# A magyar nép művészete (1. kötet) A kalotaszegi magyar nép művészete ## Part 17 Book page: https://www.cyberlibrary.org/hu/books/a-magyar-nep-muveszete-1-kotet-a-kalotaszegi-magyar-nep-muveszete-40039/index.md Változatos a felső végződés tulipánja; rendesen négyágú és mértani szegletes alakú vagy elgömbölyített, de lehet lapos háromágú is. Érdekes az az ereszre épült, nagy, tulipánféle végződés, amiből a négy ág további osztásával lesz nyolc aljtő. (393–406.) A gomb végződés is több változatot mutat; néha fenyő tobozra emlékeztet néha pedig kockából legömbölyített négyszögű gombot mutat. (407.) Gyakoribb a csillag végződés (két tetræder áthúzásából képzett idom), amit kockából faragnak ki oly módon, hogy a kocka szabadon álló lapjain meghúzzák a keresztező átlókat s az éleket bemetszik mindaddig, míg az átlók felezési pontjait összeköthetik egy egyenessel, mely oly két háromszög közös alapját képezi, amelynek másik két oldalát az átlók fele része alkotja. E könnyű teknikai megoldás magyarázza, hogy e dísz alkalmazása oly gyakori; gazdag lévén sík felületekben, saját és vésett árnyékával igen hatásos diszítés. Érdekesek a török síremlékekhez hasonló turbános fejfák (408–9.); a gombokon többszörös vízszintes vonaltagozás van s a gomb tetején egy kisebb gomb ül. E néhány elemnek egymásra építése s változtatása sokféle kiképzésre ád alkalmat, mint azt képeink mutatják; e tulipán-gomb-csillagdísznek kettős-hármas halmozása is gyakran előfordul. A laposabb fejfákon néha ívekből összetett profilokra is akadunk s találunk csupa egymás alá helyezett laposabb és magasabb csillag alakokat is, de akadunk egészen különös alakuakra is, amelyen csillagokból áttört formák vannak. (410–16). A fejfa homlokán sokszor megtaláljuk a már többször említett református virágvázát gazdag, színes változatokban. (406) A fejfa diszítések mértani változatai az utcaajtókról ismert körosztásból származnak. A homlokra felvésik az elhunyt foglalkozását jellemző szerszámokat is, a csizmadia dikicsét, az ács szekercéjét, fürészt, baltát, a földmíves ekevasát, a cigány hegedűvonóját, az asszonyok orsóját, vetélőjét s egyéb szimbolumokat; leány nyugszik a sírban, ha alul nyílott koszorú van a fejfa homlokára vésve. (387) Az eresz rendesen két tagozású, szélén fürészes, rovátkos a dísz; e diszítés különben egyebütt is szokásos, szívesen alkalmazzák ott, ahol egyenes vonalakat kell lágyabbá, változatosabbá tenni. Az eresz síkjára kerül legtöbbször a dátum is. Az eresz alatt kezdődik a fejfa törzse s ezen a megható naivsággal fogalmazott felírás tipikus rímekbe szedve; hol magát az elhunytat beszéltetik első személyben, hol harmadik személyé a mondóka, vagy vegyesen. Ime néhány jellemző formája a Kalotaszegen szokásos sírfelírásoknak: Megálj’ oh ha Landó Tekints e Gyász Kőre Kovács Nagy Fe- Renc Nyugszik enek A tövébe 68 évre terje Dett élete Poraink nyugosz- Nak e föld Üregébe. RÁC KATA LIN VOLT A NEVEM KE LEMEN MÁR TON VOLT FÉRJEM ÖTVENHÉT ÉVEKET ÉL TEM A FÖLDI RÖVID ÉLET BE MIUTÁN ÉLTEM KIMULA TÉTETTEM LE E SIRBOLTBA 1884-IK ÉV JANUÁR 30-IK NAPJÁRA IT PÓRLAD FEKETE ANDRÁS SZÜL 1838 BA OKTOBER 14-ÉN MH 1904-ÉN FEBRUÁR E KÖVET ÖZVEGYE KOVCS BIRÓ KIS ANA EMEL TE Itt nyugszik Ambrus ERZSÉBET élt Páros ÉLETET 36 évet Egész ÉLETET élt 68 évet Meghalt 1904 BE 1868 E GYÁSZKŐ FEDEZI DAKÓ GYÖRGYÖT VOLT FÖLDI ÉLETE 77 ÉV BÉKE PORÁRA DAKÓ JÁNOS TSINÁL TATTA EZ EMLÉKET ITT NYUGSZIK MÁRK PÉTER SZÜLETETT 1883-BA JULIUS 11-ÉN MEGHALT 1898 AUGUSZTUS HÓ 12-ÉN E SIRKÖVET KÉSZITET TÉK SZÜLŐIK MEGÁJ Ó HALADÓ TEKINCS E SIR KÖRE OLVASD EL KI NYUGSZK ENNEK A TÖVÉBE. Enéma sír hanta Lat Nyugszik Bokor János Szület. 1847 Be Jan 9 Én Meghal 190 Es Neje Juhász Kata Szü letett 1852 Be Május 22 En Meg Halt 1898 Ba No 26 Béke PORAIRRA ITT NYUGSZIK KOVÁCS VARGA ISTVÁN ÉLT 50 ÉVET A PÁROSBAN 20 ÉVET ZSIGA KATÁ VAL MEGHALT 1880-BEN ITT NYUGSZIK ZSIGA KATA ÉLT _ _ _ _ _ MEGHALT _ _ _ _ _ _ _ (Bokor János és Zsiga Kata még él s majd ide temetkezik.) MIT JÁRSZ ITT VAN DOR UTAS EZ NEM AZ ÉLŐK HANEM A HOLTAK MEZEJE HANEM MÉG IS ÁLLJ MEG TEKINCS EZ EMLÉK SIR KÖRE MELYET EMELT EGY FÉRJ TUDNIILLIK VIG PÁL ITT NYUGSZIK AZ URBAN A MEGHOL TAK SORÁBAN ÉLT 63 ÉVET 1896 MEGÁLLJ OH VÁNDOR TEKINCS E GYÁSZ KÖ RE MELYET EMELT VIG PÁL HÁLÁS BUZGÓ INDULATJÁ- BÓL EMLÉKÜL NEJÉ NEK TÖRÖS KATÁ NAK S ONMAGANJAK HADD PIHENJÉK ALMAIKAT CSEN DESEN A HIDEG FÖLD ALATT 1881 A KIS DEDEKÉ A MEN NYEKNEK ORSZÁGA FERENC KISS ANNA KI ITT LELÉ NYUGHEL JÉT JÉZUSSÁNAK VÁRJA DICSŐ JÖVE TELÉT ÉLETE RÖVID VOLT EGY ÉS FÉL ÉV VALA MIDŐN SZÜLŐINEK GYÁSZOKRA KIMULA MEGHALT 1870-IK ÉV SZEP TEMBER 20-ÁN _Egy nemzet címeres sírkövön:_ Ezem emlékkövet Alutczai Özv. Varga Mártonné Készítette Elhunyt hat gyereke emlékére Béke Poraikra 1903 junius 4-én KOVÁCS GYURI KIS ANNA TETETETT LE E SIRBA KORÁN MULT KI ÉLETE CSAK HÉT ÉVET ÉL HETE SZÜLEINEK NAGY BÁNATOT Ő HALÁLÁVAL O KOZOTT MEGHALT 1878 IK ÉV SZEP TEMBER 25-ÉN NYUGODJÖK TESTE A FÖLDBE LELKE PEDIG AZ EGEKBE A sírfelírások betűinek rajza korántsem olyan ügyes, mint a diszítések faragása; a betük kezdetlegesek s gyakran, régi módisan, egymásba vannak helyezve. A férfi fejfák egy része színes, főleg a gyermekfejfák gombját szokták kiszinezni s előszeretettel használják az erős kék, vörös és zöld színeket. Néha váltakozva jelennek meg e színben a csillagok és gombok, máskor a csillagok belső síkjai vannak egyenlő színnel mázolva, míg a többi részre egyéb szín kerül; néha csak az éleket színezik. Említettük, hogy a fejfának és a sírkőnek élesen elválasztható karaktere van; a kettő közt mutatkozó eltérést a kő megmunkálásának teknikai természete magyarázza; míg ugyanis a fejfáknál a fa anyaga, mély bemetszésekkel, vékony keskeny formákra utal, kősíremlék ilyen megmunkálása ritkább, inkább a gömbölyű összefüggő formák uralkodnak s helyesen, mert ez kőszerűbb és időbíróbb. Az a parasztművész érzi a két anyag karakterében rejlő különbséget és nem utánozza értelem nélkül a fához oly jól illő csillag, tulipán s gombdíszt a kövön is; bármily gyakori és jellemző ezeknek egymásra építése, változtatgatása a fejfáknál, a kősíremlékeken nem igen találunk ilyesmit. Ahol a nép át is vesz valamit a fejfákról, ott is erőteljes, vaskosabb formában cselekszi, megmaradván a kő megmunkálhatás keretén belül. Inkább előfordul, itt-ott, hogy a fejfa utánozza a sírkövek formáját és díszét (427). A kőfaragó leginkább az eresz kiképzésére szorítkozik, mely a felírást védi s fölfelé keskenyedő alakjaival fejezi ki a bevégződést, amit különböző ívekből szerkeszt össze. Tanulságosak a sírkövek profiljai. Barokra emlékeztető, rendesen egy domború és két homorú ívből összetett végződés képezi magát az ereszt is, valamivel előre szökvén a felírás síkjától. Néha futó diszítés van rajta, néha kettős tagozású itt is az eresz és az alsó tagozást apró lapos gombformák töltik ki (429). Az eresz íve alá kerül a dísz, koszorú, levélfüzér, mértani formák s egyebek. Ez alatt van a fölírásra szánt hely, amit többnyire egész hosszában két egyenlő részre oszt egy fölfelé tulipán vagy levéllel végződő plasztikus vonal. E tér olykor csak részben van kitöltve, hely marad, mint a fejfákon, újabb fölírásnak; nem ritka, hogy még életében elkészítteti egyik-másik jobb módú ember a sírkövét s nevét is rávéseti, helyet hagyván a halálozás dátumának. Föstik, színezik a sírköveket is, erőteljes tiszta színekkel. Sajnos, a városi tucatmunka hatása, éppen a sírkövek révén, meglátszik már a temetőben is. Empire hatás, barokk hatás látszik itt-ott; az inaktelki sírköveken leggazdagabb a tagolás. A fejfákra három ágú «engem ne felejts»-nek is nevezett bokrétát illesztenek, télen pedig fehér tollbokrétát libegő szalagdíszszel; legény sírokon, sok helyt kedvesük kendője lobog a fejfa mellett magas lécre szegezve, átlyuggatva a gyász jeléül. (383., 388., 408., 425.) Eredeti a koszorút helyettesítő három ágú fa, a villa, amelyet a sírlábához szúrnak le vagy a gombfa hegyébe tűznek; leány síron a fejfát a leány kedves fejkeszkenőjével takarják le. (387.) A temető előtt, kivált ha templomudvaron van a temető, szép kapu áll, így Sztánán (431) s Nagy-Kapuson (432.). Ez utóbbi igen régi (1755-ből) jól megmaradt fakapu, szép és eredeti rajta a csigagombból kiinduló ág s az ágon a levelek és a tulipán. Jegyzetek. [Footnote 1: «Nálunk a képzőművészetek közt csakis az építészet birt nemzeti iskolával, mely a XII. század végén és a XIII. elején külön sajátságot mutatott; az először született Szent István fejérvári bazilikájában és elég hosszú álom után feléledt azon nagyobb négytornyú erődféle templomokban, melyek egyik példája a pécsi székesegyházban ránk maradt. A Királyhágón túl az erődféle templomoknak más kifejlését látjuk a templomokhoz képest aránytalanul kifejlett tornyokban, mikhez még magának az egyháznak védsikátorai, «Mordgänge» is ide s tova járultak». _Henszlmann Imre_: A Képzőművészetek Fejlődése.] [Footnote 2: «Magyaró-Kerekének temploma – írja Jankó János a régi templomról, – a régiek közül való. Temploma, abban lévő fölszerelései, papi háza, az eklézsia ládájában lévő klenódumai, – kivéve az egyik óntányért 1670-ből, mely csudálatosan megmaradt, – Mária Terézia idejében porrá égtek. Legrégibb keletű a torony, melyen 1690 az évszám. A templom egyik fele 1728-ban már megvolt, de a másikat csak 1746-ban építették ki, s ekkor renoválták a régi részt is. Ez időből származik a menyezet is, amelynek kockafestményeit Kolozsvári Asztalos Umling Lőrinc készítette; kizárólag magyar tulipános formák, állat- és bibliai képek nélkül. A padok mind fehérre vannak festve, tulipános díszítéssel. A szószék körül álló középpadokon 1786-ból való allegorikus képek láthatók; az asszonyok padján az ártatlanságot szimbolizálja egy asszony, jobb oldalán egy fán csókolózó galambpárral, baloldalán kiterjesztett szárnyú pávával; a pap padján a kép az élet fáját ábrázolja, a fán a kigyó, balra Éva, jobbra az oroszlán, amint a sárkány fejére hág. A kerek magyarstilusú úrasztalának négyágú lába van; lapjában a csináltató neve, K. B. Benedek és a csináltatás éve, 1791: körirata a zsoltárok 23-ik verse. A legénykórus 1786-ból való. A hátsó kórus alatt, mindjárt a bejárattól balra, foglal helyet Zámbó Borbála külön széke, leterítve egy valódi perzsa szőnyeg szélével, amely szakadozott ugyan és százados benne a por, de színe még most is oly üde, mintha csak az imént terítették volna oda. Harangjai 1759-ből valók. Tornya ugyan egészen kalotaszegi formájú, de a négy melléktornyocska elmaradt. A szószék koronáján a főnix.»] [Footnote 3: «A magyar-valkói levéltár legrégibb okmánya 1427-ből való s ebből tudjuk, hogy a felkelő keresztesek itt is garázdálkodtak, a valkói várat, amelynek ma semmi nyoma sincs, felégették; majd Kolozsvárra mentek, ahol Tordai János szétverte őket. 1548-ban, Báthory Zsigmond alatt, az ország rendeinek határozata értelmében a jezsuiták pusztulván innét, a hatalmas Valkai család befolyása alatt, a falu népe is felvette a reformált hitet. A jezsuiták ugyan a német császárok alatt az egyház földjeit még egyszer visszakapták, de amikor végkép kivonultak az országból, azok a cath. stud. fundushoz csatoltattak. A jobbágyok felszabadulása után a birtok csak az antiqua sessiókhoz mért közös havas jövedelme osztalékából áll. A templomot azonban még vagy háromszor égették föl: Básta idejében a németek, 1661-ben a törökök, az utolsó Rákóczy-forradalom alatt a labancok. Az egyház klenodiumai újabb keletüek. Tornya négy kis tornyocskával. A menyezet Umling műve volt.» J. J.] [Footnote 4: «A magyar-bikali négytornyocskás templom már szintén egyike az érdekeseknek. Menyezetén kétféle munka látható: a régibb 1697-ből, tiszta nemes ornamentika, azonban minden növény-, állat- és bibliai motivum nélkül, (XI. tb.) – az újabb rész, 1794-ből, Umling műve, a vegyes tipusból. A magyar asztal 1697-ből való; a szószék 1797-ben készült, de koronája 1790-ből maradt; kél 1790-ből való padon címer van, egyik a Biró-, másik a Gyarmathy-család címere.» «Sztána templomának menyezete Umling 1742-ki műve; 1836-ban renoválták. Harangja 1541-ből. Tornyocskák nélkül.» «A daróci, toronytalan templom egyike a legérdekesebbeknek; a templom szintén katolikus volt. Menyezete Umling műve, 1750-ből, de ennél sokkal érdekesebb az az öt pad, mely 1678-ból és 1701-ből való. A legtisztább, a legnemesebb magyar ornamentika maradványai ezek, Umlingék soha meg sem közelítették ezt a művészetet, párja az egész Kalotaszegen nincs; a diszítő kizárólag virágokat használt föl: rózsát, szegfüvet, nefelejcset és tulipánt. A menyezet festményei a vegyes tipusokból valók. A szószék 1680-ban készült.» J. J. ] [Footnote 5: E diszítés eredetét érdekesen magyarázza, a székely kapukon, _Huszka_ József (Székely Ház): «… A kapuív síma vonalát a lelógó csigák mellett még többnyire vízszintesen álló körhenger alakú pálcatagok is élénkítik, nagy ritkán szerves összefüggésbe hozva a kaput borító növényi diszítményekket… e pálcikák nem ornamentális eredetűek, hanem valódi szerkezeti alakok. Jelen alkalmazásukban ugyan semmi szerkezeti hasznuk nincs, de azért nagyon valószinűnek látszik konstruktiv eredetük, kivált ha szemügyre vesszük az egyedüli analogiát, a Bombay-vidéki indiai sziklatemplomok kapuíveit… az élő-szikla formái faszerkezetet utánoznak. A bhajai kolostor ívei és a karlii templom façadívei, meg a kocsisátor gyékénynyel vagy ponyvával leborított favázának íves nyilása között oly szembeszökő a hasonlóság, hogy a karlii homlokzatban egy nomád kocsitábor megörökítését látni nem képzelődés.»] [Footnote 6: Írás után varrott minták nevei: rózsás sujtásos, félrózsás majoránnával, Valkai forma, söprűs, szegfűs, majoránnás, ágfél majoránnával, tulipántos folyó, rózsás folyó, félfolyó, dorombos, kapusi forma, almásos, körtés, táblás forma, féltarajos, kocsikerekes, taréjos horgassal, félágú, poharas, gyócsiny forma, majoránna folyó karikával, gyöngyvirágos, abroszforma, csillagos tulipánnal, selyemkeszkenőforma, körmös, ecetfás, jegenyés, gerezdes, stb. Szálán varrottak nevei: cifrakockás, szénvonós, kockás ág, fedeles, hegyes tulipán, fonott, kis szarúfás, bordás, patkós, ritkaság, kis bimbó, kis fonott, körtvés, szegfűs, nagyágas tulipán, kézelős, pillangós, lószemű, rózsás, mákos, barackmagos, farkasnyom, stb. Vagdalásosak (vagyis áttörtek) nevei: paripás, három mákú, törökös, abrudi, kisfoglalás, kisbokrétás, könyökös, leveles mák, stb.] [Footnote 7: Az itt bemutatott varrottasokat, könnyebb áttekinthetés végett tizennyolc táblán (I-XVIII) csoportosítottuk, – a XVI. sz. tábla, csak fél tábla, – külön számozva (1, 2, 3, stb.) minden tábla egyes ábráit; szöveg közben az utalás e számozás szerint történik. Azokat a varrottasokat, amelyeket e tizennyolc táblán elhelyezni nem lehetett, rendes ábraszámozásunk sorrendjében, külön képeken mutatjuk be.] [Footnote 8: A minták elnevezései, ahogy ma még összegyűjthető: makkos, heges csillag, kockás ág, jegenyés, rózsabimbós, mákos, szegfűs, szarufás, kis szarufás, fogasos, csereleveles, rózsás, színes, ágas tulipán, ablakos, szarvas, rózsaágas (különösen ágyfűtölvalókra alkalmazzák), nagy tulipános, fonottas (párnahéjjakon) stb.] TARTALOM. Bevezetés 5 A népművészetről 17 Kalotaszeg 31 Viselet 45 Templom 63 Ház 87 Temető 253 KÉPEK JEGYZÉKE. Szövegképek. 7, 11. Bánffy-Hunyad. 13. Kalotaszegi varró leányok. 15. Gyermekcsoport. 19. Kalotaszegi boglyák. 20. Sárvásár falu. 22. Sárvásári utcaajtó. 23, 27. Nyárszó faluból. 25. Régi «mézes-pogácsa» minták, Bánffy-Hunyadról. 26. Ábécés tábla, Kis-Petriből. 27. Barta Sámuel, az «öreg molnár» malma Sárvásárt. 28, 29. Kalotaszegi malomrészlet. 29. A sárvásári malom. 30. Kalotaszegi herekalangyák. 33. A felkutatott terület térképe. 34. Kalota-Szent-Király faluból. 35. Antal István János, magakitalálású «ódalos ekéje», Magyar-Bikalról. 35. Kozma Kis György faragta fejfák, Magyar-Bikalról. 36. Kozma Kis György, faragó földmíves, Magyar-Bikalon. 36. Kis Lőrinc Ferkő ezermester (Ketesd). 37. Péntek Ferenc Gyugyi, öreg faragó Körösfőn. 37. Kapubálvány, Vistán (házőrző kutya). 38. Zentelke faluból. 39. Vásár B.-Hunyadon. 40. Magyaró-Kereke falu. 41, 42. Ketesd falu. 41. Egy kalotaszegi parasztleány keze. 42. Cuca Szűcs Istvánné, iróasszony, (Bánffy-Hunyad). 43. Kalotaszegi varrottas (Sztána). 47. Magyar-Bikal faluból. 47. Vasárnap a templom előtt, Bogártelkén. 48. Női viselet, Körösfőn. 48. Körösfői férfi, szűrben. 48. Egy b.-hunyadi udvarból. 49. B.-hunyadi jegyesek. 49. B.-hunyadi család. 49. B.-hunyadi fiatal pár. 50. Kalotaszegi szűrgallér. 50. Diszítés a szűrön. 51. B.-hunyadi női viselet. 52, 59, 60. Körösfő faluból. 52. B.-hunyadi menyecske. 53. Pengyelen a muszuj (B.-Hunyad). 54. Torockói kötény (Zentelke). 54, 55. Gyócsfersing (B.-Hunyad és Bogártelke). 55. B.-hunyadi hajadonok templomozás után gyócsfersingben, pártával. 56. Fűzős váll (Kalota-Szt.-Király). 56. Nyárszó. 57. B.-hunyadi selyemvarrású, mejjre való. 57. Csipkés mejjrevalók Bánffy-Hunyadról és Zentelkéről. 58. Bánffy-hunyadi zöldselyem varrású piros csizma. 58. B.-hunyadi pártás hajadon. 59. A szűcsmester szerszámai, B.-Hunyadon. 61, 65. Damos faluból. 66. A daróci templom padjairól. 67. A farnosi templom karzatáról. 67. Régi templomi kendők (Daróc). 68. A magyaró-kerekei régi és új ev. ref. templom. 68, 69. A ketesdi templom. 68. A ketesdi templom alaprajza. 69. A ketesdi templom bejárása (a «kendőigazgató»). 69. A ketesdi templom úrasztalának régi teritőjéről. 70. A magyar-valkói templom. 70. A magyar-valkói templom alaprajza. 70. Részletek a magyar-valkói templomból. 70. Szószék a magyar-valkói templomban. 71. A magyar valkói cinterem. 71. A magyar-bikali harangláb. 72. Festett menyezettáblák a magyar-bikali templomból. 72. Festett menyezettábla a sztánai templomból. 72. Festett menyezettáblák a daróci templomból. 73. A b.-hunyadi templom. 73. A b.-hunyadi templom alaprajza. 73. Ablakok a b.-hunyadi templom régi részén. – A régi harangtőke. – A karzat ajtajának tagozata. – Az ablakok íveinek aránya. 74, 75. Régi varrások. 76. A b.-hunyadi templom bejárása. 77. A b.-hunyadi templom hátsó része. 77. A magyar-gyerőmonostori templom. 78. A damosi templom patyolatkendői (XVII. század). 78. A nyárszói templom. 78. A sztánai templom. 79. Az új templom, Kis-Petriben. 79. Az új templom, Jákó-Telkén. 79. Kereszt-tipus a katholikus Jegenyén. 80. A jegenyei katholikus templom. 80. A damosi templom. 80. Festett kar- és menyezettáblák a kis-petrii régi templomból. 81, 82. A kis-petrii régi templom fölszerelésének maradványai. 82. Pad a kis-petrii templomból. 83. A körösfői magyar templom részletei. 84. A körösfői cinterem bejárása. 84. A körösfői templom. 85. A körösfői templom tornya. 86. A meregyói oláh templom magyar diszítése. 89. Jákó-Telke faluból. 90, 91. Ácsmunkák. 92. A kalotaszegi csűr tipusa. 93. Zsobok faluból. 93. A boronás faházak épitésének módja. 94. Tamás Péter Bolha épülő háza, Magyaró-Kerekén. 94. Szilvaaszaló Damoson. 95. A kemence padkáján, B.-Hunyadon. 95. Csorgó a forrás fölött, Mákón. 95. B.-Hunyadon. 96. A kemence padkáján, bonya (nagyanya) az unokájával (B.-Hunyad). 96. Pihenés (B.-Hunyad). 97. Vince Ferkő háza, Damoson. 97. A ketesdi tiszteletes csűrje s kútja. 97. Tornácos ház, Damoson. 98. Lőrinc Pál házatelke, Magyar-Valkón. 99. A legrégibb ház, Sárvásáron. 99. Néhai Bálint Están elhagyott háza s csűre, Damoson. 100. Kolozsi István házatelke Ketesden, 1842-ből. 100. Az Öreg Miklós Kata háza, «pár száz éves, amióta a falu áll», Magyaró-Kerekén. 100. Daróc faluból. 101. Vizlevezető egy daróci kőkeritésen. 101. Kőkerités Albert Márton Patac háza előtt, Körösfőn. 101. Korpos Márton Róka kőkeritése, Zsobokon. 102. Bálint Kelemen házatelke, Magyar-Valkón. 103. Vince György Ebes kupszegezett utcaajtaja és keritése, Damoson. 103. Csupos utcaajtó, leveles kapu és deszkakerités, Magyar-Valkón. 104. Bálint Bandikó András házatelke, Magyar-Valkón. 105. Marcikó Gyuri telkéről, Magyar-Valkón. 105. Uj ház, Ketesden. 105. A ház (szoba) berendezése, Kalotaszegen. 106. Megsokasodott «csalárd» (család) és Bokor István háza, B.-Hunyadon. 106. Bálint Palkó Pál háza, Zentelkén. 106. Balázs Gyárfás «kűháza», Bácsott. 107. Bogártelke falu. 107. Három család háza («trunkus telek»), B.-Hunyadon. 108. Lőrinc Pál házatelkéről, Magyar-Valkón. 109. Sztána faluból. 109. A kalotaszegi «kirakott» udvar tipusa (B.-Hunyad). 110. Régi ház udvara, Magyaró-Kerekén. 110. Udvar B.-Hunyadon. 111. A legrégibb csűr s udvar Magyaró-Kerekén, Péter Pál Palkó portája. 111. Daróci udvar. 112. Bogártelki udvar. 112. Régi udvar, B.-Hunyadon. 112. Félszer (ujabb módi), Zentelkén. 113. Tyukól a ház végiben. Nagy-Almáson. 113. Bogártelke faluból. 113. Himes kútágas és tyukól Nyárszón. 114. Egy gyerő-vásárhelyi udvaron. 114. Nyári konyha, Sárvásárott. 114. Himes és galambducos kútágas, Magyar-Valkón. 114. Tulipános kútágas, Darócon. 115. Péter Hosszú Pista szélmutatója, Magyaró-Kerekén. 115. Vizmerő sajtár, (Nyárszó). 116. Vaskilincsek Tamás János zsidó házán, Magyaró-Kerekén. 116. Elromlott zár rugóját helyettesitő készség, Sztánán. 116. Kilincskészség, rugóval, egy nagy-almási szobaajtón. 116. Nyárszói ólajtó. 116. Szérűseprő nyirfából, Kis-Petriben. 116. Kacattartó a házvégiben, Magyar-Bikalon. 116. Nagyalmási vályú («fogás»). 116. Nyárszói egérfogó.