# Székelyföldi gyüjtés; Magyar népköltési gyüjtemény 7. kötet

## Part 7

Book page: https://www.cyberlibrary.org/hu/books/szekelyfoldi-gyujtes-magyar-nepkoltesi-gyujtemeny-7-kotet-42094/index.md

Ha benyitom István kórház kapuját, Már a portás mutatja az irodát. »Nézze kérem itt írják be a nevét, Babilonban[17] készítik a fekhelyét.«

Ha benyitom »É« babilon ajtaját, Minden beteg felém fordítsa arczát. Kiváncsian kérdezgetik: mi bajom? Fáj a szivem, én azt ki sem mondhatom.

István kórház veresre van kifestve, De sok kis lány sírva néz ki belőle. Nézz fel, babám, az első emeletre, Három hete hogy szenvedek idebe.

Halálmadár száll a kórház falára, Kihal innen valaki nemsokára. Én halok ki, mert én vagyok az árva, Ki vagyok a babám szívéből zárva.

Doktor uram, adjon Isten jó napot, Adjon Isten, barna fiam mi bajod? Doktor uram, az volna a kérésem, A kórházból a babámat kikérem.

Adnék érte száz forintot ezüstbe, Ha a babám nem szenvedne idebe. Szenvedett már huszonnégy nap eleget, Ereszsze ki doktor uram, ha lehet.

Doktor uram, az istenit magának, Egye meg a rosszát is a zupának. Ettem én már huszonnégy nap eleget, Ereszszen ki doktor uram, ha lehet.

Sárga vagyok, mint a sárga falevél, Megsárgított a kórházi rozskenyér. Két kis czipót, meg főzeléket kaptam, Jaj Istenem, de is elsoványodtam.

Felszántom az István kórház udvarát, Vetek bele piros pünkösti rózsát. Vetek szegfűt, vetek rózsát, ibolyát, Minden doktor szakaszszon le egyformát.

Nyócz óra van, csengetnek a betegnek, Én már többé a műtőre nem megyek. Elbucsuzom fütől, fától, virágtól, Utoljára még a kedves babámtól.

(_Balavásár_.)

121.

Öreg boka, ha kitőti idejét, Zsebre vágja szabadságos kis könyvét. Kevén mondja a városi leánnak, Czivilbe még csizmámba se huználak.

(_Szováta_.)

122.

Sárgarigó szépen fütyöl hajnalra, Sitzer-baka az ágyába hallgassa. Kelj fel, baka, resztungodat felszedni, Reggel hat órakor ki kell rukkolni.

Zöld leveles selyem kendőm kivarrva, Boldog voltam míg nem várt senki haza. De mióta hallgatok a barna kis lány szavára, Fogoly vagyok, galiczkába bezárva.

A galiczka s a szerelem, csak én vagyok a rabja, De az, a kit én szerettem, nem hallgat a szavamra. De mióta hallgatok az édesanyám szavára, Szabad lelkem, mint a madár, levegőben fennjárva.

(_Tarcsafalva_.)

123.

Este van már, késő este. Elfujták már a strájfat, Szegény baka, Svicczer baka A kapuba sétálgat.

Édes anyám, kedves anyám, Engedjél ki hozzája. Fáj a szivem, szegény szívem, Majd meghasad utána.

Hadd el lányom, kedves lányom, Ráérsz te még kimenni. Ráérsz te még, ráérsz te még Svicczer-bakát szeretni.

(_Martonos_.)

124.

Édesanyám, édesanyám, Addig élem világom: Mig a baka, Svicczer-baka, Sötétben jár utánam.

Svicczer-baka eltökélte magába: Hosszúcsövü fegyvere lesz halála. Elévette hosszúcsövü fegyverét, Szegény baka avval lőtte meg szivét.

Sírja körül, köröskörül Tejes szegfü, ibolya. Közepébe egy húsz éves Svicczer baka meghalva.

(_Martonos_.)

125.

Egy vasárnap reggelére, Kossuth érkezik Hévizre. Kánokiné udvarába, Egy oláh tüzet kiálta. Trombitaszó megriana, Mindenfelé jajszó vala.

Ötvennégyen elhullának, Mind es vérbe borulának. Estve szekerekre rakták, Fülöp hegyre kihordozták. Fülöp hegye gyásznak helye, Verestoronyig ment híre.

(_Héviz_.)

IV. GÚNYDALOK.

1.

Hejjé, hujja, papiros! Szép a leány, ha piros, Van pántlikája csokros, Három német forintos. Ha szegény vagy, ne oda, Gazdag legény kell oda. Szegény legény nem nézi, Gazdag legény nem veszi, Ott a vénség megöli.

(_Szent-Gericze_.)

2.

A mostani leányok csak úgy tesznek: Bótba mennek és pirosítót vesznek; Bemázolják az arczukat pirosra S hopprongyosan kimennek az utczára.

A mostani leányok csak úgy tesznek: Bótba mennek s egy kiló lisztet vesznek; Abból sütnek czukros süteményt, Avval várják a sok szép legényt.

Nem kell hinni a mostani világnak: Sem asszonynak, sem pedig a leánynak, Mert a mostani menyecske. Hej! Szép az ura s mégis legényt szeretne.

(_Szováta_.)

3.

Két széjje van a hullámzó Marosnak, Nincsen párja a mostani kis lánynak, Ide tekint, oda tekint az utczán, Három kiló festék van a pofáján.

(_Balavásár_.)

4.

Ha Lapádan Maras volna, Közepibe piacz volna; Én árulnék pirasítót, Leányoknak ifijitót, Legényeknek balanditót.

(_Magyar-Becze_.)

5.

Kék a szemed, nem fekete, Már a papné kifestette, Hogy a mester ne szeresse. Kék a szemed, nem fekete, Ki a fene ne szeretne! Kék a szemed szökjék ki, A másikat verjék ki. Kék a szemed lenvirág, Azért szeret a világ. Kék a szemed taplót gyújt Azér’ szeretlek én úgy.

(_Magyar-Becze_.)

6.

Haragusznak rám a lányok, Azt gondolják, értek vágyok. Pedig mintsáb értök vágyakoznám, Inkább hideg vizet innám. Ihajja.

(_Nyárád-Szentanna_.)

7.

Czifra leány a tornáczba. Várja, hogy vigyék a tánczba. Karton fersing vagyon rajta, Szennyes a pendejj alatta.

(_Balavásár_.)

8.

Itt a lányok ojan czifrák, A fazékot ki se mossák; A kutyával kinyalassák S a karóba kiaggassák.

(_Szent-Demeter_.)

9.

Hejj kisasszony, kisasszony, Hej be rég hogy kisasszony. Immár ideje vóna, Ha főkötője vóna. Megnőtt már a csicsike, Lehetne már kicsike.

(_Szent-Demeter_.)

10.

Jó a földje héderfái határnak, Ott a lányok úri gunyába járnak; De egynémely czúgos czipőbe is jár, Mintha úr vóna az apja úgy ágál.

(_Héderfája_.)

11.

A bordosi hires lányok úgy tesznek: Ablakukba gyertyavilágot tesznek. Gyertyavilág ablakába, Vidrik-huszár az ágyába. Riczacza, riczacza, saricza hej!

A bordosi híres lányok úgy tesznek: Kalapjukba csinált virágot tesznek. Csinált virág kalapjába, Rúg a gyermek a hasába. Riczacza, riczacza, saricza hej!

(_Bordos_.)

12.

Elégett az enyedi bót, Kibe a piros szappany vót. Hát ti jányok, mit csináltok? Fakón marad az orczátok.

(_Lőrinczréve_.)

13.

Ej, haj, ne feküdj a sarjubugja tövébe, Köröskörül vadrózsa van ültetve. Szúros annak a levele, nem sima, Hét faluba a rózsámnak nincs párja. Megy az utczán, merőn tarcsa dërëkát, Még egy nap sincs, hogy ki ne festje magát.

(_Szent-Demeter_.)

14.

A siklódi híres lányok Mind szépek, Csak az a baj, hogy szegények Mind vének. A ki pedig fiatal, Férjhez menni nem akar. Csuhajja ha, csuhajja ha!

(_Siklód_.)

15.

Csak azt nem adnám én sokér’ Hogy a babám olyan mint én. Tyuhajja!

Mégis van egy hiba benne: Kék a szeme, nem fekete. Tyuhajja!

De az nem nagy hiba benne. Mert elviszik Szentpéterre. Tyuhajja!

Ott megfestik feketére, Sem lilára, sem nem kékre, Tyuhajja.

(_Sóvárad_.)

16.

Muskátaszál, kék viola Gyertyavilág van az ólba: Az én rózsám gyenge karja Most is a disznót vakarja

(_Miriszló_.)

17.

Küsmödön is bejött az már szokásba, Hogy a lányok alusznak vacsorára. Odamegyen a babája, ébreszti, Szegény legényt a fenével éteti.

Menj el innen, kirugom a szemedet! Eszem azt a haszontalan szentedet! Nézz utána, de mocskos a bokája. Nem illik a rezes czipő lábára.

(_Rigmány_.)

18.

Nincs a víznek rakonczája, Ott az életem czérnája; Mégse kéne nekem A molnár leánya: A víz mellett lakik, Soha meg nem mozsdik, Szennyes karinczája, Mocskos a bogája.

(_Kobát-Demeterfalva_.)

19.

Más leány volt szeretőmnél. Fáj a szivem könyökömnél Voltam leány, vagyok is, Adtam csókot, adok is.

Malomfalva, Szentlélek! Bőjtös czipóval élek. Elől kurtul a szoknyája, Hátul fut a por utána.

(_Szent-Simon_.)

20.

Bécsi szappany, bécsi rongy, Sütött frufru, kóczos konty. Felrántja a szoknya alját, Csalja a legények javát.

(_Szenterzsébet_.)

21.

Megismerszik, ki a szajha, Este későn megy a kútra Haja ki van böndörítve, Az orczája ki van kenve.

Nem az Isten adta rája, Patikarus kente rája. Megismerszik, ki a szajha, Magas a czipeje sarka.

(_Nyárád-Szentanna_.)

22.

Kicsi lányka guzsajasba, Puskapor a szoknyájába. A hajába pántlika, Jere csak ki, Mariska!

(_Magyar-Bükkös_.)

23.

Bükkösön nagy híre van a leánynak, Nagy híre van szőkének és barnának. Laszti kesztyü, selyem kesztyü, tunika, Otthon pedig pihennek az árnyékba.

(_Magyar-Bükkös_.)

24.

Bükkösön is rendbe vannak a házak, Ott sétálnak a tunikás leányok. Hettyen-pettyen lépegetnek az utczán, Kilencz kiló puderliszt van a pofán.

(_Magyar-Bükkös_.)

25.

Nem szép a lány, ha színetlen, Még a csókja is ízetlen. Szép a leány megfésülve, Egye meg az anyja sülve.

(_Miriszló_.)

26.

Csütörtökön virradóra Ment a kis lány a folyóra. Kicsi lábát mossa, Meg is szappanozza A folyóba.

Elvitte a víz a szappanyt, Utána küldi a kappanyt. Míg a kappany repült, A szappan elmerült A folyóba.

(_Parajd_.)

27.

Ezt a kis lányt el akarnám szeretni; De az anyja, de az anyja Nem akarja engedni. Ha nem adja, hát tartsa meg magának, Jövendőben tegye búzacsóvának.

(_Szováta_.)

28.

Szeredai kis lányok, Riczacza, sáricza. Mindig a Nyárádra járnak. Riczacza, sáricza. Hazamennek vizesen, Riczacza, sáricza. Csókot adnak szivesen; Riczacza, sáricza. Hazamennek sárosan, Riczacza, sáricza. Csókot adnak párosan. Hej riczacza, ringucza sáricza hej!

(_Szent-Háromság_.)

29.

Szombatfalvi híres lányok, Riczacza. Mind a téglagyárba járnak; Riczacza. Két karajczár a napszámjuk, Riczacza. Mégis fodros a szoknyájuk Riczacza.

Szombatfalvi híres lányok, Riczacza. Mind a korcsomába járnak; Riczacza. Zsemlét esznek, kávét isznak, Riczacza. A bakával csókolódnak Riczacza.

(_Köszvényes-Remete_.)

30.

A mostani leány Bodzas fővel szitál, A fejin a lisztláng Mint malomban ugy áll: Ha dagaszt, nem meri… Feltürni az ingit, Fél, hogy majd meglássák Rút, kozmás könyökit.

(_Sóvárad_.)

31.

Lányok, lányok a faluba! Faluvégen megfőtt már a fuszujka. Azt egy kis lány megfőzte, De nem jól készítette: Kivitte az aratoknak, Visszahozta a disznóknak. Egyél disznóm kedvedre! Mert asszonyod Szengyőrre… A mig onnan hazajönne, Semmi sem látszik belőle.

A kis leány messze lát, Felkötött egy katrinczát, Úgy seríti a laskát; Mikor aztat serítette A két markát megpökdöste. Serítsd kis lány kedvedre, Úgy sem eszem belőle, Mert míg aztat serítetted A markodat megpökdösted.

(_Csokfalva_.)

32.

Nem kínlódom rossz feleségemmel, Sem két-három síró gyermekemmel: Este fekszik, reggel későn kel fel. Hát még ennél szebb élet hova kell!

(_Nagy-Kend_.)

33.

Feleségem olyan vagyon Nincsen párja a világon. Keze kövér a mucsoktól Szeme nem lát a csipától. Kenyeret olyat tud sütni… Kilencz kovácscsal keleti. Ha az Isten megsegíti, Mégis kapával szedi ki.

(_Miriszló_.)

34.

Keserűség búbánat. Hogy a fejemre szállatt. Feleségem ojan van, A víz mellett híre van. Felkel reggel nyólcz órakor, Feje ojan mint egy bokor

(_Balavásár_.)

35.

Ne mondja meg, komámasszony az uramnak, Hogy eladtam a hajamat a zsidónak. Vaj a zsidó levágta, vaj a törnyő lerágta Komámasszony.

Ördög bujjék komámasszony az uramba, Mért nem enged engemet a korcsomába; Kilencz icczés a gyomrom, tizedikkel megpótlom Komámasszony.

(_Makfalva_.)

36.

Nincsen nálunk a faluba olyan asszon, Mint az öreg Demeterné komámasszon. Megsüti a turós lepént, Oda várja a sok legént. A lepényem megettétek, A leányom elvegyétek! Nem kell nékünk a kend lánya, Kilencz darab a szoknyája, Minek fele elég volna, Ha dereka karcsu volna.

(_Balavásár_.)

37.

A lapádi legények. Ludat loptak szegények. Szarítsd, szarítsd a nyakát, El ne gágintsa magát, Mert ha meggágintja magát. Megfogják a legény nyakát.

A lapádi legények, Bacskarasak szegények, A bacskart is úgy kötik, Hogy az utczán elvesztik, Rózsájuknak elviszik. Nesze rózsám pogácsa! Ez a bacskaram tákja.

(_Magyar-Lapád_.)

38.

Hej a szegény hagymalé Minden kapun kaccsint bé. Utána a fuszujka, Utólérte s lefogta. De a szegény rátotta, Ő mindig csak rángatta. Hát a szegény saláta? Az se maradjon hátra. Csuhaj retek előre! Te se maradj el tőle.

(_Magyar-Lapád_.)

39.

A sarkantyúm taréja Laskával van kirakva. A szeretőm meglátja Kalánynyal fut utána.

(_Miriszló_.)

40.

Elszökött a menyasszony Magyarosi piaczon. Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. Utána a vőfények, Szomorúak szegények, Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. Utána a rántotta A mindenitt rágatta. Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. Utána galavér, Zëcsëg nála a tallér. Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. Utána a fuszujka A mindenit rángatta Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. Utána a laskelé Le Gyalakuta felé. Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze.

(_Balavásár_.)

41.

Karika gyűrü falevél Milyen büszke legény lettél. Ne te ne! De mit ér a büszkesége, Ha nincs neki szeretője. Ne te ne!

(_Nagy-Kend_.)

42.

Kicsi csupar új lábas, Székely Pista új házas; Ma egy hete elvette, Sír a purdé mellette.

(_Csekelaka_.)

43.

Keresztur ma nagyba’ halad dolgába’ Kétszáz munkás dolgozik a lengyárba’ Nagy ára lesz a kendernek, a lennek, Hogy a fene mennyi gyár van enné meg.

(_Tarcsafalva_.)

44.

Erre sáros a kis utcza, Döglik meg a rózsám lova: Jó lesz a bőre bundának, Annak a csalfa kis lánynak. A négy körme négy fésünek, Annak a friss menyecskének.

(_Torboszló_.)

45.

Az életem fődjén három asztag búza, Felneveli fiát az egér alatta. Hej, mit is ér gazdagságom, Hogyha nincsen boldogságom. Hej elé, Szilaj, Csöndes!

Négy czimeres ökröm szántja a fődemet, Barázdába hullatom a könnyeimet. Hej, mit is ér gazdagságom Hogyha nincsen boldogságom. Hej elé, Szilaj, Csöndes!

(_Szováta_.)

46.

A szeretőm növetlen, A párnája tőtetlen. Még a réten a rucza Tollát hátán hordozza.

Leánykérni indultam, Feleútig eljuttam. Feleúton megtértem, Leánykérni nem mentem.

(_Nagy-Kend_.)

47.

Kürtőn já’tal ment a füst, Fényes lettél mint jaz üst; Anyád alá bújtál volna, Tiszta majom lettél volna. Hej! Haj! fityiri Asszonyodott fityiri.

Százforintos nyakravaló Nem czigánylegénynek való. Száz forintos fülbevaló Nem czigányliánynak való. Hej! Haj! fityiri Asszonyodott fityiri.

(_Parajd_.)

48.

Mindenkinek van kedvese, Csak énnekem nincsen; Nem tudom, hogy miért büntetett. S nem adott az Isten. Hogyha egyet mégis adna, Hej de megbecsülném: Kezét lábát összekötném, S a pestre feltenném.

Ha engemet szépen kérne, Ismét csak levenném, Megölelném, megcsokolnám… De csak visszatenném. Ha mégegyszer szépen kérne, Ujból is levenném. A nyakába követ kötnék, És a vízbe vetném.

(_Magyar-Bükkös_.)

49.

A nagy-kendi faluvégen Kész az akasztófa régen. Kereken legel a tinó, Rajta csüng a szolgabiró.

(_Nagy-Kend_.)

50.

Az én uram oda vagyon kaszálni. Ha hazajön, mit fog ő vacsorálni? Ott a reszelt a tűszelyen, Ma két hete főztem. Nem főzhetek mindennap húst, Most négy éve főztem.

(_Tarcsafalva_.)

51.

Mondd meg nekem, Péter Ferencz, Egyszerre hány leányt szeretsz? Hogy megmondjam, nem tehetem, Nem szólhatok, berekedtem.

Jucczu neki, ne hadd magad! Míg az ördög el nem ragad. Szegény legény merre jutsz, Ha mind lányok után futsz.

(_Szent-Simon_.)

52.

A szeretőm olyanforma, Mintha bivalborjú volna. Csuhajja, csuhajja, csuhaj-jula, Csuhajja, csuhajja csuhajja-ha!

Ha kihajtom a mezőre, Hazahallik a bőgése. Csuhajja, csuhajja, csuhaj-jula, Csuhajja, csuhajja, csuhajja-ha!

(_Szováta_.)

53.

A menyecske drága lélek, Ad ő nekem, a mit kérek. A menyecske drága kincs, Soha sem mondja, hogy nincs.

(_Magyar-Bükkös_.)

54.

Itt Parajdon nincs több legény, csak három, Ki a sarjut lekaszálja a nyáron. Piros szalag vagyon az ő derekán, Jaj be szépen hajlik a kasza után.

Itt Parajdon nincs több leány, csak három, Ki a szövőgyárba járjon a nyáron. Piros strimfli, hosszúszárú czipője, Nem illik a vetélő a kezébe.

(_Parajd_.)

55.

Lőrinczrévi biró lánya, Férjhezmenne, de nincs ágya. Ha nincs ágya, vagyon hája, Tapogasd meg, hogyha állja.

(_Magyar-Becze_.)

56.

Kiment a ház az ablakon, Benne maradt a vénasszony. Alig várom az ördögöt, Hogy vigye el a vén dögöt.

(_Szent-Gericze_.)

57.

Tán azt hiszed, mákvirág, Belőled áll a világ? Van náladnál szebb virág, Abból sem áll a világ.

(_Magyar-Becze_.)

58.

Csokros szegfű Szent-Benedek! Feleségér’ odamegyek. Feleséget szépet adnak, Váltógunyát nem adhatnak.

(_Magyar-Becze_.)

59.

Czifra kapu, üres kas, A mellett károg a has. Fehér abaharisnya, Üresen lóg a hurka. Fehér fersing, tászlis ing. A gerendán a matring.

(_Nyárád-Cserefalva_.)

60.

Cserefán terem a ződ ág, Lányoké lesz a menyország. Azalatt egy csipkebokor, Legényeké lesz a pokol.

Mert a leány bazsarózsa, Szakítsd le, tedd a pohárba; De a legény rothadt alma, Kapd fel, tedd a moslékosba.

(_Magyar-Lapád_.)

61.

Kertemben terem a rózsa, Érted fáj a szivem Jóska; Kertemben terem a myrha, Érted fáj a szivem Zsiga. Kertemben terem a krumpli, Érted fáj a szivem Gyuri.

(_Miriszló_.)

62.

Elment az én rózsám Idegen országba; Levelében írja vissza: Hogy menjek utána. Menjen biz a tatár Idegen országba, Inkább itthon meggyászolom Háromszín ruhába. Délig a zsidónál, Délután Izsáknál, Öste pedig nyolcz órától, A szép leányokkal.

(_Szent-Gericze_.)

63.

A csombordi menyecskék Olyanok mint a kecskék, Ha egy repcsent meglátnak, A házra is felhágnak.

(_Magyar-Bükkös_.)

64.

Hegyes kontyú menyecske. Tóba veszett kendere; Tóba veszett kendere, Mégis gyócs a pendeje. Ihajja!

Hegyes kontyú menyecske, Tekenőben pendeje; Mult szombaton tette be. De ott is felejtette. – Csuhajja!

(_Magyar-Bükkös_.)

65.

Egerbegyi menyecske Mit keressz a zsebembe? Pénzt keresek, nem taplót, Piros csizmára valót. Piros csizma ropogós, Gyólcs a pendely, lobogós.

(_Miriszló_.)

66.

Ez a barna menyecske sírna is, meg nevetne, Ha lehetne. De mivel hogy nem lehet, úgy hát magában pisszeg Szegényke. Hogy az ura részeges, azért a kis menyecske De mérges. Ha hazajön az ura, legyen készen az ágya, Megvetve. Édesen ölelgesse, aztán pedig feküdjék le Melléje. Olykor-olykor gondolgassa magába: Hogy az ördög vitte volna pokolba.

(_Parajd_.)

67.

Sárga csikó, selyem sújtás, Hova megyünk este pajtás? Az alszegi nagy utczába, Lengyel néni kapujába.

Lengyel néni káposztát főz, Feje felett megyen a gőz; Hányja, veti a kanalát: Kinek adja Rózsi lányát?

Ne búsuljon szegény feje, Vajda Albert lesz a veje.

(_Alsó-Boldogasszonyfalva_.)

68.

Nincs jobb étel a turóslepénynél, Nincs szebb legény a kovácslegénynél; Úgy is illik reá a csók, Mint a szegeletbe a pók.

(_Héderfája_.)

69.

Azt gondoltam magamba: Gömbëcz van a hasamba. De az biza nem gömbëcz, Mert az ördeg dörömbëz.

(_Magyar-Bükkös_.)

70.

Kiszáradt a bodzafa. Hm! Hol hálunk az éjszaka? Hm! Ajtó mellett a padon, Hm! A te gyenge karodon. Hm! Vaj nálatok, vaj nálunk, Hm! Hol jobb helyet találunk. Hm!

(_Vaja_.)

71.

Tizenhárom esztendeje, Hogy leány nem ült ölembe Most akartam egyet fogni, Az is meg akart harapni. Ha az öcsém nem lett vóna, Bizony megharapott vóna; De az öcsém ügyes legény, Száz leánytól sem fél szegény.

(_Szováta_.)

72.

Az Alszegbe két vénasszan Elmegyen a tánczba lassan, De nem azér’, hogy mulassan, Szegény leányt csúfolgassan.

(_Kelementelke_.)

73.

A menyecske maga mondja: Ég a csűrje, nem tagadja. Ki eloltja, annak adja, Ha én oltom, nekem adja.

(_Magyar-Bükkös_.)

74.

Este virágzik a tök, Szép leányból lesz a dög. Száraz fára kőt a kánya, Szép leányból lesz a dáma.

(_Magyar-Bükkös_.)

75.

Úgy szeretem Ferenczet, Mint az édes pereczet. Hát még Ferencz ingemet! Letépi az ingemet. Ha letépi, mást veszek, Csak az övé lehessek.

(_Magyar-Becze_.)

76.

Uramat elkűdtem Ludam elejibe. Ludam jöjjön haza, Uram veszszen oda. Ő se vesszen szegény, Mert jó pipás legény.

(_Parajd_.)

77.

Virágzik a nyári baraczk, Viziklit visel a paraszt. Viziklije kettő, három, Napszámba jár egész nyáron

(_Szent-Gericze_.)

78.

Elveszek egy zsidóleányt S élek vele míg a világ; Sörre borra nincsen gondom, Mennyi zsidó mind sógorom.

Elveszek egy oláh leányt, Élek vele míg a világ; Tejre, vajra nem lesz gondom, Mennyi oláh mind sógorom.

Elveszek egy czigányleányt, Élek vele míg a világ; A rostára nem lesz gondom, Mennyi czigány mind sógorom

Elveszek egy magyar leányt, Élek vele mig a világ. Ej, haj! dinom, dánom! Holtig élek, szánom, bánom.

(_Bordos_.)

79.

Tavai mezőből Elloptam a tököt. Odajött a vén Lukácsné, Csak szembe leköpött. Letettem a tököt, Üttem reá kettőt. ’Jedtibe f...ott is Épen hetvenkettőt.

(_Bordos_.)

80.

Hajt a kocsis, megy a szekér Sárga földér’, agyagér’ Az én babám az ásóval Megyen tormáér’ Hej, haj sifoner! Hunczut a székely.

(_Csokfalva_.)

81.

No te Petikula! Ne jőjj a ránczomba, Megfogom a lábad S kivetlek a síkra.

Fut reád a szarka, Mind a juh a sóra, Még a kutyának is Férre áll az orra.

(_Bordos_.)

82.

Le az utczán a Felszegtől végig Húzzad czigány déltől délutánig, Hogy hallja meg az a híres dáma, A ki nem az, ne vegye magára.

(_Nyárád-Szereda_.)

83.

Télen nem jó szántani, A kis leányt… Zibi zabi lagzi, Natuzalé natuza, Iczi, riczi, Bántani.

Mert ha bántsák baja lesz Tiz hónapra… Zibi zabi lagzi, Natuzalé natuza, Iczi riczi, Fia lesz.

Ha fia lesz, a jó lesz Katonának… Zibi zabi lagzi, Natuzalé, natuza, Iczi, riczi, Való lesz.

Ha lánya lesz, még jobb lesz Egy sz....ból… Zibi zabi lagzi, Natuzalé, natuza, Iczi, riczi, Kettő lesz.

(_Héviz_.)

84.

Jó gazdasszony vagyok én, vagyok én, Két fazékból… Libidári dombon, lombári hegyen Főzök én. Az egyikben sült laskát, sült laskát A másikban… Libidári dombon, lombári hegyen Káposztát.

Két szem búza, két szem rozs, két szem rozs. Felöntöttem… Libidári dombon, lombári hegyen Járja most. Ha lejárja estére, estére, Sütünk rétest… Libidári dombon, lombári hegyen Belőle.

(_Tarcsafalva_.)

85.

Jakab Jóska ideki A nyulakat Zibidári zabtam, zetelaki lapiba, Kergeti.

Tőlem rég azt izeni, Kelemen Rózsát Zibidári zabtam, zetelaki lapiba. Küldjem ki.

Ha az Isten élteti, Gyöngykocsiba Zibidári zabtam, zetelaki lapiba, Ülteti.

Ha a göbe nem bírja, Leszáll Jóska Zibidári zabtam, zetelaki lapiba, S toszítja.

(_Szováta_.)

86.

A szeretőm pakulár, A hegyeken Livizári, lagzi, nemzeti dombon Furujál.

A bocskorát úgy köti, úgy köti, úgy köti, Hogy az utczát Livizári, lagzi, nemzeti dombon Megsöpri.

Jere rózsám a kútra, a kútra, Hozz egy csókot Livizári, lagzi nemzeti dombon Az útra.

Te is egyet, én egy mást, én egy mást, Soh’ se csaljuk Livizári, lagzi, nemzeti dombon Meg egymást.

Ez a legény azt tartja, azt tartja, Hogy minden lány Livizári lagzi nemzeti dombon Kap rajta.

Azt ő bizony ne tartsa, ne tartsa, Senki sem kap Livizári, lagzi nemzeti dombon Utána.

Az én uram ojan jó, ojan jó, Télben szamár Livizári, lagzi, nemzeti dombon Nyárban jó.

Kicsapom a csárdába, csárdába, Semmi gondom Livizári, lagzi nemzeti, dombon Reája.

(_Szent-Gericze_.)

87.

Úgy szeretem uramat: Majd leütöm magamat. Mikor felém tántorodik, A vérem is háborodik. Azt a kutya teremtettét! Alig várom temetését.

(_Csekelaka_.)

88.

Boldog az, ki jól iszik, Mert azt részegnek hiszik. Minden kiáll előle, Urat csinál belőle.