# Elegyes gyüjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből; Magyar népköltési gyüjtemény 1. kötet

## Part 25

Book page: https://www.cyberlibrary.org/hu/books/elegyes-gyujtesek-magyarorszag-es-erdely-kulonbozo-reszeibol-ma-10412197/index.md

A népdal folyvást változik és átalakul. Ez előnye és hátránya, mert szebbül, majd romlik. A szájról szájra adás kevésbbé sikerült részeit szebbekkel pótolja, az elmosódott részeket kidomboritja s kerek egészszé görgeti. De gyakran megrontja, a szebb részeket gyöngébbekkel cseréli ki, a jellemző vonásokat elmossa, az egészet részekre bontja fel, vagy különböző dalok részeiből, melyek ugyanegy dallamra énekeltetnek, oly egészeket szerkeszt, melyekből hiányzik minden benső kapcsolat. Innen a számos változat, sőt régi dalok egy-egy versszakából egészen uj dalok alakulása. Gyakran egyik változat szebb, mint a másik, néha egyenlő szépségüek. Olykor csak egy-egy verssor vagy versszak romlik meg, máskor az egész. Hiu törekvés meghatározni, hogy valamely dalnak melyik az eredeti alakja. Ez legfeljebb csak akkor lehetséges, ha biztos történeti vagy nyelvészeti nyomokon haladhatunk, mi a legritkább esetek közé tartozik. A főkérdés mindig csak az lehet, valóban népi eredetü-e a változat, egész-e, vagy töredék, vagy a mi a legroszabb és leggyakoribb, több ugyanegy dallamu dal részeinek külső összefüzése egy szervetlen egészszé? Ez utóbbi esetben bizonyosak lehetünk, hogy romlott változattal van dolgunk, mely mint egész többé nem méltó a változat nevére, s nincs helye egy kritikailag rendezett gyüjteményben.

Sajnálattal kell mondanunk, hogy népdalgyüjteményeinknek legalább is egy harmadrésze ily dalokból áll. Se Erdélyi, se Kriza gyüjteménye nem ment e hibától. Akárhány dalt találunk mindkét gyüjteményben, melyeknek versszakait csak a dallam tartja össze. Például Krizánál I. köt. 162. l.

Kutágasra szállott a sas, Engem, rózsám, ne csalogass! Csalogatott engem más ės, Náladnál szebb virágszál ės.

Likas a kjed háza vége, Piros a kjed lánya képe, Adja nekem kjed a lányát, Befödetem én a házát.

Három piros kendőt vėszėk A nap rám süt, piros lėszėk; Piross lėszėk, merre járok, Ugy ės szeretnek a lányok.

Nem kétkedünk, hogy igy is énekli a nép, de az is bizonyos, hogy egyik versszak a másiktól teljesen független, az egészet csak a dallam tartja össze, melynek ugyanazonsága miatt három dal részei vegyültek össze egy zagyvalékká. A második versszak gyüjteményünk 10-dik gúnydalának első versszaka, mely egy hozzá illő versszakkal teljes egészet képez; a harmadik gyüjteményünk 16-dik szerelmi dalának második versszaka, melyet ott a többihez benső kapcsolat fűz.

Ily idézésekkel lapokat tölthetnénk be, de legyen elég egy száz helyett. Az ily dalok felvétele sokasitja ugyan a dalok számát, de rosz hirbe hozza a népdalt, melytől némelyek különben is hajlandók megtagadni a valóban aesthetikai becsü compositiót. Mindenesetre a tényt meg kell jelölni, mint a népdal változása és romlása egyik jelenségét, de magát a dalt mindig jobb mellőzni.

Mi, a mennyire lehetett, igy jártunk el gyüjteményünk szerkesztésében. A mi gyüjteményünk sem ment ugyan egészen e hibától, figyelmetlenségből ide is csusztak be ily teljesen megromlott dalok, kivált a második kötetbe, de nagyban ragaszkodtunk ez elvhez, melyet a későbbi kötetekben még szigorubban szem előtt fogunk tartani.

1. SZERELMI DALOK.

_1._ Változatai Erdélyinél I. köt. 62. lap, III. köt. 13. l. A mi változatunk jobb ezeknél.

_2._ Változatai Erdélyinél II. köt. 63. l. Krizánál I. köt. 157. l. Ezeknél a második versszak egy oly versszakkal van összekapcsolva, mely hozzá teljességgel nem illik. Nálunk mindkettő egy alapeszme kifejezése.

_3._ Ellendarabja az „Esik eső a haraszton“ kezdetű dalnak. Lásd ezt Erdélyinél a II. köt. 129. l. III. köt. 3. l.

_4–5._ Változata Erdélyinél II. köt. 114. l. és 290. l. Krizánál I. köt. 207. l. Mátray Gábornál _(Magyar népdalok egyetemes gyüjteménye. Pest. 1852.)_ 22. l. Erdélyi naplója szerint _(Fővárosi Lapok 1871. évi 155. szám)_ dallamát Karsa Endre szerzette; maga a dal is, mint egész, csak félnépi eredetűnek látszik.

_6._ Változata Erdélyinél I. köt. 360. l.

_7._ Erdélyinél III. 23. lapján szintén olvasható, csak azért közöljük, mert ott e dal egy hibás sor miatt teljesen érthetetlen, t. i. Karácson havában a _szerelem ország_, helyesen: _szerető tartás_.

_8._ Változatai Erdélyinél képes kiadás 22. l. Szininél 124. l.

_9._ Változata Erdélyinél III. k. 170. lap.

_10._ Második versszaka Erdélyinél II. k. 202. l.

_11._ Egyes versszakok változatait lásd Erdélyinél II. köt. 148. l. III. köt. 41. és 62. l.

_12._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 30. és 150. l.

_13._ Erdélyi igazolván némely dal kezdetét, melyek kevés kapcsolatban látszanak lenni az alapeszmével, e dal első sorát esetlennek mondja, melyet semminemü czélzat nem igazol. Azonban itt nem ez az eset. Szabó Károly azt a jegyzetet csatolja e dalhoz, hogy az alföld némely vidékén az a szokás, hogy a legény annak a leánynak, kit meg akar kéretni, almát küld, melynek elfogadása mintegy bátoritás a kérésre. Másutt az ugynevezett csókolódzó ünnepélyen, mely az eljegyzés után egy hétre szokott megesni, visz a legény jegyesének almát. Salamon F. a török hóditás koráról irt müvében (243. l.) egy XVI. századbeli krónikairó nyomán azt jegyzi meg: „Ha a férjtelen keresztyén nő egy almát fogadott el a töröktől s ezt be tudta bizonyitani… neki itélték.“ Kérdés vajon e szokást a töröktől vette-e a magyar, vagy megforditva; vagy talán mind a kettőnél megvolt? Igy a „Három alma meg egy fél“ nem egyéb, mint a „kérettelek“ jelképes kifejezése.

_14._ „Utoljára fogom _ajtód madzagát_.“ Ez alatt az a madzag értendő, melynek segélyével az, a ki be akar menni, a fakilincset felemeli.

_15._ Az első versszak változata Pap Gyulánál 35. l. _A rámás csizmát_ ezelőtt, mig szeggel nem dolgoztak, úgy készitették, hogy a fejbőrhöz egy ujjnyi széles bőrt varrtak körül, ezt nevezték rámának, s ehhez varrták aztán a csizma talpát. Az ilyen csizma akkor urasabb, finomabb munka volt.

_16._ Változatai Erdélyinél I. köt. 82. l. Krizánál I. köt. 162. l. A mi változatunk legjobb.

_17._ Változatai Szininél 211. l. Mátraynál 24. l.

_18._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. 90. és 443. l. II. köt. 172. l.

_19._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 38. és 55. lap.

_21._ „A törvény is azt mondja“ – czélzás a gyermekjátékbeli törvényre.

_22._ Változata Szininél 189. l.

_23._ Változata Krizánál I. köt. 199. l.

_24._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. 83. l. II. 54. és 125. l. Krizánál I. 32. és 98. l.

_25._ Változatai Erdélyinél I. 36. l. II. 322. lap. A mienk szebb változat; a mit ott három-négy versszak mond el, a mienk két versszakban egyszerübben és teljesebben fejezi ki.

_26._ Változata Krizánál I. köt. 218. lap.

_28._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 97. és 174. l. Krizánál I. köt. 36. l.

_29._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. köt. 55. l. III. köt. 9. l.

_30_. Változata Erdélyinél II. köt. 188. l.

_31._ Nem dal, hanem ballada nemű; tévedésből kerűlt ide.

_41._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. köt. 103. l. Szininél 84. l.

_44._ Változata Szininél 199. l. Itt egy egész dal, ott az első versszak nem illik a másodikhoz.

_45._ Változata Mátraynál I. köt. 8. lap.

_46._ Füredinél van változata, (_Száz magyar népdal_-a közt) és Szininél a 73. lapon.

_47._ Egyes sorok és versszakok változatai Szininél 52. l. Krizánál I. köt. 224. l. Pap Gyulánál 62. l.

_51._ A második versszak változa Pap Gyulánál 29. l.

_56._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél II. köt. 85. l. III. köt. 9. lap.

_57._ Változata a fennebb 26. szám alatt közlött dalnak.

_59._ Az első versszak változata Erdélyinél III. köt. 11. lap.

_61._ Változatai Erdélyinél I. köt. 82. l. Szininél 65. lap.

_62._ A két első sort, a mint egy későbbi változatból látjuk, igy is dalolják:

Mi dolog az, hogy a Tisza befagyott, Mi dolog az hogy a rózsám elhagyott? stb.

_63._ Ugy tetszik, mintha Szelestey dalai közt olvastuk volna; ő vette-e a néptől, vagy a nép ő tőle? – nem tudjuk; különben kedvelt és igen elterjedt dal.

_64._ A második versszak változata Erdélyinél III. köt. 39. l.

_65._ Egy pár sor változata Erdélyinél II. köt. 135. l. és Krizánál I. köt. 207. l.

_67._ Egy pár sor változata Erdélyinél III. köt. 52. l.

_68._ Változata Mátraynál I. köt. 51. l.

_69._ E gyüjtemény 66-dik dalának változata.

_70._ Változata Kecskeméti Csapó Dánielnél _(Dalfüzérke Pest, 1866.)_ I. füzet. 18. lap.

_71._ Egyes sorok változatai Erdélyinél II. köt. 56. l. III. köt. 50. l. és Krizánál I. köt. 63. lap.

2. HAZAFIUI ÉS KATONADALOK.

_2._ Változata Krizánál I. köt. 236. l. A mienk jobb.

_3._ Mint szerelmi dal Pap Gyulánál 51. l. Általában a forradalom alatt keletkezett hazafiui dalok közt sok olyan van, melyek nem egyebek, mint a szerelmi dalok változatai; a szeretőt a haza vagy valamelyik nagy hazafi neve pótolja s a részletek is e körülményhez alkalmazkodnak.

_5._ Egyes versszakok változatai Erdélyinél I. k. 58. l. Képes kiadás 170. l. Pap Gyulánál 27. l.

_7._ A végső versszak változatát lásd alább a 31-dik dalban.

_11._ Nem annyira dal, mint katona-gúnyvers, inkább csak jellemző, mint költői becsü.

_15._ Az első versszak változatát lásd Erdélyinél I. köt. 352. l.

_19._ Változata Mátraynál I. köt. 9. l.

_21._ A második versszak Petőfinek az 1848-diki hivatalos „Közlöny“ második félévi egyik számában megjelent „Előre!“ czimü csatadalából vegyült ide.

_24._ Az első versszak változata Erdélyinél I. köt. 204. l. A mi ott csikósról mondatik, itt katonára van alkalmazva.

_25._ A második versszak változata Erdélyinél I. köt. 426. lap.

_29._ Az első versszaknak, melyet megromlott alakban nyomattunk le, ime itt közöljük egy későbbi és jobb változatát:

Elindulék a hazámból Gyöngyös városa felé. Fél-utamból visszanézék a kedves hazám felé, Látom a nagy hegyeket – Ott siratnak engemet! Arczczal vagyok leborulva, Hazám felé fordulva.

Ugyane versszak változata megvan Erdélyinél a II. köt. 35. lapján.

_30._ Változata Pap Gyulánál 30. l.

_31._ Változata Krizánál I. köt. 243. l.

_33._ Változata ugyancsak Krizánál I. köt. 204. lap.

_34._ Változata amaz ismert dalnak: „Még azt mondja a retek,“ stb.

_36._ A két első sor egy szerelmi dal változata, ezt lásd Erdélyinél II. köt. 80. l.

_37._ Változata „A szeretőm iródeák“ kezdetű dalnak, ezt közlötte Kriza I. köt. 215. l. és Szini 202. l.

_40._ E dalt, valamint a szerelmi dalok 75-dik száma alatt levőt is, Czelder Márton „Missiói Lapjai“-ból nyomattuk le. Nem tudjuk, vajon a tájejtést pontosan jegyezte-e le közlő, s a szókat is helyesen magyarázza-e? Ebben: „Idegen nyelv bébortja nyom“ a bébort-ot hóbortnak mondja, mi bajosan hihető. „Szegény czángót el ne viritzd.“ A _viritzd_ alkalmasint _veszitsd_-et tesz, de nem hiszszük, hogy a _viritzd_ hangejtéssel mondanák.

3. PUSZTAI ÉS PÁSZTORDALOK.

_9._ A második és harmadik versszak változatai Erdélyinél I. k. 203. l.

_10._ Az első sor változata Krizánál I. köt. 148. l. A végső versszak, ugy látszik, oly toldás, mely megrontja az egész hatását.

_12._ Nyomdahibák.

Első sor. Egész nap. olv.: Egész nap_on_.

Harmadik sor. császik, olv.: _Cs_ászik.

_14._ Az első versszak változata Krizánál I. k. 220. l.

_16._ Ergye rózsám. A beküldő szerint annyi mint: eredj rózsám.

4. BORDALOK ÉS TÁNCZSZÓK.

_1._ Változatai Erdélyinél II. köt. 144. és 229 l. Képes kiadás 64. l. Szininél 43. l. E változatok példák arra, hogy egy-két sorból hogy alakulnak ujabb dalok.

_4–5._ Mindkettő diákdal s leginkább akkor dalolják, midőn az iskolát végkép elhagyó, vagy a három évi rektoriára menő diák bucsuestéjét (exitus) tartja. A 4. szám alatti dalban előforduló iskolai műszókra, melyek a sárospataki diákélet szokásaira czéloznak, Futó Mihály úrnak, egykor a sárospataki iskola növendéke, jelenleg hód-mező-vásárhelyi tanár, hozzánk intézett levele alapján, a könnyebb megérthetés végett jónak látunk nehány megjegyzést tenni. A második versszak első sorát:

„Nem viselek többé magas kalapot,“ igy is éneklik:

„Nem fizetek már több salláriumot.“ A _sallárium_ alatt a tandij-fizetés alól fölmentett akadémiai tanuló azon tartozása értendő, melyet a főiskolai orvos, a tisztogató szolgaszemélyzet stb. dijában fizetett. E sor:

„Nem hurczolok több kalendáriumot,“ ekkép értendő: a sárospataki iskolának már régebben is volt nyomdája; részint a felekezeti közönség, részint a nyomda anyagi érdekében évenként naptárt nyomatott, melynek példányait, régi szokás szerint vagy talán a könyvkereskedés akkori korlátoltsága miatt, a főiskolai előljáróság olykép árúsitotta el, hogy minden karácsonyi legátusra, legacziójához mérten, kiszabta az eladandó példányok számát, s ezt aztán törik-szakad el kellett adni a diáknak, ha csak azt nem akarta, hogy a nyakán veszszen, mivel az egyszer átvett példányt nem vették többé vissza. Ezen terhes kötelezettségről emlékszik meg a dal, mely már 1848. előtt megszünt ugyan, de önkénytes vállalkozók azután is foglalkoztak ilyesféle kalendárium elárusitással s igy a dal a régi kényszert nem feledhette. A _gyertya-pénz_ és _ad vinum_ kifejezésre az idézett levél következő megjegyzést tesz: „A pataki akademiai tanulók hajdan Erdőbényén egy _Mogyorós_ nevezetű szőlőt vettek a kollegiumnak, ettől fogva a beöltözött ifjak (togatus) minden év végén egy-egy itcze bort kaptak, melynek kiosztása ad vinum! kiáltással vevén kezdetét, innen az elnevezés. Ugyan ekkor bizonyos alapitvány kamataiból fejenként 51 váltó krajczárt kaptak _gyertya-pénz_ neve alatt. Mind az ad vinum, mind a gyertya-pénz illetőségből a 30 első diák kettős részletet kapott, valamint az irnokok és rovatolók is. Ez alkalommal a könnyelmübb tanulók kicsapongásra vetemedvén, ez okból az ifjuság 1847-ben mindkét illetőségről lemondott olykép, hogy annak fejében egy meghatározott összeg (105 frt) évenkint az ifjusági könyvtár gyarapitására fordittassék; ez mai nap már igen figyelemre méltó könyvtár.“

Itt a szives közlő még egy versszakot hoz fel, mely gyüjteményünkben nincs meg, ez a 4. szám alatti dal harmadik versszakát képezné szerinte, s igy az ott következő harmadik a negyedik lenne. Az emlitett versszak im itt következik:

Nem parancsol már többé a szénior, Nem czitáltat magához a direktor, Nem mondja már: „Maga, fráter, negligál, Mars börtönbe, húszszal lejebb eligál.“

_Eligálni_ alatt a magyar- és erdélyországi reformátusoknál országosan ismert ünnepi legacziók választása értendő; a vétségbe esett vagy hanyag diák egyik büntetése az volt, hogy a legatió választásnál érdem sorozatán alúl kellett választania, mi anyagi veszteséggel járt, miután a jövedelmezőbb egyházakat a megelőzők már a magok részére tartották meg.

_5._ Változata Erdélyinél III. köt. 77. l.

Nyomdahiba a negyedik sorban

Majd mi itt olv.: De mi itt.

_10._ Változata Szininél 81. l.

_12._ Egyes sorok változatai Erdélyinél I. k. 167. l.

A hatodik versszakban nyomdahiba van.

Ej, haj _igyunk_ rája, olv.: Ej, haj _gyujtsunk_ rája.

_14._ Két sor változata Erdélyinél III. k. 20. l. Nyomdahiba a hely megnevezésében: Balaton vidég, olv.: Balaton vidék.

_15._ Tánczszók. Ezek közt számos daltöredék van. A hatodik tánczszóban „Holnapután komámasszony,“ rendesen igy dalolják: „Esztendőre, komámasszony.“ de gúnyból néha az esztendőt holnaputánnal cserélik fel. A huszadik tánczszó: Ne szólj neki stb. egy később beküldött közlemény után igy egészitendő ki:

Ne szólj neki, Csak ints neki, Mindjárt tudja, Mi kell neki.

Nyomdahibák: 319. l. 16. s. Nem tarja, olv. _túrja_. 320. l. 20. sor Én után_ám_, olv. utánam.

5. TRÉFÁS ÉS GÚNYDALOK.

_2._ Az első versszak változata Krizánál I. k. 231. l.

_5._ Változata Krizánál I. k. 48. l.

_9._ Változata Krizánál I. k. 228. l.

_10._ Egyes sorok változatai Erdélyinél I. k. 451. l. Krizánál. I. k. 162. és 165. l.

_11._ Változatai Krizánál I. k. 203. l. Szininél 156. l. Csapónál III. füz. 71–72. l.

_13._ Az első versszak változata Erdélyinél II. köt. 26. lap.

_14._ Egyes sorok változata Erdélyinél III. köt. 108. l. Pap Gyulánál 33. l. Szininél 190. l.

_16._ A végső versszak változata Erdélyinél III. k. 129. l. és Krizánál I. k. 193. l.

6. VEGYES DALOK.

_1._ Változata Csapónál III. füz. 53. l.

_2–3._ Egyes versszakok változata Krizánál I. köt. 152. lap.

_8._ A két végső sor változatát igy is hallottuk:

Mert a diák el nem veszen, Utoljára csuffá teszen.

_9._ Alapeszmében változata Kriza I. kötetében levő 510-dik dalnak. A mi ott ki van mondva, itt jelképbe burkolódzik.

_12._ Változata Erdélyinél I. köt. 170. l.

_13._ Változata Erdélyinél III. köt. 98. l. Krizánál I. k. 231. l.

_16._ Erdélyben e gunydalt a Bach-korszak alatt énekelték a nagyrészt Galicziából beküldött hivatalnokokra.

7. DAJKARIMEK, GYERMEKDALOK S JÁTÉKOK.

Változatok Gáspár Jánostól _(Csemegék kisebb gyermekek számára. Kolozsvár, 1863.)_ 127. s köv. lap.

Lábjegyzetek.

[Footnote 1: Pelyhöli, pelyhezi, a szél által ingattatja.]

[Footnote 2: Ez, valamint az előbbi közbeszólás, most többnyire elhagyatik.]

[Footnote 3: Sokszor így is mondják: „Itt is elestem hát a szolgáló farában“]

[Footnote 4: E h. In excelsis deo, surgite pastores.]

[Footnote 5: Dormi o rosa, tota formosa, – régi rom.-kath. hymnus.]

[Footnote 6: E h. Kyrie eleison, Christe eleison.]

[Footnote 7: Az előadók igy mondják; nem gondolva azzal, hogy érthetetlen különben e h. áll: „Mirha s aloes közt mulatozik.“]

[Footnote 8: Maksus = Mopsus.]

[Footnote 9: Tütüre = Tytirus.]

[Footnote 10: Hostat = külváros.]

[Footnote 11: Pakulár = juhász; az oláh nyelvből kölcsönzött szó.]

[Footnote 12: Gloria in excelsis deo, pastores.]

[Footnote 13: E sor helyett újabban ezt is mondják: „de nem eszel belőle.“]

[Footnote 14: Kalapos által készített lábbeli gyapjúból.]

[Footnote 15: Vėgyed gödölyémet]

[Footnote 16: Orbánczos.]

[Footnote 17: A két kis bojtár neve.]

[Footnote 18: Néha az utóbbi szó helyett ezt is mondják: „gurgulya,“ mely fából készűlt sótartót jelent.]

[Footnote 19: Alkalmasint rás = rása.]

[Footnote 20: Kapcsolat nélküli mondatok, ugy látszik tréfás czélzatból.]

[Footnote 21: Tiptük = téptük.]

[Footnote 22: Elébb = odább.]

[Footnote 23: Hozzád.]

[Footnote 24: Keljetek fel rögtön, pásztorok!]

[Footnote 25: Mi az? – Bukuró itt keresztnév, különben Vigat jelent.]

[Footnote 26: Hiszen megmondám.]

[Footnote 27: Krisztuska született, pajtás!]

[Footnote 28: Nem született Krisztus, csak a kakas kukorikolt.]

[Footnote 29: Tehát ti mindnyájan, kik itt vagytok.]

[Footnote 30: Pajtások.]

[Footnote 31: Kelj fel pajtás, kelj fel vén körmös, fontos esemény történt, eredj oda.]

[Footnote 32: Mosule itt keresztnév, különben dédős-t jelent.]

[Footnote 33: Ugy legyen és hozass lovakat.]

[Footnote 34: Dézsa = döbönke, turós edény.]

[Footnote 35: Oh szent Ur.]

[Footnote 36: Menj Betlehembe, Barbule.]

[Footnote 37: Mia? nagyon messze van.]

[Footnote 38: Nincs messze, csak itt van.]

[Footnote 39: Hány nap alatt érhetünk oda?]

[Footnote 40: Két és fél nap.]

[Footnote 41: Jól van, jól van.]

[Footnote 42: A fennebbi szóváltás mindegyik pásztor között ismétlődik az ajándék átadás előtt.]

[Footnote 43: Cseléd = családtag.]

[Footnote 44: Költségecske = turó s egyéb enni való.]

[Footnote 45: Málé = kukoricza-lisztből készűlt lepény.]

[Footnote 46: Orda = savóturó.]

[Footnote 47: Zsukáta = oláh táncz.]

[Footnote 48: Fujjad pajtás nélkűlem.]

[Footnote 49: Huppa huppa, a zene szól Todoricza, örvendjünk, vigadjunk. Huppa hupp.]

[Footnote 50: Fujjad nélkűlem.]

[Footnote 51: Nem fujja.]

[Footnote 52: Elég.]

[Footnote 53: Jer innen öreg.]

[Footnote 54: Mi a?]

[Footnote 55: Juhásza.]

[Footnote 56: Guluga = kápa.]

[Footnote 57: Kifelé hátrálok.]

[Footnote 58: A csillagot, – a fakészűlék segélyével minden versszak végén kinyujtják majd egy ölnyire.]

[Footnote 59: Burus = terebély.]

[Footnote 60: A helyt.]

[Footnote 61: Kászu = fenyű-kéregből készült táska.]

[Footnote 62: Kis.]

[Footnote 63: Várakozz’.]

[Footnote 64: Bádog.]

[Footnote 65: Kályha.]

[Footnote 66: Vagy.]

[Footnote 67: Ajt = a helyt.]

[Footnote 68: Pedig.]

[Footnote 69: Mi is.]

[Footnote 70: Béla talán annyi mint a szláv biela = fehér gyöngy.]

[Footnote 71: Holttá.]

[Footnote 72: Hóhérod = henker.]

[Footnote 73: Kapujó = kopolya, kis tócsa.]

[Footnote 74: Fejszém.]

[Footnote 75: Falu Gömörmegyében.]

[Footnote 76: A beküldő szerint az illető lovának a neve.]

[Footnote 77: Szabolcs, Bihar, Hevesmegyékben s a Nagy-Kun-kerületben nagy mesterségnek tartatik a perecz három felé törése, úgy hogy itt a három perecz kilencz felé törése a lyány szilaj jelleme festésére van felhozva.]

[Footnote 78: Filegoria.]

[Footnote 79: Megvetettél.]

[Footnote 80: Vagy: Kedves szülém könyebbségét kerestem.]

[Footnote 81: Rokka, egy ö es hosszu pálcza, melyet szeretője számára apró vésetekkel szépen kiczirádáz (megir) a székely legény.]

[Footnote 82: Széptevő.]

[Footnote 83: Virágos kenderből a nem termö szálak; nyövik augustusban.]

[Footnote 84: 20 ige.]

[Footnote 85: 3 szál.]

[Footnote 86: 20–30 zseréb.]

[Footnote 87: Egy mejjékből lesz 10–12 sing vászon.]

[Footnote 88: Nagy szüvesen = keservesen.]

[Footnote 89: Elrígadók = elsirattuk, eltemettük.]

[Footnote 90: Há = fájdalom jelentő, haj helyett.]

[Footnote 91: Mészünk = menjünk.]

[Footnote 92: Mindkettül = mindketten.]

[Footnote 93: Hóbortja.]

[Footnote 94: Tavaszszal a közös legelőre szedik össze, hol míg a hó leesik, pásztoroltatnak.]

[Footnote 95: Babonás szokás a kapuba lánczot tenni, hogy mintegy összefűzve, jelképezze a tolvaj sorsát, ki netalán ellopná.]

[Footnote 96: Roppant sok van a határszéli havasokon.]

[Footnote 97: A székely nem uj forintban, hanem magyar forintban, ezüst húszasban beszél.]

[Footnote 98: Reggel felé szokás dalolni a gazdával kötekedve; dallama boros emberhez való.]

[Footnote 99: Mondják tánczban a gyerekeknek.]

[Footnote 100: Mondják, mikor valaki danol is, tánczol is.]

[Footnote 101: Mikor vén asszonyt visznek tánczba.]

[Footnote 102: Vagy cserép-edény.]

[Footnote 103: Vagy magáér’.]

[Footnote 104: Kék = kéne, kellene.]

[Footnote 105: A 128-ik zsoltár travestatiója.]

[Footnote 106: A gömöri cancan polka dallamra.]

[Footnote 107: Csikban igen sok „muszka csipke“ (tövis) terem az útak szélén s a nép azt mondja, hogy a muszkákkal származott be hozzájok.]

[Footnote 108: Éji őr kiáltásai.]

[Footnote 109: Poszátolni: sokfelé oszlani.]

[Footnote 110: Zelletség: hozzátartozók, nemzetség, atyafiság. (Talán a cseledség vagy családság szótól eredt.)]

[Footnote 111: Egyik hallgató.]

[Footnote 112: _Guericke_: Lehrbuch der kristlichen kirchlichen Archäologie. Leipzig. 1847. 207. l.]

[Footnote 113: _Weinhold K_: Weinachtspiele und Lieder aus Süddeutschland und Schlesien, mit Anleitungen und Erläuterungen. Graz, 1870. 1–30. l.]

[Footnote 114: Lásd bővebben: _Klein J. L._ Geschichte des Dramas IV. 1–12. l.]

[Footnote 115: _Martene_ Ed.: De antiquis Ecclesiae ritibus I. IV. c. 14. _Gerbert_: Veteris liturgiae alemanicae monumenta. II. 237. _Durandi_: Rationale divinorum officiorum Lib. 6.]

[Footnote 116: _Abrinc_ (Avranche) J. Liber de officiis ecclesiaticis. Rothomagi 1679.]

[Footnote 117: _Jubinal Achill_: Mystères inédits I. p. XXI. 1.]

[Footnote 118: _Ipolyi Arnold_: A mysteriumok maradványai hazánkban. Uj M. Muzeum. 1858. VII. füz.]

[Footnote 119: _Toldy F._: A magyar költészet története. Második kiadás. egy kötetben. Pest 1861. 98–101. l.]

[Footnote 120: Coll. Concil. VII. t. 881. col. ed. _Zatta_.]

[Footnote 121: _Baluz_: Capit. reg. franc.]

[Footnote 122: _Agobard_ Lugd. Archiep. opera. c. not. Baluzii. 1866. De Dispens. p. 297.]

[Footnote 123: _Reidt Hen._ Das geistliche Schauspiel des Mittelalters in Deutschland. Frankfurt, 1867. 11. l.]

[Footnote 124: Religio. 1854. I. 69. sz. 551. lap.]

[Footnote 125: Uj Magyar muzeum. 1858. 354. l.]

[Footnote 126: Weinhold 44–55. l.]

[Footnote 127: _Sandys_ Christmas carols. London. 1833. CXX. l.]

[Footnote 128: Kärntisches Wörterbuch. _Lexer M._ Mit einem Anhange: Weihnachtsspiele und Lieder aus Kärnten. Leipzig, 1862.]