztett fel a világraszóló, nagy munka és az Egyesült-Államok nem ok nélkül hozták ezt a rengeteg áldozatot. A kereskedő népek versenyében elsősorban az északamerikai Egyesült-Államok fognak részt venni, de másrészt Európa iparosországai és kereskedői is új tengeri utat nyernek Amerika nyugati partvidékeire (Kalifornia és Szanfranciszkó környékére), azonkívül Kelet-Ázsia és Ausztrália felé. A világforgalmi utaknak megrövidülésével és új rendjével valamennyi földrész közelebb jut egymáshoz, a Panama-csatorna tehát a világnak nemcsak egyik új csodája, hanem hasznos, gyakorlati értékű alkotása is lesz.

Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása

A Vasárnapi Könyv cikkeinek és képeinek átvétele tilos